Kastély, Kúria, Kastélyszálloda, Vár, Templom, Műemlék, Utazás - Egresi János (2006-2017. HUNGARY)

Magyar English Deutsch



Kapcsolat:

e-mail

A portál magán portál, magán véleményt tartalmaz!
Jogi nyilatkozat


Látogatottsági statisztikák
www.kastélyok.hu
2006.05.21 óta


www.kastélyok.hu
2015.03.04 óta




Barangolások Európában Határok nélkül (Egresi János)

Kiemelt kategoriák
( Magyarország )

- Kastélyszálloda
- Kastély
- Vadászház
- Vár
- Várkastély
- Múzeum
- Templom-Vallás
- Étterem
- Pincészet
- Panziół
- Utazás (Travel)


( Ausztria )

- Kastély
- Vár
- Várkastély
- Múzeum
- Templom-Vallás
- Panzió
- Utazás (Travel)

Ennek a lapnak a megtekintés száma: 2051



Bozsó Gyűjtemény

Kategória Múzeum , Gyűjtemény

Kép album megtekintése

Cím 6000 Kecskemét, Klapka utca 34.
GPS koordináta N 46.905550,E 19.701003
Régiół Dél-Alföld
Megye Bács-Kiskun

Internet:

http://www.bozso.net

e-mail:

bozsoal@mail.datanet.hu

Telefon:

76/324-625, 76/417-1

Megjegyzés:

Külső Fő-LINK (Facebook oldal itt nézhető meg)
Összeállította Ă©s fényképezte: Egresi János - Felvitel dátuma: 2008-01-19 - Látogatás dátuma: 2018-06-17 - Utolsó módosítás: 2018-06-22



Bozsó Gyűjtemény - Ecsetbol született birodalom, Klapka-ház

Belépve az épületbe, udvariasan fogadtak bennünket, megkérdezték, miket szertnénk megnézni, mondtuk mindent, ha már eljöttünk, így egy olyan jegyet váltottunk, amelyik az állandó és az ideiglenes kiállításokra is érvényes volt. Kérdeztem, hogy engedélyezett-e a fényképezés, válasz: igen, kivéve a Pál László ideiglenes kiállításon, mert az magántulajdonú festmények, és a tulajdonos nem járult hozzá. A többi helyen engedélyezett, ha váltok egy fotó-jegyet, de nem kell most azonnal, nézzük meg a kiállításokat, és, ha megtetszett, fényképezzek nyugodtan, majd a végén kifizetem a fotó-jegyet. Így is történt, bizony a kiállított anyag csodás volt, a bemutatott tárgyak sokasága, sokrétűsége, és főleg rendezettsége csodálatos volt, így aztán van mit bemutatnom.

Egy Hölgy volt a személyes vezetőnk, aki végigvezetett bennünket az összes kiállításon, részletesen bemutatva a fantasztikus gyűjteményt. Tanultunk is tőle egy jó dolgot, az egyik képen, egy vízfelület volt ábrázolva, de egy "szürkeségnek" tűnő, elmosódott képet láttunk. A kísérőnk javasolta, hogy az egyik kezünkből alakítsunk ki egy "távcsövet", behajlítva ujjainkat, ezen a lyukon keresztül nézzük meg újra a képet, és láss csodát, a szürke képen előtűntek, láthatóvá váltak a hullámok sokasága. A változás oka, a "távcső" segítségével kizártuk a látószögünkbe eső szórt fényeket, ezt a módszert alkalmazva, több képen is alkalmaztuk, egészen más volt a látvány így. Ez úton is köszönjük ezt a csodás látásmódra való figyelem felhívást.

A Gyűjtemény rövid bemutatása, forrás: bozso.net/bozso-gyujtemeny
A gyűjtemény megalapítója Bozsó János festőművész 1922. december 27-én született Kecskeméten. Gyermekkorát egész életére kihatóan a szegény-paraszti sors formálta. A kemény évekből a természet és a népművészet szeretetét és tiszteletét hozta magával örök útravalóként. Az 1940-es évek második felében, a külvárosban meghúzódva kezdett autodidakta módon festészettel foglakozni. Az ötvenes évek közepére kialakította festői nyelvezetét, művészetében az érzelmi töltöttséget tartotta az egyik legmeghatározóbb elemnek. Soha nem akart lemondani a festőiségről. Lételeme és jellemzője volt a telített színek, a széles, gyors, szabadon repülő ecsetvonások használata, a fény és árnyék ellentéte. A hazai expresszív festészet kimagasló alkotójává vált.

A meglepetés erejével ható, első önálló kiállítását 1957-ben a Kecskeméti Katona József Múzeumban rendezték. Ebben az időben költözött a régen áhított első műtermébe, az ódon Klapka-ház egy szegletébe. Életében elválaszthatatlanul összeforrt a festészet elmélyült művelése és a műgyűjtés szenvedélye. Kezdetben csak csendéleteihez keresett poros padlásokon, zsibpiacokon régi, szép tárgyakat. Fáradhatatlanul rótta a környékbeli tanyavilág bekötőútjait, hogy így szerzett élményeiből ihletett merítsen. Felfedezte a magyar néprajz elfelejtett emlékeit. Mind több régi tárgyat igyekezett megmenteni a pusztulástól. Kezdetben csak a kvalitásérzéke vezette, majd évek alatt tévedhetetlen műgyűjtői tudást szerzett a magyar néprajz és az európai iparművészet számos területén. Számtalan egyéni és csoportkiállításon vett részt Magyarországon és külföldön. Műgyűjteményét évtizedeken át festészetéből gyarapította. Megteremtette a régió legnagyobb látogatható magángyűjteményét, amelyben a magyar néprajz és az európai iparművészet kiemelkedő tárgyi emlékei kaptak helyet a 15. századtól a 20. század elejéig tartó időszakból. Bozsó János 1975-ben szülővárosának, Kecskemétnek ajándékozta műgyűjteményét. 1979-től a gyűjtemény megnyitotta kapuit a nagyközönség előtt. Az állandó kiállítást életében többször bővítették a szédületes gyorsasággal gyarapodó tárgyak miatt. 1993-ban egy alapítványt hozott létre Kecskemét városa és a művész a gyűjtemény fenntartására és gondozására.

Élete alkonyán kitüntetésekkel ismerték el hatalmas és egyedülálló alkotói, gyűjtői és mecénási munkásságát, mégis szerény és szeretni-való tudott maradni. 1998. december 14-én, 76. születésnapja előtt búcsúzott el az élettől. Gyűjteménye mellett megvalósításra váró terveit is Kecskemét Város – Bozsó Gyűjtemény Alapítványra hagyatékozta. A Bozsó Gyűjteményt az alapítvány a gyűjtő eredeti elrendezésében őrzi és mutatja be közel 600 m2-es területen. A művész alkotásaiból időszaki kiállításokat rendeznek.

A megtekinthető kiállítási anyag
Ideiglenes kiállítások:

  • Paál László festőművész kiállítása
  • Bozsó János festőművész, grafikai kamarakiállítása.


Állandó kiállítások:
  • Bozsó Gyűjtemény (Cserék és üveg edények, Erdélyből, Alföldi népi használati tárgyak, Ládák, Mesterek munkái, Nemesi udvarházak és módos polgári otthonok belsői, Régi korok bútorai, Hit és művészet)
  • Hanga Óragyűjtemény, karóráktól a toronyórákig, A mester műhelye (1927).


A Klapka ház
A Bozsó Gyűjteménynek helyet adó barokk lakóház, a Klapka-ház 1786-ban a kecskemétiekre egykor jellemző paraszt-polgári életforma szerint épült. Klapka György, az 1848-49-es szabadságharc tábornoka 1832 és 1834 között - piarista kisdiákként - itt élt rokonainál, hogy magyar szót tanuljon.

Külsõ hivatkozások:


Az oldalt megnézők hozzászólásai

www.kastlyok.hu  * Start  *