|
A város központjában álló kastélyegyüttes barokk alakját 1730-1745 között nyerte el. Tervezője a neves olasz építész, Donato Felice de Allio volt. Utolsó tulajdonosa a boldoggá avatott Batthyány-Strattmann László volt.A nagymúltú családnak a 16. századtól voltak birtokai ezen a vidéken.
A kastély eredete a XV. század közepére vezethető vissza, főépülete reneszánsz kastélynak épült az 1400-as években, de ezt a várkastélyt már csak régi térképek és leírások őrzik. A Batthyányiak tulajdonába került épületet 1610-ben és az 1650-es években is újjáépítették. Az épület barokk kastéllyá alakítása Batthyány Lajos, a későbbi országnádor nevéhez fűződik. A XVIII. századi nagyszabású munka során a neves olasz építész, Donato Felice de Allio már az épületek tágabb környezetét is felhasználta.
A barokk korban az épületeket egyetlen tengelyre fűzték fel, a főépülethez hosszú fasorokat építettek, és ezek két oldalára kerültek a melléképületek. A kastély új emeletet és új főhomlokzatot kapott, ekkor alakult ki a nagy szélességben előrelépő középrizalit. A földszinten megépült a kisebb Sala Terrena, a hűsölőterem, két oldalán további díszes termekkel, kialakították a kétemelet magas dísztermet és a nagyszabású barokk lépcsőházat, az épület manzárdtetőt kapott. Ekkor kapta az épület jellegzetes, sötétkék-fehér-sárga sávos, vakolatba karcolt díszítését.
A melléképületek sokféle célt szolgáltak: volt kocsiszín, istálló, lovarda, de az egyikben a nagyobbik Sala Terrena, a nyári nagyterem is helyet kapott, a fölötte lévő csarnokot pedig ugyancsak ünnepi alkalmakkor használták. Azután berendeztek levéltárat és könyvtárat, valamint szolgálati lakásokat is.
A XIX. században a klasszicizmus szellemében, Hefele Menyhért vagy az ő köréhez tartozó építész tervei szerint átépítették a kastélyt: ekkor (1800 körül) készült a hatoszlopos erkély, afölött pedig a hat féloszlop által tartott timpanon. A többi homlokzatot is átépítették, az ablakokat megnagyobbították, a manzárdtetőt beépítették. A belső átalakítások közül megőrződött az egykori kápolna-bástyában a stukkódíszítés, a díszteremben pedig a XIX. századi falfestés.
2007. október 27-én látogatható utoljára ebben a formában, számos eredeti műtárggyal és dokumentummal a kastély dísztermében „A Batthyányak nemzetsége, gróf Batthyány Lajos emlékezete”, című kiállítás. A különlegességeket és eddig nem látott tárgyakat is bemutató tárlat novembertől a szombathelyi Smidt Múzeumban, jövő márciustól pedig újra Körmenden lesz látható.
2007. október 28-tól november 5-ig a múzeum zárva tart. Nyitás a téli nyitvatartási rend szerint 2007. november 6-án. Nyitva vasárnap és hétfo kivételével naponta 10-12 és 14-16 óriág.
Időszaki kiállítás „A Batthyányak nemzetsége, gróf Batthyány Lajos emlékezete” dr. Nagy Zoltán muzeológus szakmai irányításával került összeállításra.
A Batthyány-család leszármazottainak jelenlétében nyílt meg a körmendi kastély Batthyány-kiállítása. A tárlat ezúttal a 200 éve született első felelős magyar miniszterelnök, Batthyány Lajos alakját állítja a középpontba.
A Batthyányak nemzetségét bemutató kiállítás a Batthyány Emlékév egyik legjelentősebb eseménye Vas megyében. A körmendi kastélyban a család leszármazottainak jelenlétében, a Batthyány Bandérium lovasainak sorfala mellett nyitották meg a tárlatot.
A kiállítás egyik része a németújvári Batthyány család történetével, a másik Batthyány Lajos személyével foglalkozik. Ezen kiállításrész központi műtárgya Batthyány Lajosnak a szombathelyi Smidt Múzeumban őrzött kabátja.
A tárlat a család jelentős tagjain keresztül kíséri végig a Batthyányak történetét. Megelevenedik Batthyány Ádám alakja, akinek katonai karrierje, vagy Batthyány Lajos nádoré, akinek hivatali pályája lehetett példa a későbbi miniszterelnök számára. Batthyány Lajos éppen 200 évvel ezelőtt született. Amikor 1831-ben kilépett a katonaságtól, átvette apjától örökölt, zömében vasi birtokait és Ikerváron telepedett le. Uradalmai gazdálkodását személyesen irányította, selyemgombolyító manufaktúrát alapított, és cukorgyárat épített.
A kiállítás különlegességei közé tartozik Batthyány Lajos selyemdolmánya és öltöztetett szobra. De valódi ritkaságnak számítanak a róla készült korabeli metszetek is. Dokumentumok idézik politikai pályáját, Batthyány a főrendi ellenzék vezéréből lett Magyarország első felelős miniszterelnöke, akit a szabadságharc leverése után, 1849-ben kivégeztek.
A kiállítás a 20. századig követi a család történetét, külön tárlót szentelve a szegények orvosának, Batthyány-Strattmann Lászlónak.
A dokumentumok és a tárgyak egy részét magángyűjteményekből és a családtagoktól kölcsönözték.
Az Ausztriában élő Batthyány László őrizte a nagyméretű családfának egy darabját, amit aztán a körmendi múzeum és az Országos Levéltár segítségével sikerült rekonstruálni.
A múzeum története:
1953-ban Körmenden Dévényi Ferenc iskolaigazgató, Madáchy Károly tanárral együtt megkezdte a muzeális értékek gyűjtését.
Amikor Csaba József, Csákánydoroszló országos hírű ornitológusa és néprajzosa, 1954-ben tudomást szerzett az iskolai múzeum létesítéséről, felajánlotta az 1930-as évek óta gyűjtött régészeti, néprajzi és helytörténeti anyagát.
Művelődési Minisztérium Múzeumi Főosztályától kapott működési engedély a "Rába Helyismereti Gyűjteményt" már a hatvanas évek közepétől legalizálta, a megyei múzeumi szervezet tagjává emelte.
1980-ban a múzeum 1700 darabot számláló gyűjteményeivel együtt a Batthyány kastélyba került, ahol 3 teremben válogatott műtárgyakból állandó kiállítást rendeztek be, mellette pedig irodákat és raktárakat alakítottak ki.
A múzeum 2003-ban Dr. Batthyány-Strattmann László nevét vette fel. Az új működési engedélyben gyűjtőköre és kutatási területe a város uradalmi központ történetén kívül a Batthyány család uradalmainak gazdasági- és családtörténete. Külsõ hivatkozások:
|
