|
ForráS: http://szentkut.hu/kegyhelytortenet/
Mátraverebély-Szentkút a szlovák – magyar határ mentén, többnemzetiségű területen található, hasonlóan számos egykori magyar ferencesek által vezetett kegyhelyekhez, amelyek mindig a sokféle népek találkozóhelyei, többnemzetiségű kolostorok és a népnyelvi prédikációk színhelyei voltak,pl. Szentantal, Máriaradna (Románia), Baja (Dél–Magyarország), Frauenkirche (Ausztria).
A hagyomány szerint 1091–92-ben Szent László király ellenségei elöl menekült, és egy szakadék fölé ért. Innen reménytelen volt a továbbjutás, de lovával ugratott egyet, és ekkor fakadt itt az első forrás. A legenda mögött a magyar irodalom szép képe húzódik meg: László az új Mózes – vízfakasztás –, aki törvényeivel keretet adott a magyarság életének, úgy, ahogy Mózes a zsidóságnak.
Az első gyógyulás a XIII. században történhetett, amikor a Szűzanya, karján a kis Jézussal, megjelent egy verebélyi néma pásztornak, és azt parancsolta neki, hogy ásson a földbe, és az előtörő vízből igyon. A fiú engedelmeskedett, és visszakapta beszélőképességét.
A ’90-es évek elejétől fogva fokozatosan megerősödött a gyalogos zarándoklatok hagyománya. Ma már nem csak a környékbeli falvakból, hanem 70 km-ről is jönnek processziós csoportok. Augusztus 15-20-a között a Ferences Ifjúsági Zarándoklaton 200-250 fiatal zarándokol imádkozva közel 150 km-t.
2006-ban, a Nagyboldogasszony búcsún Erdő Péter bíboros, prímás búcsújáróhelyünket, mint Magyarország legjelentősebb búcsújáróhelyét Nemzeti Kegyhellyé nyilvánította. Főbúcsúja a Nagyboldogasszony ünnepéhez legközelebb eső vasárnapon van.
2016-ban a római Santa Maria Maggiore Bazilika affiliálta a kegyhelyet, ami Magyarországon egyedülálló búcsúkiváltságokat biztosít Szentkút számára.
HATÁROZAT
Szentkut_templomFigyelemmel a hagyomány szerint Szent László király korából eredő mátraverebély-szentkúti kegyhely ősi voltára, országos kisugárzására, melyet az oklevelek már a XIII. századtól tanúsítanak, IX. Bonifác pápa 1400-ban kelt kiváltságlevelére, mely ezen a helyen Mária mennybevételének ünnepére különleges búcsút engedélyezett, az imameghallgatásokra és a szentkúti kegyhelyet nagy lelki haszonnal látogató hívek nagy számára, a kegyhely országos és nemzetközi ismertségére, az ott folyó jelentős lelkipásztori munkára és a zarándokok fogadására kialakított épületekre és berendezésekre, helyt adva Magyar Gergely OFM tartományfőnök úr kérelmének, aki mint az egykori Kapisztrán Szent Jánosról nevezett Ferences Rendtartomány utolsó tartományfőnöke fordult a püspöki karhoz, most pedig a Magyarok Nagyasszonyáról nevezett ferences tartomány első provinciálisa, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia 2006. március 7-9-ig tartott tavaszi rendes ülésén, a Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt és VI: Pál pápa által 1970-ben Basilica minor rangjára emelt
Mátraverebély-Szenkúti Kegytemplomot
NEMZETI SZENTÉLYNEK
NYILVÁNÍTOTTA
és Szabályzatát tíz évre jóváhagyta.
Mátraverebély-Szentkút felújítását 2012.11.30. és 2015.09.30. között végezték el. Külsõ hivatkozások:
|
