|
A Tisza család két miniszterelnököt - apát és fiát - is adott a történelemnek: Tisza Kálmánt és az Ady Endre által is megverselt "csóvás ember, a vén geszti bolond"-ot, Tisza Istvánt. Szerepük meghatározó volt a falu életében.
A két másik Tiszáról is érdemes szólni. Az egyik Tisza Lajos, aki a múlt századi szegedi nagy árvÃz után az újjáépÃtés kormánybiztosa volt, s ma Szegeden körút viseli a nevét. A fiatalon elhunyt Tisza Domokos volt az, akinek görög és poétikai oktatását a család 1851-ben Arany Jánosra bÃzta. A költÅ‘ közel egy évet töltött a kastélyban illetve a kis nyári lakban, amely kedvelt tartózkodási helye volt. A geszti temetÅ‘ben hatalmas családi sÃrbolt Å‘rzi a Tisza család, köztük a két miniszterelnök hamvait.
A falut elÅ‘ször a Váradi Regestrumban emlÃtették 1213-ban, késÅ‘bb több néven (Gezt, Guezt, késÅ‘bb Egyházasgeszt, Kisgeszt, Nagygeszt stb.) is feljegyezték. A Rákóczi-szabadságharc bukását követÅ‘en több nemesi család perlekedett érte.
BorosjenÅ‘i Tisza László 1759-ben pert indÃtott a családja Arad, Temes és Zaránd vármegyei javainak visszaszerzése céljából, és a per hivatalosan 1766. augusztus 9.-én zárult le, azzal a cserével, melynek folyamán Tisza László megkapta Geszt és MezÅ‘gyán falukat, a hozzájuk tartozó pusztákkal együtt.
Tisza László (1733-1771) már 1760-ban elkezdte a berendezkedést Geszten, a "vármegyeházának" nevezett épületetben, melynek helyére épÃtette fia a ma is álló barokk-klasszicista stÃlusú kastélyt. 1762-ben feleségül vette a régi, erdélyi családból származó, gazdag és elÅ‘kelÅ‘ bályoki Hégen Szénás Rebekát (1745-1783), bályoki Hégeni Szénás József és bihari nemes Terjényi Rebeka negyedik leányát, ezzel a házassággal a Bárczay, Domahidy, Irinyi, Kabos, Péchy, Ravazdy és Weér családokkal került rokonságba.
A geszti kastély épÃtését a fia ifj. Tisza László (1765-1831) és felesége széki Teleki Katalin (1777-1820) grófnÅ‘ kezdték el. A geszti kastély az ún. Grassalkovich stÃlusú kastélyok mintájára épült, mint Gernyeszeg, GödöllÅ‘, Pécel. A tervezÅ‘ épÃtészek között ott találjuk Czigler Antalt és Mayerhoffer Jánost is, de olasz épÃtÅ‘mesterek is részt vettek az épÃtkezésen.
A kezdetben földszintes, késÅ‘bb 3 szintes, barokk - és copfstÃlusú kastély épÃtésével kapcsolatosan fennmaradt Ãrások alapján nem tudható pontosan, de minden bizonnyal 1760 körül épÃtették, majd 1772-ben, és a homlokzat vakolatdÃszÃtése alapján, mely rokonságot mutat a gyulai Almássy – kastéllyal, arra következtethetünk, hogy a barokk átépÃtés 1800 körül történhetett.
A földszintes épület, kupolás középrizalitjánál emeletes. Bent kandallós szalont, könyvtárat, ebédlőt rendeztek be.
A több kisebb, és annál nagyobb bÅ‘vÃtésnek köszönhetÅ‘en ma is, a XVIII. sz. második felében épült vidéki, nemesi, de ugyanakkor puritán Ãzlésnek megfelelÅ‘, egyszerű kúria hangulatát idézi.
Az elbeszélés szerint az épület egésze alápincézett, de ma csak a két régi épületszárny alatti rész járható, mely raktárként ill. vizesblokként funkcionál.
A kastélyt a II. világháborút követően kifosztották, a nagy méretű könyvtárból a könyveket kidobálták a parkba és mágját gyújtottak belőle. 1945 után gyermek üdülő, majd csirke nevelő üzem, majd gabona tárolóként használták, később itt kapott helyet az általános iskola. Ma is az iskolának ad otthont, továbbá itt működik a település Művelődési központja és könyvtára.
A kastély eredeti berendezésébÅ‘l két kandalló, egy cserépkályha madard meg, továbbá a dÃszterem mennyezeti stukkó dÃszÃtése került megÅ‘rzésre, melynek érdekessége, hogy nem gipszbÅ‘l, hanem papÃrból készűlt.
A kastélyhoz mintegy 27 hektár park kapcsolódik, melynek nagy része a Körös – Maros Nemzeti Park felügyelete alá tartozik. A kastély turisták és érdeklÅ‘dÅ‘k számára is látogatható az Arany János Irodalmi Emlékházzal együtt (a kastély szomszédságában, a parkban található kis épületben). A kultúrterem családi illetve települési rendezvényeknek is otthont ad, valamint árusÃtás vagy egyéb rendezvény céljára bérelhetÅ‘, szükség esetén a konyhával és ebédlÅ‘vel együtt.
Sajnos az épület nagyon leromlott állapotba került, ez fÅ‘leg a külsÅ‘ homlokzatain látható, a vakolat omladozik, a parkot körülvevÅ‘ kerÃtés már csak nyomokban lelhetÅ‘ fel. Az épületben elhelyett iskola és a település diákjai számára az épületet az Önkormányzat szeretné megmenteni. A valamikori angolpark rekonstrukciós terve elkészült és Geszt Község Önkormányzata megtette az elsÅ‘ lépéseket arra nézve is, hogy a műemlék épület pályázati forrásból felújÃtásra kerülhessen.
Az épület még jelenlegi rossz állapotában is, egyszerűségével, de méretei folytán impozáns megjelenésű, a diákok igazán megérdemelnék, hogy jobb és szebb körülmények között tanulhassanak.
További információk érhetők még el a www.gportal.hu portálon
és ajánlom még a Tisza István baráti társaság honlapját is.
Külsõ hivatkozások:
|
A Facebook albumom megtekinthetõ