Kastély, Kúria, Kastélyszálloda, Vár, Templom, Műemlék, Utazás - Egresi János (2013. HUNGARY)

Magyar English Deutsch



Kapcsolat:

e-mail

A portál magán portál, magán véleményt tartalmaz!
Jogi nyilatkozat


Látogatottsági statisztikák
www.kastélyok.hu
2006.05.21 óta


www.kastélyok.hu
2015.03.04 óta




Barangolások Európában Határok nélkül (Egresi János)

Kiemelt kategoriák
( Magyarország )

- Kastélyszálloda
- Kastély
- Vadászház
- Vár
- Várkastély
- Múzeum
- Templom-Vallás
- Étterem
- Pincészet
- Panziół
- Utazás (Travel)


( Ausztria )

- Kastély
- Vár
- Várkastély
- Múzeum
- Templom-Vallás
- Panzió
- Utazás (Travel)


Kastélyok Magyarországon

Ennek a lapnak a megtekintés száma: 3369

Virágh - Tóth Kúria

Kategória Kúria , Múzeum

Kép album megtekintése

Cím 6090 Kunszentmiklós, Kossuth L. u. 1.
GPS koordináta N 47.025272,E 19.12571
Régió Dél-Alföld
Megye Bács-Kiskun

Internet

http://knp.nemzetipark.gov.hu/index.php?pg=menu_1465

e-mail

Telefon

+36 (76) 351-271

Megjegyzés

Felső-Kiskunsági természettudományos és helytörténeti gyűjtemény.
Összeállította és fényképezte: Egresi János - Felvitel dátuma: 2007-01-01 - Látogatás dátuma: 2013-07-13 - Utolsó módosítás: 2016-08-24



A kúria 1820 körül épült klasszi­cista stílusban. Építtetője Virágh Pál a város kilencszeres főbírája, Szőnyi Virágh Mihály református püspök unokája. A sok vihart megélt épület mai formáját az 1984-es felújítással nyerte el. Előbb irodai funkciót látott el, majd 1987-től a Kiskunsági Nemzeti Park kezelésében levő múzeum. Az épület­hez tartozik egy gyönyörű park, amely a fenntartó és működtető keze munká­ját dicséri.

A múzeum ajtaján belépve az előtérbe érünk, ahol Virágh Gedeon 1848-as honvéd őrnagy, aradi halálra­ítélt emléktábláját láthatjuk, amely Honti László alkotása. Az előtér két oldalfalán pedig Gál Sándor egy-egy festménye.
Az előtérből balra egy XX. szá­zad eleji konyha berendezéseit láthat­juk. Cserép és fa edények színes ka­valkádja várja az erre járót.

Az előtérből a kúria központi helyiségébe a nagyterembe érünk, ahol a pusztai élet és egyes foglalko­zások (juhászok, gulyások, halászok, nádvágók) használati esdzközeit lát­hatjuk. De ugyanebben a teremben vannak kiállítva a Felső- Kiskunsági Szikes Puszta gazdag állatvilágának preparátumai is. Itt látható a Kiskunság legértékesebb és legvédettebb madara a túzok.

A nagyteremtől balra a néprajzi teremben a szövés fonás eszközei és textíliák vannak kiállítva.
A Szent Erzsébet tér felöli két teremben rendszeresen időszaki kiállí­tások láthatók. Itt volt látható tavaly a Szentmiklósi Mesterek című képzőmű­vészeti kiállítás, az idén tavasszal pe­dig a Képes Krónikát láthatták. Szep­tember 2-től ismét megrendezésre ke­rül a Szentmiklósi Mesterek című kiállí­tás.A múzeum látogatható hétfőtől péntekig 10 és 14 óra között.

A ház lakója volt Virágh Gedeon honvéd őrnagy, aki az 1848-49-es szabadságharc idején huszárait hazahozta Csehországból.

A kúriát 1984-ben Kernzi József tervei alapján felújították, azóta múzeumként hasznosítják.
Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság mint a Duna-Tisza köze illetékes természetvédelmi hatósága több kisebb-nagyobb kiállítóhelyet üzemeltet.

A Felső-Kiskunság kiemelkedő kiállítóhelye a kunszentmiklósi Virágh-kúria, mely érdekes színfoltja a pusztai turizmusnak. A park nagyállási állattartó telepére érkező vendégek a program részeként megismerhetik a Virágh-kúrián túl a Nyakvágó csárdamúzeumot, mely a XIX. századi ivók hangulatát idézi.

Az itteni kiállítás igen sokoldalú: számos helytörténeti, természetrajzi,néprajzi és irodalmi dokumentummal ismerkedhet meg a látogató.
Az igazgatóság alapfeladatának tekinti a természeti értékek megőrzése mellett a néprajzi értékek fenntartását is. Azért fontos ez, hiszen a hagyományos településszerkezet és gazdálkodási módok elemei még ma is fellelhetők a kiskunsági sztyeppéken. Érdekes módon a XXI. századra az EU célkitűzései is ezt az extenzív tájhasználatot tartják irányadónak a Kárpát-medencét illetően. Ebben az értelemben nyer minden ilyen kiállító hely még nagyobb jelentőséget.
Az irodalmi kiállítás irodalmi Petőfi Sándor kunszentmiklósi kapcsolatait mutatja be. A költői életmű ismertetésében megemlékeznek arról is, hogy Petőfi itt írta a Megy a juhász szamáron... (1844) és a Búcsú Kunszentmiklóstól (1845) c. költeményét.

Külsõ hivatkozások:


Az oldalt megnézők hozzászólásai

www.kastlyok.hu  * Start  *