|
A kúria 1820 körül épült klasszicista stílusban. Építtetője Virágh Pál a város kilencszeres főbírája, Szőnyi Virágh Mihály református püspök unokája. A sok vihart megélt épület mai formáját az 1984-es felújítással nyerte el. Előbb irodai funkciót látott el, majd 1987-től a Kiskunsági Nemzeti Park kezelésében levő múzeum. Az épülethez tartozik egy gyönyörű park, amely a fenntartó és működtető keze munkáját dicséri.
A múzeum ajtaján belépve az előtérbe érünk, ahol Virágh Gedeon 1848-as honvéd őrnagy, aradi halálraítélt emléktábláját láthatjuk, amely Honti László alkotása. Az előtér két oldalfalán pedig Gál Sándor egy-egy festménye.
Az előtérből balra egy XX. század eleji konyha berendezéseit láthatjuk. Cserép és fa edények színes kavalkádja várja az erre járót.
Az előtérből a kúria központi helyiségébe a nagyterembe érünk, ahol a pusztai élet és egyes foglalkozások (juhászok, gulyások, halászok, nádvágók) használati esdzközeit láthatjuk. De ugyanebben a teremben vannak kiállítva a Felső- Kiskunsági Szikes Puszta gazdag állatvilágának preparátumai is. Itt látható a Kiskunság legértékesebb és legvédettebb madara a túzok.
A nagyteremtől balra a néprajzi teremben a szövés fonás eszközei és textíliák vannak kiállítva.
A Szent Erzsébet tér felöli két teremben rendszeresen időszaki kiállítások láthatók. Itt volt látható tavaly a Szentmiklósi Mesterek című képzőművészeti kiállítás, az idén tavasszal pedig a Képes Krónikát láthatták. Szeptember 2-től ismét megrendezésre kerül a Szentmiklósi Mesterek című kiállítás.A múzeum látogatható hétfőtől péntekig 10 és 14 óra között.
A ház lakója volt Virágh Gedeon honvéd őrnagy, aki az 1848-49-es szabadságharc idején huszárait hazahozta Csehországból.
A kúriát 1984-ben Kernzi József tervei alapján felújították, azóta múzeumként hasznosítják.
Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság mint a Duna-Tisza köze illetékes természetvédelmi hatósága több kisebb-nagyobb kiállítóhelyet üzemeltet.
A Felső-Kiskunság kiemelkedő kiállítóhelye a kunszentmiklósi Virágh-kúria, mely érdekes színfoltja a pusztai turizmusnak. A park nagyállási állattartó telepére érkező vendégek a program részeként megismerhetik a Virágh-kúrián túl a Nyakvágó csárdamúzeumot, mely a XIX. századi ivók hangulatát idézi.
Az itteni kiállítás igen sokoldalú: számos helytörténeti, természetrajzi,néprajzi és irodalmi dokumentummal ismerkedhet meg a látogató.
Az igazgatóság alapfeladatának tekinti a természeti értékek megőrzése mellett a néprajzi értékek fenntartását is. Azért fontos ez, hiszen a hagyományos településszerkezet és gazdálkodási módok elemei még ma is fellelhetők a kiskunsági sztyeppéken. Érdekes módon a XXI. századra az EU célkitűzései is ezt az extenzív tájhasználatot tartják irányadónak a Kárpát-medencét illetően. Ebben az értelemben nyer minden ilyen kiállító hely még nagyobb jelentőséget.
Az irodalmi kiállítás irodalmi Petőfi Sándor kunszentmiklósi kapcsolatait mutatja be. A költői életmű ismertetésében megemlékeznek arról is, hogy Petőfi itt írta a Megy a juhász szamáron... (1844) és a Búcsú Kunszentmiklóstól (1845) c. költeményét. Külsõ hivatkozások:
|
