Kastély, Kúria, Kastélyszálloda, Vár, Templom, Műemlék, Utazás - Egresi János (2006-2017. HUNGARY)

Magyar English Deutsch



Kapcsolat:

e-mail

A portál magán portál, magán véleményt tartalmaz!
Jogi nyilatkozat


Látogatottsági statisztikák
www.kastélyok.hu
2006.05.21 óta


www.kastélyok.hu
2015.03.04 óta


Mindszenty József Múzeum és Zarándokközpont

Mutassa be települése értékeit grafikus látványtérképpel!



Barangolások Európában Határok nélkül (Egresi János)

Kiemelt kategoriák
( Magyarország )

- Kastélyszálloda
- Kastély
- Vadászház
- Vár
- Várkastély
- Múzeum
- Templom-Vallás
- Étterem
- Pincészet
- Panziół
- Utazás (Travel)


( Ausztria )

- Kastély
- Vár
- Várkastély
- Múzeum
- Templom-Vallás
- Panzió
- Utazás (Travel)


Kastélyok Magyarországon

Ennek a lapnak a megtekintés száma: 398



Nagyharsány, Református templom

Kategória Vallás

Kép album megtekintése

Cím 7822 Nagyharsány, Petőfi u. 12.
GPS koordináta N 45.847615,E 18.399184
Régiół Dél-Dunántúl
Megye Baranya

Internet:

http://www.nagyharsany.hu/HUN~/cikkmegjelenites.html:betoltes=3a187,megnevezes=Latnivalok

e-mail:

Telefon:

Megjegyzés:

Külső Fő-LINK (Facebook oldal itt nézhető meg)
Összeállította Ă©s fényképezte: Egresi János - Felvitel dátuma: 2018-03-18 - Látogatás dátuma: 2017-09-01 - Utolsó módosítás: 2018-03-18



Videó (4:57) - https://youtu.be/BT8NH8U3xq0

Nagyharsány környékén a rézkor késői szakaszában a baden-kultúra népe élt. Őket az avarok, majd a rómaiak követték. A legkorábbi építkezések a 2. századra tehetők, a 4. században létesült itt a Cella Trichora, amely dr. Fülep Ferenc által 1962-ben feltárt római kori telep, falu, temető és szentély.

Erre haladt az Eszékre vezető római út is. Senki se tudja biztosan, hogy a csúcs közelében, a déli oldalon álló „vár” romjai milyen idősek – de bárki is építette oda az első őrhelyet, jól kiválasztotta a helyszínt, hiszen tekintetével szinte a Dráváig belátta és ellenőrizhette a hegy lába alatt elterülő síkságot.

A falut 1223-ban említik először. 1247-ben Harsánynál a „hétfői vásárra vezető utat” nevezték meg, ami azt jelenti, hogy a település kereskedelmi szempontból jelentős helyen feküdt.

A falu a török hódoltság alatt református lett, a templom is református kézre került.

A legnevezetesebb hitvita 1574-ben zajlott református és unitárius prédikátorok között, melynek az lett a vége, hogy az előbbiek fölakasztották Alvinczi György helybéli unitárius lelkészt. A feldühödött törökök ki akarták végezni a gyilkosokat, de Válaszuti György pécsi unitárius szuperintendens kegyelmet kért számukra a budai beglerbégtől. Az unitáriusok azóta is megemlékeznek Alvinczi mártíromságáról, illetve Válaszuti megbocsátó gesztusáról. A török időkben Nagyharsány a környék legnépesebb magyar lakosú települése volt. A hagyomány szerint a hajdani város a Szántóvárosból, Dobányvárosból, valamint Babócsa, Perecske és Sári községekből alakult.

Határában vívott meg 1687. augusztus 12-én a Lotaringiai Károly herceg vezette 60 ezer fős császári had a Szulejmán nagyvezír irányítása alatt álló 80 ezer fős török sereggel. A nagyharsányi csata, melyben Károly serege jelentős győzelmet aratott, véget vetett a 150 éves magyarországi oszmán uralomnak. Van, aki úgy tudja, hogy a település a győzelem utáni örömteli harsonázásról kapta a nevét, de valószínűbb a másik magyarázat, mely szerint a hegység hajdani hársfaerdejéről nevezték el a községet.

*******************************

Forrás: Tájak Korok Múzeumok Kiskönyvtára 272., 1987.
Már a tatárjárás előtt volt a falunak temploma, amelyik 1249-1289 között épült. A baranyai főespereség a templom első említését 1223-ra teszi. A műemlék templom szentélye a 13. századból való. Szent Borbála tiszteletére emelték.
1330-as években már jelentős gyülekezettel rendelkezett. Papja, Domonkos ugyanis 1332-ben 50 dénár pápai tizedet fizetett, ami elég nagyszámú lakosra és ennek megfelelő nagyságú templomra utal.

A 15. században bővítették és telepítették a jelenlegi támpillérekkel körülvett szentélyt, amelyben a nyolcszög három oldalával kapcsolódik a hajóhoz.

A szentélyboltozatot többrétegű freskó borítja. A falkutatások során a korábbi freskókat is feltárták. A nagyobb felületek és a kisebb töredékek lapján öt, különböző korú és értékű díszítési periódusokat tudtak megkülönböztetni.
Az első rétege a 16. század első feléből(?), a kis felíratos töredék, amely a szentély délkeleti ablakától balra helyezkedik el.
A második rétege pedig a szentély nyolcszögletű pillérfejezetének évszáma utal (1582).
Az 1640-es évben az egész templomot kifestették.
A legnagyobb és viszonylag összefüggő falfestést a reneszánszízű virágmintás ornamentika képviseli. Ezzel a negyedig periódussal egykorú az a két virágkoszorú, amely a latin feliratos táblák, felületek két oldalán láthatók. Ez a festés bizonyosan 1687 előtt készült.
Az ötödik belső festés évszáma 1782.

Forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Nagyharsány
Mai barokk formáját a templom az 1782-es évben kapta, a torony kivételével, amelyet 1900-ban emeltek.
Hajója, valamint a déli oldal három résablaka és kapuja (melyeket az utolsó restauráláskor, 1978-ban találtak meg) román kori. Ezek a részek mészkőből, a gótikus elemek téglából épültek.

Itt zajlott le a híres 1574-es nagyharsányi disputa a református és unitárius prédikátorok között.

A református prédikátor (Sztárai Mihály) mellszobra a templomkertben áll. Sztárai 1560 körül a reformáció kálvinista tanait terjesztette ezen a vidéken. A szobor Nyírő Gyula alkotása.

A templom mellett van a Plébánia épülete.

Külsõ hivatkozások:


Az oldalt megnézők hozzászólásai

www.kastlyok.hu  * Start  *