Kastély, Kúria, Kastélyszálloda, Vár, Templom, Műemlék, Utazás - Egresi János (2006-2017. HUNGARY)

Magyar English Deutsch



Kapcsolat:

e-mail

A portál magán portál, magán véleményt tartalmaz!
Jogi nyilatkozat


Látogatottsági statisztikák
www.kastélyok.hu
2006.05.21 óta


www.kastélyok.hu
2015.03.04 óta


Bakonybél, bencések, béke. Szent Mauríciusz Monostor.



Barangolások Európában Határok nélkül (Egresi János)

Kiemelt kategoriák
( Magyarország )

- Kastélyszálloda
- Kastély
- Vadászház
- Vár
- Várkastély
- Múzeum
- Templom-Vallás
- Étterem
- Pincészet
- Panziół
- Utazás (Travel)


( Ausztria )

- Kastély
- Vár
- Várkastély
- Múzeum
- Templom-Vallás
- Panzió
- Utazás (Travel)


Kastélyok Magyarországon

Ennek a lapnak a megtekintés száma: 1897



Néprajzi Kiállítóhely Sárazsadány, a MNM Rákóczi Múzeuma (Sorospatak)

Kategória Múzeum , Tájház , Skanzen

Kép album megtekintése

Cím Sárazsadány
GPS koordináta N 48.264314,E 21.495578
Régiół Észak-Magyarország
Megye Borsod-Abaúj-Zemplém

Internet:

e-mail:

Telefon:

Megjegyzés:

Külső Fő-LINK (Facebook oldal itt nézhető meg)
Összeállította Ă©s fényképezte: Egresi János - Felvitel dátuma: 2014-07-20 - Látogatás dátuma: 2014-07-19 - Utolsó módosítás: 2014-07-20



A Kiállítóhely létrehozása a település házaiból leválasztott területen az épületek teljes felújítását követő bemutatási területe kialakításával valósult meg, amely a Magyar Nemzeti Múzeum Rákóczi Múzeuma (Sáropatak) kihelyezett Kiállítóhelyeként üzemel és anyagát a sárospataki Múzeum gyűjtött anyagából állították össze.

A kiállító területen lévő bemutató házak:
Mesék háza
„Bodrogköz népe elszigeteltségénél fogva sok tekintetben ma is úgy él, mint régente: a mesék világának aranyos ködében. ...” írta 70 esztendővel ezelőtt a Sárában meséket gyűjtő Dégh Linda.
A látogató a modern technika alkalmazásával (kivetítő), megismerheti a falú mesterségeit és „Penna Jankó” meséjét, melyet Dégh Linda gyűjtött az 1940-es években (Bábjáték film).
A teremben kétféle látogatónak biztosítanak ülőhelyet Ovisoknak és kísérőknek, az ovisoké picike, ülőkéjén az oviban használatos jelekkel.

Tűz háza
A házban egy kovács műhely és a Sárospatak és környéke legrégibb és legnevezetesebb ipara a fazekasság bemutatása kapott helyet. A pataki fazekasok 1572-töl 1878-ig céhbe tömörülve dolgoztak. A sárospataki fazekasság az 1840-es évektől a század végéig, a parasztkerámia korszak első felében éli fénykorát.
Az MNM Rákóczi Múzeum jelentős gyűjteménye a több száz darabból álló keménycserép anyag, melyet a Zempléni-hegység két üzemében Telkibányán és Hollóházán készítettek.

A Rákócziak sárospataki és regéci uradalmaiban már a XVII. század végétől kezdve ipari létesítmények, köztük üveghuták működtek. Az első hutát II. Rákóczi Ferenc alapította 1698-ban a regéci hegyekben, a mai Óhután.
A regéci üveghuta első munkásai lengyel mesterek voltak, később pedig magyar és szlovák hutások dolgoztak az üzemben.

Vizek háza
Évszázadok óta a Bodrog partján él falu népe s kenyere a halászat, egy ezredév óta. Halász volt a férfi, az asszony és a gyerek is.
Ébner Sándornak sikerült még a maga eredetiségében megfigyelnie a jeges halászatot Sárában 1926-ban.
A halászat jelentősége a XIX. század óta fokozatosan csökken. A folyószabályozások által lecsökkent a vizes élőhelyek száma és kiterjedése.

Emlékek háza
A falvak népesség történetében legtöbbször jobbágy és házas zsellér családokról esik szó, elvétve tűnnek fel nemesek. Bodrog-Zsadány népessége ebből a szempontból valamelyest különleges. A XVIII. század végén, a XIX. század elején többen nemességet szereztek. 1809-ben tűntek fel a megyei nemesség regesztrumában a Kecskeméthyek.
1774-ben Zsadány község urbáriumában Kecskeméti István 8 holdon gazdálkodó szabad menetelű 1 telkes jobbágyként illetve Kecskeméti János úgyszintén szabad menetelű 1 telkes jobbágyként szerepelt.
A család XVIII. század végén házasodott tagjai elsősorban a településen belül választottak párt. Választottjaik sorában ott találjuk a közelmúltban a nemesek sorába emelkedett családok tagjait. A közeli települések közül Vámosújfalu ifjaival, leányaival kötöttek házasságot.

Föld háza.
A falu megélhetésének alapját jelentette egykor az önellátó jellegű élelemtermelés. Ennek egyik legfontosabb alapformája mindig is a szántóföldi földművelés és az állattartáshoz kapcsolódó szénamunkák jelentették.
A szántóföldi művelés rendszerének az alapja vetésforgó volt, amely által biztosították a föld tápanyag-utánpótlását. „A földnek nem elég a trágyázás, hanem pihenni kell, aludni mint az embernek.” – mondták a régiek. Az ugart a marhával és a sertéssel járatták trágyáztatták.
A főépületben (fogadó épület), egy eredeti szatócs bolt is bemutatásra kerül.

Külsõ hivatkozások:


Az oldalt megnézők hozzászólásai

www.kastlyok.hu  * Start  *