Kastély, Kúria, Kastélyszálloda, Vár, Templom, Műemlék, Utazás - Egresi János (2006-2017. HUNGARY)

Magyar English Deutsch



Kapcsolat:

e-mail

A portál magán portál, magán véleményt tartalmaz!
Jogi nyilatkozat


Látogatottsági statisztikák
www.kastélyok.hu
2006.05.21 óta


www.kastélyok.hu
2015.03.04 óta




Barangolások Európában Határok nélkül (Egresi János)

Kiemelt kategoriák
( Magyarország )

- Kastélyszálloda
- Kastély
- Vadászház
- Vár
- Várkastély
- Múzeum
- Templom-Vallás
- Étterem
- Pincészet
- Panziół
- Utazás (Travel)


( Ausztria )

- Kastély
- Vár
- Várkastély
- Múzeum
- Templom-Vallás
- Panzió
- Utazás (Travel)

Ennek a lapnak a megtekintés száma: 252



Nagyharsány, Református templom

Kategória Vallás

Kép album megtekintése

Cím 7822 Nagyharsány, Petőfi u. 12.
GPS koordináta N 45.847615,E 18.399184
Régiół Dél-Dunántúl
Megye Baranya

Internet:

http://www.nagyharsany.hu/HUN~/cikkmegjelenites.html:betoltes=3a187,megnevezes=Latnivalok

e-mail:

Telefon:

Megjegyzés:

Külső Fő-LINK (Facebook oldal itt nézhető meg)
Összeállította Ă©s fényképezte: Egresi János - Felvitel dátuma: 2018-03-18 - Látogatás dátuma: 2017-09-01 - Utolsó módosítás: 2018-03-18



Videó (4:57) - https://youtu.be/BT8NH8U3xq0

Nagyharsány környékén a rézkor késői szakaszában a baden-kultúra népe élt. Őket az avarok, majd a rómaiak követték. A legkorábbi építkezések a 2. századra tehetők, a 4. században létesült itt a Cella Trichora, amely dr. Fülep Ferenc által 1962-ben feltárt római kori telep, falu, temető és szentély.

Erre haladt az Eszékre vezető római út is. Senki se tudja biztosan, hogy a csúcs közelében, a déli oldalon álló „vár” romjai milyen idősek – de bárki is építette oda az első őrhelyet, jól kiválasztotta a helyszínt, hiszen tekintetével szinte a Dráváig belátta és ellenőrizhette a hegy lába alatt elterülő síkságot.

A falut 1223-ban említik először. 1247-ben Harsánynál a „hétfői vásárra vezető utat” nevezték meg, ami azt jelenti, hogy a település kereskedelmi szempontból jelentős helyen feküdt.

A falu a török hódoltság alatt református lett, a templom is református kézre került.

A legnevezetesebb hitvita 1574-ben zajlott református és unitárius prédikátorok között, melynek az lett a vége, hogy az előbbiek fölakasztották Alvinczi György helybéli unitárius lelkészt. A feldühödött törökök ki akarták végezni a gyilkosokat, de Válaszuti György pécsi unitárius szuperintendens kegyelmet kért számukra a budai beglerbégtől. Az unitáriusok azóta is megemlékeznek Alvinczi mártíromságáról, illetve Válaszuti megbocsátó gesztusáról. A török időkben Nagyharsány a környék legnépesebb magyar lakosú települése volt. A hagyomány szerint a hajdani város a Szántóvárosból, Dobányvárosból, valamint Babócsa, Perecske és Sári községekből alakult.

Határában vívott meg 1687. augusztus 12-én a Lotaringiai Károly herceg vezette 60 ezer fős császári had a Szulejmán nagyvezír irányítása alatt álló 80 ezer fős török sereggel. A nagyharsányi csata, melyben Károly serege jelentős győzelmet aratott, véget vetett a 150 éves magyarországi oszmán uralomnak. Van, aki úgy tudja, hogy a település a győzelem utáni örömteli harsonázásról kapta a nevét, de valószínűbb a másik magyarázat, mely szerint a hegység hajdani hársfaerdejéről nevezték el a községet.

*******************************

Forrás: Tájak Korok Múzeumok Kiskönyvtára 272., 1987.
Már a tatárjárás előtt volt a falunak temploma, amelyik 1249-1289 között épült. A baranyai főespereség a templom első említését 1223-ra teszi. A műemlék templom szentélye a 13. századból való. Szent Borbála tiszteletére emelték.
1330-as években már jelentős gyülekezettel rendelkezett. Papja, Domonkos ugyanis 1332-ben 50 dénár pápai tizedet fizetett, ami elég nagyszámú lakosra és ennek megfelelő nagyságú templomra utal.

A 15. században bővítették és telepítették a jelenlegi támpillérekkel körülvett szentélyt, amelyben a nyolcszög három oldalával kapcsolódik a hajóhoz.

A szentélyboltozatot többrétegű freskó borítja. A falkutatások során a korábbi freskókat is feltárták. A nagyobb felületek és a kisebb töredékek lapján öt, különböző korú és értékű díszítési periódusokat tudtak megkülönböztetni.
Az első rétege a 16. század első feléből(?), a kis felíratos töredék, amely a szentély délkeleti ablakától balra helyezkedik el.
A második rétege pedig a szentély nyolcszögletű pillérfejezetének évszáma utal (1582).
Az 1640-es évben az egész templomot kifestették.
A legnagyobb és viszonylag összefüggő falfestést a reneszánszízű virágmintás ornamentika képviseli. Ezzel a negyedig periódussal egykorú az a két virágkoszorú, amely a latin feliratos táblák, felületek két oldalán láthatók. Ez a festés bizonyosan 1687 előtt készült.
Az ötödik belső festés évszáma 1782.

Forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Nagyharsány
Mai barokk formáját a templom az 1782-es évben kapta, a torony kivételével, amelyet 1900-ban emeltek.
Hajója, valamint a déli oldal három résablaka és kapuja (melyeket az utolsó restauráláskor, 1978-ban találtak meg) román kori. Ezek a részek mészkőből, a gótikus elemek téglából épültek.

Itt zajlott le a híres 1574-es nagyharsányi disputa a református és unitárius prédikátorok között.

A református prédikátor (Sztárai Mihály) mellszobra a templomkertben áll. Sztárai 1560 körül a reformáció kálvinista tanait terjesztette ezen a vidéken. A szobor Nyírő Gyula alkotása.

A templom mellett van a Plébánia épülete.

Külsõ hivatkozások:


Az oldalt megnézők hozzászólásai

www.kastlyok.hu  * Start  *