|
A Vár csalódást okozott, többre számÃtottam, a vár viszonylag jó állapotban van, kiállÃtás (múzeumszerű) nincs. A vár belsÅ‘ udvara szÃnházi elÅ‘adáshoz átalakÃtott, vezetés nincs.
Maga Kőszeg belvárosa sem mutat szép látványt, a házak állapota elhanyagolt.
A környék a 12-13. századtól, a német katonai betörések elhárÃtása miatt, hadászati fontosságú lett. Sorra épültek a KÅ‘szegi-hegységben a kÅ‘várak, amelyek közül az egyik az Óházon emelt ún. FelsÅ‘vár volt. Ma még nem tudjuk, hogy pontosan mikor épÃtették, de a tatárjárás idején már állt, mert IV. Bélának kellett visszafoglalnia az osztrák hercegtÅ‘l. Ennek emlékét megörökÃtÅ‘ oklevélben Ãrták le elÅ‘ször nevét: castrum Kuszug (1248). A 13. század második felében a Németújvári család ide tette át székhelyét. Henrik és fia, Iván, jelentÅ‘s épÃtkezéseket kezdett. A régi vár alatti, Gyöngyös-parti területen felépÃtették új erÅ‘sségüket, a reprezentációs igényeket is kielégÃtÅ‘ Alsóvárat. MegalapÃtották KÅ‘szeg városát, amelyet falakkal is megerÅ‘sÃtettek. Az elsÅ‘ lakók egy része német telepes volt, akiknek különbözÅ‘ kedvezményeket és kiváltságokat adtak.
1483-ban Mátyás ugyan visszafoglalta Kőszeget, de halála után újra Habsburg zálogbirtok lett, egészen 1647-ig, amikor III. Ferdinánd újra a magyar korona fennhatósága alá helyezte.
1532-ben Jurisics Miklós várkapitánysága idején, a Bécs ellen támadó török sereg ostromolta a várost. Augusztus 5. és 30. között Szulejmán szultán személyes felügyelete mellett, 19 heves támadást állt ki, amelyet kisszámú katonaság, a polgárok és a környékrÅ‘l idemenekült jobbágyok védtek. Az utolsó roham után, az éhségtÅ‘l sokat szenvedÅ‘ janicsárok lázadása az ostrom feladására kényszerÃtette Ibrahim nagyvezÃrt. A hagyomány szerint az utolsó seregrész 11 órakor hagyta el a környéket, ennek emlékére szólalnak meg a város harangjai 1777-tÅ‘l máig ebben az idÅ‘pontban. A romhalmazzá tett városfalak felépÃtésére a polgárok adómentességet és kiváltságokat kaptak I. Ferdinándtól. Az újjáépÃtés során nyerte el nagyjából mai formáját az erÅ‘dÃtményrendszer. A következÅ‘ mintegy két évszázad a város legvirágzóbb idÅ‘szaka volt, mert a török hódoltság miatt áthelyezett, a Bécset az Adriai-tengerrel összekötÅ‘, távolsági kereskedelem egyik fontos állomása lett.
A Bocskai- és Bethlen-felkelés idején a várat birtokló földesurak, Nádasdyak, Széchyek, a felkelők oldalára álltak, de a város polgárai féltek a császáriak bosszújától. Ennek az ellentétnek a magyar és német külvárosok látták többször kárát, de a város is többször cserélt gazdát.
1648-ban a Magyarországhoz visszakerült város szabad királyi cÃmet kapott (Vas megyében egyetlenként), és 1848-ig követeket küldhetett az országgyűlésre is. Külsõ hivatkozások:
|
