Kastély, Kúria, Kastélyszálloda, Vár, Templom, Műemlék, Utazás - Egresi János (2006-2017. HUNGARY)

Magyar English Deutsch



Kapcsolat:

e-mail

A portál magán portál, magán véleményt tartalmaz!
Jogi nyilatkozat


Látogatottsági statisztikák
www.kastélyok.hu
2006.05.21 óta


www.kastélyok.hu
2015.03.04 óta


Mindszenty József Múzeum és Zarándokközpont

Mutassa be települése értékeit grafikus látványtérképpel!



Barangolások Európában Határok nélkül (Egresi János)

Kiemelt kategoriák
( Magyarország )

- Kastélyszálloda
- Kastély
- Vadászház
- Vár
- Várkastély
- Múzeum
- Templom-Vallás
- Étterem
- Pincészet
- Panziół
- Utazás (Travel)


( Ausztria )

- Kastély
- Vár
- Várkastély
- Múzeum
- Templom-Vallás
- Panzió
- Utazás (Travel)


Kastélyok Magyarországon

Ennek a lapnak a megtekintés száma: 331



Nagyboldogasszony Római katolikus templom

Kategória Vallás

Kép album megtekintése

Cím 7140 Bátaszék, Budai utca 2
GPS koordináta N 46.187876,E 18.725757
Régiół Dél-Dunántúl
Megye Tolna

Internet:

http://www.bataszek.hu/nagyboldogasszony_romai_katolikus_plebaniatemplom

e-mail:

Telefon:

Megjegyzés:

Külső Fő-LINK (Facebook oldal itt nézhető meg)
Összeállította Ă©s fényképezte: Egresi János - Felvitel dátuma: 2018-02-07 - Látogatás dátuma: 2016-03-27 - Utolsó módosítás: 2018-02-07



"A középkori monostortemplom helyén álló, többször átépített épület a 19. század közepére olyan rossz állapotba került, hogy 1842-ben már új templom építésének tervét vetették fel a bátaszékiek az itt tartózkodó püspöknek. Az 1870-es évek elején a Bátaszékre látogató Trefort Ágoston kultuszminiszter is támogatta az új templom építésére létrehozott alapot, ám az építkezés tényleges előkészítése csak az 1890-es évek közepén kezdődhetett meg. A terveket Hofhauser Antal budapesti műépítész készítette, majd a kivitelezés a templomtéren álló régi apátsági épületek lebontása után 1899. július 4-én kezdődött meg. Az alapárkokat szegedi kubikusok ásták, (a fontosabb helyeken 8-10 m mély az épület alapja) majd a falakat még ebben az évben ember magasságúra húzták fel, 1900-ban pedig tető alá került a templom. 1901. július 1-jére kész lett volna minden munkálat, ám statikai hibák miatt 1901 tavaszán a süttői kőből készült oszlopok repedezni kezdtek, s a templom összeomlásától lehetett tartani.

Lebontani ugyan nem kellett, de az oszlopokat kicserélték és újraboltozták a hatalmas teret, mely munkálatokkal 1902 májusára készültek el. Az ünnepélyes alapkőletétel 1901. július 21-én, a templom felszentelése 1903. október 4-én volt.

A templom neogótikus stílusban épült három hajóval, keresztházzal, tágas szentéllyel, északi oldalán kápolnával, a délin sekrestyével. Külső hosszúsága 62,28 m, szélessége 21,9 m. A kereszthajó hossza 31,9 m, a szentélyé 14,5 m. A főhajó magassága 15,8 m, a mellékhajóké 7,6 m. A torony 82,45 m magas, s 50 m magasságban, ahol a sisak kezdődik 32 mázsás kövek vannak elhelyezve. Építéséhez 2,5 millió közönséges és félmillió darab Eszterházi-féle falburkoló téglát használtak fel.

A templom stílszerű festését Blaskovits Bátori Mihály szabadkai festőművész műhelye végezte. A gazdag díszítésből a hiányzó bordák színgazdag plasztikai érzékeltetése érdemel figyelmet és a templom hat képsorozata, melyeket Krikler József festőművész készített. A szentélyben lévők: Krisztus levétele a keresztről, Asszonyok a feltámadt Krisztus sírjánál. A déli keresztház képei: Angyali üdvözlet, Jézus születése. Az északi keresztház képei: Jézus Péterrel a tengeren, Jézus a gyermekek barátja.

Blaskovits képei közül kiemelkedik a főhajó ablakai alatt elhelyezkedő apostol mellképsorozat, valamint a főbejárat timpanonjának az Atyaistent ábrázoló freskóképe. Az oszlopfőket kerubok festett képei díszítik.

A szépen faragott padok, székek, gyóntatószékek, térdeplők German Ferenc pécsi műasztalos műhelyéből kerültek ki, s darabonként is az asztalosipar remekei.

Az oltárok, a szószék és az orgona homlokzata Leivisch Róbert szombathelyi oltárépítő műhelyében készültek. Az egyes tárgyak tömör tölgyfából vannak, cirbolya faragással és dús aranyozással díszítve. A főoltáron Szűz Mária relief szobra, két oldalán Szent István és Szent László szobrai állnak. A főoltár érdekessége még a rajta látható négy domborművű faragás. Az oltármenza előlapján Jézus születése és feltámadása látható, a tabernákulum két oldalán Vajk megkeresztelkedése és Szent István felajánlja a koronát Szűz Máriának. A főoltár fiatornyaiban az angyalok kilenc karát szimbolizáló angyalszobrok kaptak helyet.

A keresztházban egyik oldalon Páduai Szent Antal oltára áll, Szent Margit és Szent Erzsébet életnagyságú szobrával, a másik oldalon Szent József oltára, melyet Szent Imre és Gonzága Szent Alajos szobra díszít. Ezt az oltár is két dombormű ékesíti, az egyik az utolsó vacsorát, a másik a csodálatos kenyérszaporítást ábrázolja. A szószéken a négy evangélista szobra áll, csúcsán angyal.

A templom értékes üvegablakai Walter Gida üvegfestészetében készültek. A nyugati nagy rozetta az angyali karokat, közepén az orgonán játszó Cecíliát, a szentély ablakai Szent Flóriánt, Bálintot, Fábiánt és Sebestyént ábrázolják. A középső három üvegablak csúcsán a szentháromság személyeinek képeit helyezték el.

Az északi keresztház ablakain Szent Mór, Borromei Szent Károly és Szent Rókus, a déli oldalon Nepomuki Szent János, Szent Orbán és Xavéri Szent Ferenc látható. Xavéri Szent Ferenc alakján a templomot építő Holndonner Ferenc prépost-plébános arcvonásai ismerhetők fel.

Külön figyelmet érdemel a templom orgonája, melyet a pécsi Angster cég készített. 2200 síp alkotja, melyek közül a legnagyobbak 10 m magasak, míg a legkisebbek fél hüvelyk nagyságúak, összsúlya 100 mázsa.

Homlokzatát Hofhauser tervei alapján Levisch Róbert készítette Szombathelyen. Csúcsát egy harsonát fújó angyal szobra díszíti.

A kórust tartó déli pillérfőn Szent Júdás Tádé apostol festett képe érdemel említést, melyet Czencz János festőművész készített. A templom teljes felújítása 1991-ben fejeződött be.

A templom előcsarnokában régi korokból megmaradt kövek láthatók. Ezek közül kiemeljük azt a török korból származó rituális mosdómedencét, mely hosszú ideig szenteltvíz tartóként funkcionált a Mária kápolnában."
(Forrás: http://www.bataszek.hu/nagyboldogasszony_romai_katolikus_plebaniatemplom)

Külsõ hivatkozások:


Az oldalt megnézők hozzászólásai

www.kastlyok.hu  * Start  *