|
A város központjában álló kastélyegyüttes barokk alakját 1730-1745 között nyerte el. TervezÅ‘je a neves olasz épÃtész, Donato Felice de Allio volt. Utolsó tulajdonosa a boldoggá avatott Batthyány-Strattmann László volt. A nagymúltú családnak a 16. századtól voltak birtokai ezen a vidéken.
A kastély eredete a XV. század közepére vezethetÅ‘ vissza, főépülete reneszánsz kastélynak épült az 1400-as években, de ezt a várkastélyt már csak régi térképek és leÃrások Å‘rzik. A Batthyányiak tulajdonába került épületet 1610-ben és az 1650-es években is újjáépÃtették. Az épület barokk kastéllyá alakÃtása Batthyány Lajos, a késÅ‘bbi országnádor nevéhez fűzÅ‘dik. A XVIII. századi nagyszabású munka során a neves olasz épÃtész, Donato Felice de Allio már az épületek tágabb környezetét is felhasználta.
A barokk korban az épületeket egyetlen tengelyre fűzték fel, a főépülethez hosszú fasorokat épÃtettek, és ezek két oldalára kerültek a melléképületek. A kastély új emeletet és új fÅ‘homlokzatot kapott, ekkor alakult ki a nagy szélességben elÅ‘relépÅ‘ középrizalit. A földszinten megépült a kisebb Sala Terrena, a hűsölÅ‘terem, két oldalán további dÃszes termekkel, kialakÃtották a kétemelet magas dÃsztermet és a nagyszabású barokk lépcsÅ‘házat, az épület manzárdtetÅ‘t kapott. Ekkor kapta az épület jellegzetes, sötétkék-fehér-sárga sávos, vakolatba karcolt dÃszÃtését.
A melléképületek sokféle célt szolgáltak: volt kocsiszÃn, istálló, lovarda, de az egyikben a nagyobbik Sala Terrena, a nyári nagyterem is helyet kapott, a fölötte lévÅ‘ csarnokot pedig ugyancsak ünnepi alkalmakkor használták. Azután berendeztek levéltárat és könyvtárat, valamint szolgálati lakásokat is.
A XIX. században a klasszicizmus szellemében, Hefele Menyhért vagy az Å‘ köréhez tartozó épÃtész tervei szerint átépÃtették a kastélyt: ekkor (1800 körül) készült a hatoszlopos erkély, afölött pedig a hat féloszlop által tartott timpanon. A többi homlokzatot is átépÃtették, az ablakokat megnagyobbÃtották, a manzárdtetÅ‘t beépÃtették. A belsÅ‘ átalakÃtások közül megÅ‘rzÅ‘dött az egykori kápolna-bástyában a stukkódÃszÃtés, a dÃszteremben pedig a XIX. századi falfestés.
A Kastélyban a Dr. Batthyány -Strattmann László Múzeum van elhelyezve, napi friss információért kérem keressék fel a Múzeum WEB lapját.
A múzeum története:
1953-ban Körmenden Dévényi Ferenc iskolaigazgató, Madáchy Károly tanárral együtt megkezdte a muzeális értékek gyűjtését.
Amikor Csaba József, Csákánydoroszló országos hÃrű ornitológusa és néprajzosa, 1954-ben tudomást szerzett az iskolai múzeum létesÃtésérÅ‘l, felajánlotta az 1930-as évek óta gyűjtött régészeti, néprajzi és helytörténeti anyagát.
Művelődési Minisztérium Múzeumi Főosztályától kapott működési engedély a "Rába Helyismereti Gyűjteményt" már a hatvanas évek közepétől legalizálta, a megyei múzeumi szervezet tagjává emelte.
1980-ban a múzeum 1700 darabot számláló gyűjteményeivel együtt a Batthyány kastélyba került, ahol 3 teremben válogatott műtárgyakból állandó kiállÃtást rendeztek be, mellette pedig irodákat és raktárakat alakÃtottak ki.
A múzeum 2003-ban Dr. Batthyány-Strattmann László nevét vette fel. Az új működési engedélyben gyűjtÅ‘köre és kutatási területe a város uradalmi központ történetén kÃvül a Batthyány család uradalmainak gazdasági- és családtörténete. Külsõ hivatkozások:
|
