Kastély, Kúria, Kastélyszálloda, Vár, Templom, Műemlék, Utazás - Egresi János (2013. HUNGARY)

Magyar English Deutsch



Látogatottsági statisztikák
www.kastelyok-utazas.hu
2006.05.21 óta


www.kastélyok.hu
2015.03.04 óta


Barangolások Európában Határok nélkül (Egresi János)

(LAKÓINFÓ, TAR-ÜGY Lakóközösségi ügyvitel támogatás * DataProg - Egresi János vállalkozó
LAKÓINFÓ, TAR-ÜGY Lakóközösségi ügyvitel támogatás


Kirándulási helyszínek színes grafikákon!
Kirándulási helyszínek színes grafikákon!


500 000 légifotó Magyarországról!
500 000 légifotó Magyarországról!

Kiemelt kategoriák
( Magyarország )

- Kastélyszálloda
- Kastély
- Vadászház
- Vár
- Várkastély
- Múzeum
- Templom-Vallás
- Étterem
- Pincészet
- Panziół
- Utazás (Travel)


( Ausztria )

- Kastély
- Vár
- Várkastély
- Múzeum
- Templom-Vallás
- Panzió
- Utazás (Travel)

Ennek a lapnak a megtekintés száma: 3315

Festetics (kis)kastély

Kategória Kastély

Kép album megtekintése

A bemutató oldal PDF formátumban (album lapként) itt nézheto meg!

Cím Fenékpuszta (Keszthely)
GPS koordináta N 46.710398,E 17.243770
Régió Nyugat-Dunántúl
Megye Zala

Internet

e-mail

Telefon

Megjegyzés

Összeállította : Személyes felkeresésre, fotozásra vár, a képek forrása az Internet - Felvitel dátuma: 2011-12-14 - Látogatás dátuma: 0000-00-00 - Utolsó módosítás: 2016-03-26



Fenékpuszta Keszthely szomszédságában (7 km-re a városban lévő kastélytól), de a város része. Keszthelyt Balatonszentgyörgy felé elhagyva (kb. 4km), a 71-es számú főútról jobbra, a Fenékpuszta vasúti megállóval szemben található, tábla is jelzi.

A Zala torkolatától északra fekszik. Fenékpuszta területén találhatóak a római kori Valcum erődítmény romjai. Részben a római romok fölé épült a felújításra váró Festetics-major, melynek része a kiskastély is.

A korábbi régészeti feltárások szerint az a hely, amelyet ma Fenékpusztaként ismerünk, már a rézkorban is lakott volt. A Zala folyó közeli torkolata vonzotta az embereket a Balaton közelségébe, amely akkor még tovább terpeszkedett dél felé. Azóta időről időre megtelepedtek az emberek a területen - kerültek elő leletek a bronz, majd a vaskorból is.
Igazán azonban a Kr. u. 2-3. században vált jelentőssé az akkor már Valcumnak nevezett település, hiszen itt keresztezte egymást a provincia két jelentős kereskedelmi és hadi útvonala: az Adriától Aquincum és a Savariától (Szombathely) Sopianae (Pécs) felé tartó út.
Még a római korban, a 4. század közepén átépítették és megerősítették a települést: egy háromszázhetvenhétszer háromszázötvennyolc méteres alapterületű, negyvennégy kerek toronnyal védett erődvárost hoztak létre, amelynek huszonkét épületét sikerült a huszadik században feltárni. Az erődváros annyira jól védhetőnek bizonyult, hogy lakosai helyben maradtak a rómaiak távozása után is. 456-tól a keleti gótok székhelye lett a település, később az avarok germánokat és bizánciakat telepítettek ide. 630 táján ugyan elhagyták a lakók a várost, ám a nyolcszázas években ismét beköltöztek az oltalmazó falak közé. A települést végül a 10. század elején a honfoglaló magyarok pusztították el. A terület újabb virágzásáig több mint hétszáz év telt el.

Kastély és a Ménes története
A tizennyolcadik század elején az antik romoktól alig néhány száz méterre a bécsi udvar spanyol lovasiskolát létesített - ezt vásárolták meg 1739-ben a Festeticsek, akik hamarosan Európa-hírű ménest telepítettek Fenékpusztára.
A folyamatos építkezéseknek hála egyre fejlődött a terület: istállók, major, cselédlakások épültek, 1820-ban pedig elkészült a ma is álló kiskastély. 1880 körül kiépítették a Fenyves allét, azt a mintegy hét kilométeres utat, amely a keszthelyi Helikon kastély udvarát összekötötte a fenékpusztai uradalommal. A kiskastély adott otthont Európa híres versenyistállóinak tulajdonosainak és vezetőinek, akik mind-mind a Festetics család vendégei voltak
A lótenyésztés egészen 1938-ig folyt az egykori birtokon, azután azonban elérte a magyar kastélyok és uradalmak Magyarországon szokásos huszadik századi végzete.


Tervek, elképzelések
A jelenleg szánalmas állapotban álló kastélyt felújítását tervezik, s egy lovas turizmusra alapuló centrumot akarnak kialakítani versenypályával s szállodával együtt, ahol futamokat is rendeznének.
A környezetében található római romokat is feltárnák, részben újjáépítenék a bazilikát, s a magtárat, ahol az értékes leleteket kiállítás keretein belül lehetne megtekinteni.

Megjelent: 2008, február 4 - 21:16 ( helikonportal.net)
Elkészültek Fenékpuszta rekonstrukciós tervei, amelyeket a műemlékvédelmi hivatal is jóváhagyott. Az egykori ménesbirtok és az ókori romkert 2,7 milliárd forintból megvalósuló újjáépítése a jövő év második felében kezdődhet el és várhatóan 2012-ben fejeződik be - mondta Czoma László, a Festetics Kastélymúzeum igazgatója az MTI érdeklődésére.
Tájékoztatása szerint a majorságot, amely a magyar lovas örökség része, 1,5 milliárd forint ráfordítással az eredeti állapotnak megfelelően állítják helyre.

Megjelent: 2011. február 25., 12:10 szerző: Sámel József (zaol.hu portál)
Meglehetősen merész célokat tűzött maga elé a nemrég alakult Fenékpuszta Értékeiért Baráti Kör. Egyebek között szeretnék felépíteni az egykori római kori erőd mását.

Amennyire fontos szerepet játszott Fenékpuszta a múltban, ma annyira méltánytalan a helyzete. Pedig megérdemelné, hogy régi fényében tündököljön a terület - fogalmazott Laki István, a szervezet elnöke, akitől megtudtuk: még tavaly tizenhét taggal alakították meg az egyesületet. Azóta többször takarítottak a területen, elkészítették a fejlesztések pontos tervezetét, sőt, miniszterekkel is tárgyaltak azok megvalósításáról.
Lépni kell, nem szabad, hogy a Balaton partján, nevezetes történelmi helyen, ott, ahol rengeteg turista megfordul, méltánytalan körülmények legyenek - tette hozzá Berki László alelnök. - A fenékpusztai épületek állaga folyamatosan romlik, az ott lakók életkörülményei már-már kilátástalanok. Azt mondják, amolyan senkiföldjén élnek. Több épület tetőszerkezete életveszélyes, s a bozót közepén fedetlen kút is található. A turisták igazából nem tudják, mit érdemes megtekinteni Fenékpusztán. Ezeken az állapotokon szeretnénk változtatni, mégpedig széles körű összefogással.
Még elképzelni is érdekes, hogy elkészülhet a tíz méter magas falakkal, negyvennégy darab 12,5 méter magas toronnyal rendelkező épület, melynek alapterülete 386x382 méter volt.
Egyeztettünk szakemberekkel, elkészültek a látványtervek - fogalmazott. - Kehidakustányban sikerült találkoznunk két miniszterrel, akiknek beszámoltunk a monumentális és azt hiszem, a világon egyedülálló terveinkről. Reményeink szerint sikerül majd pályázati pénzhez jutnunk, hogy az elképzelésünket megvalósítsuk. Úgy tudjuk, a projekt szerepel a kiemelt beruházások között. Természetesen Fenékpusztát egyben, komplexen szeretnénk kezelni, tehát a Festetics- féle örökséget is fel kívánjuk újítani. A beruházás összköltségét nehéz előre megbecsülni, ám a számításaink szerint húszmilliárd forint körül alakul.

- Számos más területen is előre lehetne lépni - vette át a szót Berki László. - Említhetem például a Balaton közelségét. Fenékpusztánál több kilométeren át szinte érintetlen a partszakasz, ami már önmagában érték. Ha az erőd megépülne, a régi kor hangulatát idézve gályákat lehetne építeni, melyek szintén látványosságot, s egyedülálló élményt adhatnának a turistáknak. Nagyon bízunk benne, hogy sikerül megvalósítanunk az álmainkat, s Fenékpuszta egykori rangjához méltó hellyé válik.

A dátumok alapján és a jelenlegi gazdasági lehetőségeket figyelembe véve, még egy ideig várni kell a nagyon jó elképzelések megvalósítására (Egresi János).

Külsõ hivatkozások:


Az oldalt megnézők hozzászólásai

www.kastelyok-utazas.hu  * Start  *