|
Az 1850-es években a budai Sváb-hegy egyre népszerűbb kiránduló- és nyaralóhely lett a pesti polgárok körében. Ekkor vásárolt itt birtokot Jókai Mór feleségével, Laborfalvi Rózával együtt.
„Mikor az én svábhegyi telkemet megvásároltam Schweitzer hegedűgyárostól, házastul 2200 forintért, akkor azon nem volt egyetlenegy gyümölcsfa sem. Tavaly kÃnáltak már ezért a kertemért épületestül harmincezer forintot. De hát nem adom el. Ez az én életemnek a föltétele. Egymillióért sem tudnék magamnak jó egészséget és jó kedélyt vásárolni, amit a kertem megád nekem.”
A gyümölcsfákkal, szÅ‘lÅ‘vel, virágokkal, madarakkal teli kertben szerzett élményeit megosztotta olvasóival is. Regényeiben és kertészkedéssel kapcsolatos ismeretterjesztÅ‘ cikkeiben Ãrta meg tapasztalatait. Miközben jellegzetes, lila tintás betűivel papÃrlapok ezreit töltötte meg, borászkodott is, gyümölcskiállÃtásokra vitte terményeit és a parlamentben is felszólalt szÅ‘lészeti témákban.
Laborfalvi Róza falusi gazdaasszonyokat felülmúló szakértelemmel irányÃtotta saját sváb-hegyi birodalmát: a konyhát, veteményeskertet, baromfiudvart, gondozta újfundlandi kutyáit, madarait.
Nyaralójuk helyén ma a Duna-Ipoly Nemzeti Park igazgatóságának épülete áll, a volt présház a PetÅ‘fi Irodalmi Múzeum kiállÃtásának ad otthont.
Jókai Mór természethez való viszonyát ma is példaértékűnek és követendÅ‘nek tekinthetjük. Műveinek (újra) olvasásához és a természet csodáinak hozzá hasonlóan lelkes megfigyeléséhez kÃvánunk jó szórakozást!
MegközelÃthetÅ‘: fogaskerekűvel vagy a 21-es autóbusszal a Városkút megállóig. Külsõ hivatkozások:
|
