Kastély, Kúria, Kastélyszálloda, Vár, Templom, Műemlék, Utazás - Egresi János (2006-2017. HUNGARY)

Magyar English Deutsch



Kapcsolat:

e-mail

A portál magán portál, magán véleményt tartalmaz!
Jogi nyilatkozat


Látogatottsági statisztikák
www.kastélyok.hu
2006.05.21 óta


www.kastélyok.hu
2015.03.04 óta


Mindszenty József Múzeum és Zarándokközpont

Mutassa be települése értékeit grafikus látványtérképpel!



Barangolások Európában Határok nélkül (Egresi János)

Kiemelt kategoriák
( Magyarország )

- Kastélyszálloda
- Kastély
- Vadászház
- Vár
- Várkastély
- Múzeum
- Templom-Vallás
- Étterem
- Pincészet
- Panziół
- Utazás (Travel)


( Ausztria )

- Kastély
- Vár
- Várkastély
- Múzeum
- Templom-Vallás
- Panzió
- Utazás (Travel)


Kastélyok Magyarországon

Ennek a lapnak a megtekintés száma: 3840



Virágh - Tóth Kúria

Kategória Kúria , Múzeum

Kép album megtekintése

Cím 6090 Kunszentmiklós, Kossuth L. u. 1.
GPS koordináta N 47.025272,E 19.12571
Régiół Dél-Alföld
Megye Bács-Kiskun

Internet:

http://knp.nemzetipark.gov.hu/index.php?pg=menu_1465

e-mail:

Telefon:

+36 (76) 351-271

Megjegyzés:

Felső-Kiskunsági természettudományos és helytörténeti gyűjtemény.

Külső Fő-LINK (Facebook oldal itt nézhető meg)
Összeállította Ă©s fényképezte: Egresi János - Felvitel dátuma: 2007-01-01 - Látogatás dátuma: 2013-07-13 - Utolsó módosítás: 2016-08-24



A kúria 1820 körül épült klasszi­cista stílusban. Építtetője Virágh Pál a város kilencszeres főbírája, Szőnyi Virágh Mihály református püspök unokája. A sok vihart megélt épület mai formáját az 1984-es felújítással nyerte el. Előbb irodai funkciót látott el, majd 1987-től a Kiskunsági Nemzeti Park kezelésében levő múzeum. Az épület­hez tartozik egy gyönyörű park, amely a fenntartó és működtető keze munká­ját dicséri.

A múzeum ajtaján belépve az előtérbe érünk, ahol Virágh Gedeon 1848-as honvéd őrnagy, aradi halálra­ítélt emléktábláját láthatjuk, amely Honti László alkotása. Az előtér két oldalfalán pedig Gál Sándor egy-egy festménye.
Az előtérből balra egy XX. szá­zad eleji konyha berendezéseit láthat­juk. Cserép és fa edények színes ka­valkádja várja az erre járót.

Az előtérből a kúria központi helyiségébe a nagyterembe érünk, ahol a pusztai élet és egyes foglalko­zások (juhászok, gulyások, halászok, nádvágók) használati esdzközeit lát­hatjuk. De ugyanebben a teremben vannak kiállítva a Felső- Kiskunsági Szikes Puszta gazdag állatvilágának preparátumai is. Itt látható a Kiskunság legértékesebb és legvédettebb madara a túzok.

A nagyteremtől balra a néprajzi teremben a szövés fonás eszközei és textíliák vannak kiállítva.
A Szent Erzsébet tér felöli két teremben rendszeresen időszaki kiállí­tások láthatók. Itt volt látható tavaly a Szentmiklósi Mesterek című képzőmű­vészeti kiállítás, az idén tavasszal pe­dig a Képes Krónikát láthatták. Szep­tember 2-től ismét megrendezésre ke­rül a Szentmiklósi Mesterek című kiállí­tás.A múzeum látogatható hétfőtől péntekig 10 és 14 óra között.

A ház lakója volt Virágh Gedeon honvéd őrnagy, aki az 1848-49-es szabadságharc idején huszárait hazahozta Csehországból.

A kúriát 1984-ben Kernzi József tervei alapján felújították, azóta múzeumként hasznosítják.
Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság mint a Duna-Tisza köze illetékes természetvédelmi hatósága több kisebb-nagyobb kiállítóhelyet üzemeltet.

A Felső-Kiskunság kiemelkedő kiállítóhelye a kunszentmiklósi Virágh-kúria, mely érdekes színfoltja a pusztai turizmusnak. A park nagyállási állattartó telepére érkező vendégek a program részeként megismerhetik a Virágh-kúrián túl a Nyakvágó csárdamúzeumot, mely a XIX. századi ivók hangulatát idézi.

Az itteni kiállítás igen sokoldalú: számos helytörténeti, természetrajzi,néprajzi és irodalmi dokumentummal ismerkedhet meg a látogató.
Az igazgatóság alapfeladatának tekinti a természeti értékek megőrzése mellett a néprajzi értékek fenntartását is. Azért fontos ez, hiszen a hagyományos településszerkezet és gazdálkodási módok elemei még ma is fellelhetők a kiskunsági sztyeppéken. Érdekes módon a XXI. századra az EU célkitűzései is ezt az extenzív tájhasználatot tartják irányadónak a Kárpát-medencét illetően. Ebben az értelemben nyer minden ilyen kiállító hely még nagyobb jelentőséget.
Az irodalmi kiállítás irodalmi Petőfi Sándor kunszentmiklósi kapcsolatait mutatja be. A költői életmű ismertetésében megemlékeznek arról is, hogy Petőfi itt írta a Megy a juhász szamáron... (1844) és a Búcsú Kunszentmiklóstól (1845) c. költeményét.

Külsõ hivatkozások:


Az oldalt megnézők hozzászólásai

www.kastlyok.hu  * Start  *