Kastély, Kúria, Kastélyszálloda, Vár, Templom, Műemlék, Utazás - Egresi János (2006-2017. HUNGARY)

Magyar English Deutsch



Kapcsolat:

e-mail

A portál magán portál, magán véleményt tartalmaz!
Jogi nyilatkozat


Látogatottsági statisztikák
www.kastélyok.hu
2006.05.21 óta


www.kastélyok.hu
2015.03.04 óta


Mindszenty József Múzeum és Zarándokközpont

Mutassa be települése értékeit grafikus látványtérképpel!



Barangolások Európában Határok nélkül (Egresi János)

Kiemelt kategoriák
( Magyarország )

- Kastélyszálloda
- Kastély
- Vadászház
- Vár
- Várkastély
- Múzeum
- Templom-Vallás
- Étterem
- Pincészet
- Panziół
- Utazás (Travel)


( Ausztria )

- Kastély
- Vár
- Várkastély
- Múzeum
- Templom-Vallás
- Panzió
- Utazás (Travel)


Kastélyok Magyarországon

Ennek a lapnak a megtekintés száma: 1924



Néprajzi Kiállítóhely Sárazsadány, a MNM Rákóczi Múzeuma (Sorospatak)

Kategória Múzeum , Tájház , Skanzen

Kép album megtekintése

Cím Sárazsadány
GPS koordináta N 48.264314,E 21.495578
Régiół Észak-Magyarország
Megye Borsod-Abaúj-Zemplém

Internet:

e-mail:

Telefon:

Megjegyzés:

Külső Fő-LINK (Facebook oldal itt nézhető meg)
Összeállította Ă©s fényképezte: Egresi János - Felvitel dátuma: 2014-07-20 - Látogatás dátuma: 2014-07-19 - Utolsó módosítás: 2014-07-20



A Kiállítóhely létrehozása a település házaiból leválasztott területen az épületek teljes felújítását követő bemutatási területe kialakításával valósult meg, amely a Magyar Nemzeti Múzeum Rákóczi Múzeuma (Sáropatak) kihelyezett Kiállítóhelyeként üzemel és anyagát a sárospataki Múzeum gyűjtött anyagából állították össze.

A kiállító területen lévő bemutató házak:
Mesék háza
„Bodrogköz népe elszigeteltségénél fogva sok tekintetben ma is úgy él, mint régente: a mesék világának aranyos ködében. ...” írta 70 esztendővel ezelőtt a Sárában meséket gyűjtő Dégh Linda.
A látogató a modern technika alkalmazásával (kivetítő), megismerheti a falú mesterségeit és „Penna Jankó” meséjét, melyet Dégh Linda gyűjtött az 1940-es években (Bábjáték film).
A teremben kétféle látogatónak biztosítanak ülőhelyet Ovisoknak és kísérőknek, az ovisoké picike, ülőkéjén az oviban használatos jelekkel.

Tűz háza
A házban egy kovács műhely és a Sárospatak és környéke legrégibb és legnevezetesebb ipara a fazekasság bemutatása kapott helyet. A pataki fazekasok 1572-töl 1878-ig céhbe tömörülve dolgoztak. A sárospataki fazekasság az 1840-es évektől a század végéig, a parasztkerámia korszak első felében éli fénykorát.
Az MNM Rákóczi Múzeum jelentős gyűjteménye a több száz darabból álló keménycserép anyag, melyet a Zempléni-hegység két üzemében Telkibányán és Hollóházán készítettek.

A Rákócziak sárospataki és regéci uradalmaiban már a XVII. század végétől kezdve ipari létesítmények, köztük üveghuták működtek. Az első hutát II. Rákóczi Ferenc alapította 1698-ban a regéci hegyekben, a mai Óhután.
A regéci üveghuta első munkásai lengyel mesterek voltak, később pedig magyar és szlovák hutások dolgoztak az üzemben.

Vizek háza
Évszázadok óta a Bodrog partján él falu népe s kenyere a halászat, egy ezredév óta. Halász volt a férfi, az asszony és a gyerek is.
Ébner Sándornak sikerült még a maga eredetiségében megfigyelnie a jeges halászatot Sárában 1926-ban.
A halászat jelentősége a XIX. század óta fokozatosan csökken. A folyószabályozások által lecsökkent a vizes élőhelyek száma és kiterjedése.

Emlékek háza
A falvak népesség történetében legtöbbször jobbágy és házas zsellér családokról esik szó, elvétve tűnnek fel nemesek. Bodrog-Zsadány népessége ebből a szempontból valamelyest különleges. A XVIII. század végén, a XIX. század elején többen nemességet szereztek. 1809-ben tűntek fel a megyei nemesség regesztrumában a Kecskeméthyek.
1774-ben Zsadány község urbáriumában Kecskeméti István 8 holdon gazdálkodó szabad menetelű 1 telkes jobbágyként illetve Kecskeméti János úgyszintén szabad menetelű 1 telkes jobbágyként szerepelt.
A család XVIII. század végén házasodott tagjai elsősorban a településen belül választottak párt. Választottjaik sorában ott találjuk a közelmúltban a nemesek sorába emelkedett családok tagjait. A közeli települések közül Vámosújfalu ifjaival, leányaival kötöttek házasságot.

Föld háza.
A falu megélhetésének alapját jelentette egykor az önellátó jellegű élelemtermelés. Ennek egyik legfontosabb alapformája mindig is a szántóföldi földművelés és az állattartáshoz kapcsolódó szénamunkák jelentették.
A szántóföldi művelés rendszerének az alapja vetésforgó volt, amely által biztosították a föld tápanyag-utánpótlását. „A földnek nem elég a trágyázás, hanem pihenni kell, aludni mint az embernek.” – mondták a régiek. Az ugart a marhával és a sertéssel járatták trágyáztatták.
A főépületben (fogadó épület), egy eredeti szatócs bolt is bemutatásra kerül.

Külsõ hivatkozások:


Az oldalt megnézők hozzászólásai

www.kastlyok.hu  * Start  *