Kastély, Kúria, Kastélyszálloda, Vár, Templom, Műemlék, Utazás - Egresi János (2013. HUNGARY)

Magyar English Deutsch



Látogatottsági statisztikák
www.kastelyok-utazas.hu
2006.05.21 óta


www.kastélyok.hu
2015.03.04 óta


Barangolások Európában Határok nélkül (Egresi János)

(LAKÓINFÓ, TAR-ÜGY Lakóközösségi ügyvitel támogatás * DataProg - Egresi János vállalkozó
LAKÓINFÓ, TAR-ÜGY Lakóközösségi ügyvitel támogatás


Kirándulási helyszínek színes grafikákon!
Kirándulási helyszínek színes grafikákon!


500 000 légifotó Magyarországról!
500 000 légifotó Magyarországról!

Kiemelt kategoriák
( Magyarország )

- Kastélyszálloda
- Kastély
- Vadászház
- Vár
- Várkastély
- Múzeum
- Templom-Vallás
- Étterem
- Pincészet
- Panziół
- Utazás (Travel)


( Ausztria )

- Kastély
- Vár
- Várkastély
- Múzeum
- Templom-Vallás
- Panzió
- Utazás (Travel)

Ennek a lapnak a megtekintés száma: 3467

Kalocsa Érseki Palota - Kalocsai Főszékesegyházi Könyvtár

Kategória Kastély , Múzeum , Könyvtár

Kép album megtekintése

www.civertan.hu - LÉGIFOTÓ

Cím Kalocsa
GPS koordináta N 46.528989,E 18.953476
Régió Dél-Alföld
Megye Bács-Kiskun

Internet

http://www.asztrik.hu/

e-mail

hivatal@asztrik.hu

Telefon

Megjegyzés

Összeállította és fényképezte: Egresi János - Felvitel dátuma: 2007-10-28 - Látogatás dátuma: 2007-10-27 - Utolsó módosítás: 2011-12-21



*** Műemlék ***

Az egykor itt állt vár bástyáját (lakótornyát) beépítették a mai, barokk stílusú palotába. A palota kápolnáját és dísztermét Maulbertsch freskói díszítik. Az épületben található az érseki és a Főszékesegyházi egyesített könyvtár is.

A kalocsai érsekek középkori vára jelentős károkat szenvedett a törökök kiűzésének hadműveletei során. A templomnál valószínűleg mégis jobb állapotban lehetett, hiszen Széchenyi Pál érsek (1696-1710) hamarosan lakhatóvá tette.

A Rákóczi-szabadságharc idején felgyújtották az épületet, majd Csáky Imre érsek felújíttatta és 1728-ban új szárnnyal bővíttette, melynek órával felszerelt tornya is volt. Belső elrendezését Bél Mátyás történetíró leírásából ismerjük. A főépület keleti végében kápolna állt, innen nyugat felé ebédlő, majd az érseki fogadószobák következtek. A nyugati végen négyszögletes toronyban alakították ki az érsek lakószobáját. A szárnyépületben vendég- és cselédszobák voltak. Az épületet várfallal, sánccal és tornyos bástyákkal erősítették meg. Mivel az építés során a védelmi szempontok kerültek előtérbe, az érseki lak kevésbé felelt meg a reprezentációs elvárásoknak, és még kevésbé a kényelem igényeinek. Nem csoda, hogy a 18. század érsekei az új palota felépítéséig szívesebben tartózkodtak Hajóson. A hajósi kastélyt Patachich Gábor emeltette nyári pihenőhelyül, valószínűleg 1739-ben. Az érseki vár ezután a barokk palota építéséig feltehetően nem sokat változott.



Az új érseki rezidencia építését Mária Terézia sürgette. Batthyány József 1773-ban tárgyalásokat kezdett Oszwald Gáspár piarista szerzetessel, a váci püspöki uradalom építési igazgatójával, aki először a kalocsai piarista rendház átalakítása ügyében járt a városban. 1775-ben az érseki vár erődítményeit, a régi érseki lakot lerombolták, és az ünnepélyes alapkőletétellel megkezdték az új palota építését. Oszwald elképzeléseinek egyetlen fennmaradt dokumentuma a kiállításon látható francia kert tervrajza, melyen az újonnan tervezett épületnek a körvonalai szerepelnek. Az események azonban hamarosan új irányt vettek, amikor Batthyány Józsefet 1776-ban esztergomi prímásnak nevezték ki.

Az építési munkálatok folytatása így az őt követő Patachich Ádámra várt, aki a nagyváradi püspöki székből érkezett. Az új érsek bekérette a terveket, melyeken fel kellett tüntetni a már elkészült részeket. Mivel az Oszwald-féle átalakítás feltehetően nem nyerte el tetszését, úgy döntött, hogy nagyváradi székházának Lucas von Hillebrandt által készített terveit felhasználva egy kisebb, gyorsabban kivitelezhető palota építésébe kezd. Kronovetter Lipót Antal uradalmi mérnök az érsek utasításait figyelembe véve rajzolta meg a kalocsai rezidencia új terveit. Az építkezés gyorsan haladt és a nyugati szárny kivételével 1780-ra be is fejeződött. Az elkészült keleti szárny díszes könyvtártermében kapott helyet Patachich Ádám közel húszezer kötetet számláló magánkönyvtára. A palota freskódekorációját a korszak egyik legnépszerűbb festője, Franz Anton Maulbertsch készítette. A nyugati szárny Kollonich László érseksége idején, a 19. sz. elején épült fel Thalher József kamarai építész tervei alapján.

Az Érseki Palota nagy része, nem látogatható!
"Tisztelt Egresi János Úr!

A nagyközönségtől elzárt helyeken azért nem lehetséges fotókat készíteni, mert a korszerű technika segíségével azok széles körben közzétehetők, és amely helyszínek megtekintését ennek következtében a látogatók árnyaltan fogalmazva kifejezetten kérik.

Összegzésképpen tisztelettel tájékoztatom, hogy a fenti okok miatt nem lehetséges a kalocsai Érseki Rezidencia dísztermének, ebédlőjének, az érseki magánkápolnájának és azon helyszíneinek a fotózása, amelyek a nagyközönség számára nem látogathatóak.

Szíves megértését megköszönöm.

Tisztelettel:

Huszár Nándor
irodavezető"

Az Érseki Palota épületében (Szentháromság tér 1.) található a Főszékesegyházi Könyvtár, mely páratlanul gazdag kódexekben és a könyvkiadás első évtizedeiből származó ősnyomtatványokban. Legfontosabb látványossága Patachich Ádám érsek (1776-1784) nagy körültekintéssel és művészi ízléssel berendezett barokk olvasóterme, mely -köszönhetően a kötetek egységes, időtálló aranyozott bőr kötésének - ma is eredeti fényében ragyog.
A Kalocsai Főszékesegyházi Könyvtár nyilvános könyvtárként működő tudományos intézmény, amely a Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye központi könyvtára. Fenntartója a Kalocsa-Kecskeméti Érsekség, melynek jogi képviselője a mindenkori kalocsa-kecskeméti érsek.



A Főszékesegyházi Könyvtárat Patachich Ádám érsek 1784-ben, az érseki és főkáptalani könyvtárak egyesítésével alapította. A 20. század második felében, ill. végén a vonatkozó polgári törvények értelmében az állam által bejegyzett-elismert szakkönyvtárrá, ill. nyilvános könyvtárrá vált. 2000-től az intézmény a Kalocsai Főegyházmegyei Gyűjtemények egyik részlege lett.

Apostoli királyunk második Decretumában (De regali dote ad ecclesiam) rendelkezett arról, hogy a felépült templomok részére papról és könyvekről a püspöknek gondoskodnia kell, ezért a székesegyházban a sekrestye melletti helyiségben imakönyveket, Szentírást helyeztek el. Ez a néhány könyv lett az alapja a székesegyházi könyvtárnak.

A későbbi századokban jelentősen gyarapodott a könyvek mennyisége, hiszen a tudományokat kedvelő főpapok folytatták a könyvgyűjtést.

1776-ban Patachich Ádám (nagyváradi püspök) érsek 7825 kötetet hozott magával Nagyváradról Kalocsára, amikor elkészült az Érseki Palota keleti szárnyában Anton Maulbertsch grisaille fatáblaképeivel díszített barokk teremkönyvtára 1780-ban.
A tágas, 23 m hosszú nyolcablakos teremben a falak mentén s a terem belsejében három oszlopban s a praktikusan kialakított íróasztalokon sorakoztak a könyvek egységes barna aranyozott bőrkötésben. 1782-ben került sor a káptalani könyvtár és magángyűjteménye egyesítésére. Az érsek könyvtárát ügynökei segítségével bővítette, akik felvásárolták számára a könyvpiacra kerülő könyveket. A püspök összeköttetésben állt bécsi, római könyvkereskedőkkel, a magyarországi könyvkereskedőkkel rendszeresen levelezett folyamatosan tájékozódott a hazai könyvpiacról is.
Kalocsai érseksége idején jelentősen növekedett könyveinek száma, halálakor 1784-ben gyűjteménye már 19.000 kötetből állt.
Kollonich László (1787-1817) Patachich érsek halálakor az egyházmegye 23.000 kötetes könyvtárát örökölte.

A 19. század érsekei koruk irodalmi termékeivel gyarapították a könyvtárat. A Könyvtár a 20. században már helyhiánnyal küszködött, az érseki palota keleti szárnyának első és második emeletén szinte valamennyi helyiséget elfoglalta.
A mai állomány kb. 130.000 kötetet tartalmaz. Elsősorban teológiai, filozófiai, történelmi, művelődéstörténeti, – és az olvasók igényeihez igazodva – társadalomtudományi (pedagógia, szociológia, jog stb.) művek vásárlásával gazdagodik a könyvtár.

A Könyvtárban fényképezni nem szabad!
A Könyvtár, a Kincstár és a Paprika Múzeum megtekintése egyenként kb. 30-40 percet vesz igénybe, ez a helyszínek közti sétával együtt összesen két-két és fél órát jelent. A Szentháromság tér ideális lehetőséget nyújt további programokra is.
Érdemes meglátogatni a tér meghatározó műemlék-épületét, hazánk egyik legszebb barokk templomát, a Főszékesegyházat.
A három intézmény egy darab kedvezményes jeggyel látogatható!


A Könyvtár, a Kincstár és a Paprika Múzeum megtekintése egyenként kb. 30-40 percet vesz igénybe, ez az egyéb bajai helyszínek közti sétával együtt összesen két-k

Külsõ hivatkozások:


Az oldalt megnézők hozzászólásai

www.kastelyok-utazas.hu  * Start  *