|
A kúria 1820 körül épült klassziÂcista stÃlusban. ÉpÃttetÅ‘je Virágh Pál a város kilencszeres fÅ‘bÃrája, SzÅ‘nyi Virágh Mihály református püspök unokája. A sok vihart megélt épület mai formáját az 1984-es felújÃtással nyerte el. ElÅ‘bb irodai funkciót látott el, majd 1987-tÅ‘l a Kiskunsági Nemzeti Park kezelésében levÅ‘ múzeum. Az épületÂhez tartozik egy gyönyörű park, amely a fenntartó és működtetÅ‘ keze munkáÂját dicséri.
A múzeum ajtaján belépve az elÅ‘térbe érünk, ahol Virágh Gedeon 1848-as honvéd Å‘rnagy, aradi halálraÂÃtélt emléktábláját láthatjuk, amely Honti László alkotása. Az elÅ‘tér két oldalfalán pedig Gál Sándor egy-egy festménye.
Az elÅ‘térbÅ‘l balra egy XX. száÂzad eleji konyha berendezéseit láthatÂjuk. Cserép és fa edények szÃnes kaÂvalkádja várja az erre járót.
Az elÅ‘térbÅ‘l a kúria központi helyiségébe a nagyterembe érünk, ahol a pusztai élet és egyes foglalkoÂzások (juhászok, gulyások, halászok, nádvágók) használati esdzközeit látÂhatjuk. De ugyanebben a teremben vannak kiállÃtva a FelsÅ‘- Kiskunsági Szikes Puszta gazdag állatvilágának preparátumai is. Itt látható a Kiskunság legértékesebb és legvédettebb madara a túzok.
A nagyteremtÅ‘l balra a néprajzi teremben a szövés fonás eszközei és textÃliák vannak kiállÃtva.
A Szent Erzsébet tér felöli két teremben rendszeresen idÅ‘szaki kiállÃÂtások láthatók. Itt volt látható tavaly a Szentmiklósi Mesterek cÃmű képzÅ‘műÂvészeti kiállÃtás, az idén tavasszal peÂdig a Képes Krónikát láthatták. SzepÂtember 2-tÅ‘l ismét megrendezésre keÂrül a Szentmiklósi Mesterek cÃmű kiállÃÂtás.A múzeum látogatható hétfÅ‘tÅ‘l péntekig 10 és 14 óra között.
A ház lakója volt Virágh Gedeon honvéd őrnagy, aki az 1848-49-es szabadságharc idején huszárait hazahozta Csehországból.
A kúriát 1984-ben Kernzi József tervei alapján felújÃtották, azóta múzeumként hasznosÃtják.
Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság mint a Duna-Tisza köze illetékes természetvédelmi hatósága több kisebb-nagyobb kiállÃtóhelyet üzemeltet.
A FelsÅ‘-Kiskunság kiemelkedÅ‘ kiállÃtóhelye a kunszentmiklósi Virágh-kúria, mely érdekes szÃnfoltja a pusztai turizmusnak. A park nagyállási állattartó telepére érkezÅ‘ vendégek a program részeként megismerhetik a Virágh-kúrián túl a Nyakvágó csárdamúzeumot, mely a XIX. századi ivók hangulatát idézi.
Az itteni kiállÃtás igen sokoldalú: számos helytörténeti, természetrajzi,néprajzi és irodalmi dokumentummal ismerkedhet meg a látogató.
Az igazgatóság alapfeladatának tekinti a természeti értékek megÅ‘rzése mellett a néprajzi értékek fenntartását is. Azért fontos ez, hiszen a hagyományos településszerkezet és gazdálkodási módok elemei még ma is fellelhetÅ‘k a kiskunsági sztyeppéken. Érdekes módon a XXI. századra az EU célkitűzései is ezt az extenzÃv tájhasználatot tartják irányadónak a Kárpát-medencét illetÅ‘en. Ebben az értelemben nyer minden ilyen kiállÃtó hely még nagyobb jelentÅ‘séget.
Az irodalmi kiállÃtás irodalmi PetÅ‘fi Sándor kunszentmiklósi kapcsolatait mutatja be. A költÅ‘i életmű ismertetésében megemlékeznek arról is, hogy PetÅ‘fi itt Ãrta a Megy a juhász szamáron... (1844) és a Búcsú Kunszentmiklóstól (1845) c. költeményét. Külsõ hivatkozások:
|
