Kastély, Kúria, Kastélyszálloda, Vár, Templom, Műemlék, Utazás - Egresi János (2013. HUNGARY)

Magyar English Deutsch



Kapcsolat:

e-mail

A portál magán portál, magán véleményt tartalmaz!
Jogi nyilatkozat


Látogatottsági statisztikák
www.kastélyok.hu
2006.05.21 óta


www.kastélyok.hu
2015.03.04 óta




Barangolások Európában Határok nélkül (Egresi János)

Kiemelt kategoriák
( Magyarország )

- Kastélyszálloda
- Kastély
- Vadászház
- Vár
- Várkastély
- Múzeum
- Templom-Vallás
- Étterem
- Pincészet
- Panziół
- Utazás (Travel)


( Ausztria )

- Kastély
- Vár
- Várkastély
- Múzeum
- Templom-Vallás
- Panzió
- Utazás (Travel)


Kastélyok Magyarországon

Ennek a lapnak a megtekintés száma: 2743

Piarista, Jószágkormányzósági kastély

Kategória Kastély

Kép album megtekintése

Cím 7453 Mernye, Dózsa György u. 3.
GPS koordináta N 46.507177,E 17.817817
Régió Dél-Dunántúl
Megye Somogy

Internet

http://www.kastély-mernye.hu/

e-mail

Telefon

Megjegyzés

Kastély tulajdonosa: info@delta3n.hu , 7030 Paks Jedlik Á. u. 2.Telefon: 75/510-115
Összeállította és fényképezte: Egresi János - Felvitel dátuma: 2011-12-14 - Látogatás dátuma: 2013-05-29 - Utolsó módosítás: 2013-07-21



A településről
Mernye község a 67.sz. főközlekedési út és a Ráksi - Somogyjádi összekötő út mellett fekszik, a két közlekedési út mentén kereszt alakban kialakult település, Mernyeszentmiklós településrész pedig a 67-es számú főút mellett helyezkedik el.
A község területe már a honfoglalás után lakott hely volt. Az 1332-37. évi pápai tizedjegyzék az első írásos emlék a településről. 1229-ben Merena és Alsómerena alakban sorolják fel, a székesfehérvári káptalan birtokai között. 1385-ben és 1487-ben Wasarusmernye alakban szerepel. 1446-1453-ban Ghymesi Forgách családnak voltak itt részbirtokai. 1487-ben a helység egy részét a székesfehérvári őrkanonok bírta. Az 1536. évi adólajstromban e tájon Bódogasszonymernyeye, Almernye és Wasarusmernye nevű helységek fordulnak elő. Az 1573-74. évi török kincstári adólajstrom szerint Vásárosmernye már csak négy, Boldogasszonymernye húsz házból állott.
Az 1598-99. évi, valamint az 1526 évi adólajstrom szerint a székesfehérvári káptalan, 1660-ban a székesfehérvári custodiatus voltak a földesurai.
1703 táján Matusek András győri nagyprépost és székesfehérvári őrkanonok, 1726-ban gróf Nádasdy László volt a földesura, míg Kismernye puszta Vásonyi Gergelyé volt.
1807-ben I. Ferenc király a mernyei uradalmat a kegyes tanító rendnek adományozta, akik vásárok tartására nyertek szabadalmat.
A római katolikus templom 1760-ban épült és a Vendel kápolnát 1790-ben építették hozzá.
1760-ban építették a templomot barokk stílusban.
Különösen értékesek a freskói és a rokokó szószék.
A templomban számos érdekesség rejtőzik.
Az 1970-es években megsüllyedt az oltár előtti padló. A helyeiek közül többen is sejteni vélték, hogy egy kripta rejtőzik a templom alatt.
A szakemberek hitetlenkedése ellenére a feltárás beigazolta a mernyeiek emlékeit.
A két részre osztott sír egyik részén egy karmelita barát holttestére bukkantak, akinek holtteste jó állapotban megmaradt, s nem mindennapi méretei - magassága 230 cm - voltak.
A kripta másik részében tömegesen eltemetett emberi maradványokra bukkantak, a szakértők szerint még a török időkből.
Azonosságukra nem derült fény.

A piaristák nyomait a temetőkertben álló 1700-as évekből való sírkövek is őrzik.

A tempom másik érdekessége a kapu fölött elhelyezett győri püspökség címere.
Mernye ugyanis Veszprémhez tartozott, ám Mária Terézia uralkodása alatt átkerült a győriek irányítása alá.
Templomhoz a 1790-ben építették hozzá a Szent Vendel Kápolnát.
Az épület mögötti dombon pedig 1824-ben emelték a Kálvária keresztjeit.

A kastélyról
Mernye közepén áll, s jelenleg magántulajdonban van az 1905-ben emelt piarista kastély. Annak idején ez volt a térség oktatási és gazdasági központja, innen irányították a mezőgazdaságot. A világháború után iskolává alakították, majd rendszerváltáskor magánkézbe került.

A kastély zárva, parkja ápolt, az épület egyre lepusztultabb.

Külsõ hivatkozások:


Az oldalt megnézők hozzászólásai

www.kastlyok.hu  * Start  *