|
Magyarország harmadik legnagyobb temploma és egyik legjelentősebb klasszicista emlékműve.
Az egri Bazilika épÃtése Pyrker János Lukács érsek nevéhez kötÅ‘dik, akit I. Ferenc császár 1827-ben nevezett ki az Egri FÅ‘egyházmegye élére. Pyrker ezt megelÅ‘zÅ‘en velencei pátriárka volt. Világlátottsága és a művészetek szeretete inspirálta, hogy Hild Józsefet kérje fel a Bazilika épületének megtervezésére.
Az épÃtkezés 1831 februárjában kezdÅ‘dött és 1836 májusában fejezÅ‘dött be. Ez nagyon komoly teljesÃtmény volt, ha hazánk más, hasonló nagyságú templomainak épÃtésével vetjük össze ezt az öt esztendÅ‘t. A templomot ünnepélyes keretek között 1837. május 6-7-én szentelték fel.
Az egri Bazilika hazánk legnagyobb méretű egyházi épÃtményei közé tartozik. A templomba felvezetÅ‘ klasszikus lépcsÅ‘sor két oldalát Marco Casagrande szobrai dÃszÃtik: elÅ‘l a két szent magyar király, István és László, hátul a két fÅ‘apostol, Péter és Pál.
A bejárat elÅ‘tti oszlopcsarnokot a római "Pantheon" mintájára készÃtették. A 17 méteres korinthoszi oszlopok timpanont tartanak, melyek latin nyelvű felirata: "Jöjjetek, imádjuk az Urat". A timpanon felett a Hit, Remény és Szeretet jelképes alakjai találhatóak.
A templombelsÅ‘ kialakÃtása jóval több idÅ‘t vett igénybe, mint az épÃtése. A belsÅ‘ dÃszÃtése, az oltárok elkészÃtése, a mennyezeti freskók festése közel 120 évig tartott.
A szentély és a szószék kialakÃtására 1904-ben került sor. A szentély felÅ‘li mennyezeti freskókat 1910-ben, a kupola és a többi boltozatfreskókat 1950-ban készÃtették.
A kóruson található nagyorgonát 1863-68 között Bartakovics Béla érsek megbÃzásából a salzburgi Ludwig Mooser készÃtette. Többször felújÃtották, legutóbb 2000-2001-ben, a jelenlegi orgona 8018 sÃppal rendelkezik, 5 manuálos és 103 regiszteres. Külsõ hivatkozások:
|
