|
A Tokaj-Hegyalja régióban található település zsinagógája 1785-ben, későbarokk stílusban épült, és Magyarország egyik legrégebbi zsinagógájának számít. Tervezői ismeretlenek, de a feltárás rávilágított, hogy lengyel-litván hatások mutathatók ki rajta.
A zsinagóga Mád középpontjában helyezkedik el, a gótikus katolikus templom és a későbarokk református templom közelében. Az együttes zsidók és nemzsidók sok évszázados békés egymás mellett élését jelképezi.
Bár a zsinagóga 1953 óta szerepel a történeti műemlékek listáján, az állagmegóvási, felújítási kísérletek sokszor több kárt tettek benne, mint segítettek volna. A nyolcvanas években volt próbálkozás az épület megmentésére, melynek teteje addigra félig beomlott. Könyvtárat alakítottak ki benne, és felújították a tetőszerkezetet, de a munka abbamaradt, ráadásul közben a 19. századi falfestmények is tönkrementek. Az ezredfordulóra a zsinagóga ismét veszélyes állapotba került: a tető beázott, a falak megrepedeztek, megfakult és lepergett az alacsony minőségű falfestés.
A látszólag reménytelen helyzeten az a tény változtatott, hogy a New York-i World Monuments Fund Jewish Heritage Grant programja kezdeményezte a zsinagóga feltárását - ami aztán az épület tulajdonosát, a Kincstári Vagyon Igazgatóságot arra ösztönözte, hogy megbízást adjon a rekonstrukció tervezésére. A kivételes nemzetközi összefogásban megvalósult rekonstrukció 2000-ben vette kezdetét.
A helyreállított zsinagóga új funkciókat is kapott: koncerttermet, konferenciaközpontot, előadótermet alakítottak ki benne. 2004. május 9-én a magyarországi Holocaust 60. évfordulójának megemlékezései keretében került sor a helyreállított épület ünnepélyes átadására.
A zsinagóga belső és külső rekonstrukciója 162 millió forintba került, ennek nagy része a Kincstári Vagyon Igazgatóság költségvetéséből származott. A World Monuments Fund Jewish Heritage programja 80.000 dollárral járult hozzá a rekonstrukcióhoz, és mintegy 5000 dollár szponzoroktól származik.
Az Europa Nostra építészeti örökség megőrzéséért adható oklevelét kapta meg a mádi zsinagóga az épület sérült szerkezetének és gazdag belsőépítészeti jellegzetességeinek helyreállításáért és újjáépítéséért.
A krónikák feljegyezték, hogy építésénél asszonyok és gyermekek hordták a köveket, hogy idegen kezek ne érintsék a megszentelt darabokat. Ma is azt tartják, hogy a templom soha nem került megszentségtelenítésre. Bensőséges intimitás jellemzi a belső teret, a látogató az ajtóban ámulva gyönyörködik a látnivalón. Az épület külső barokk és copf építészeti stílus harmonikus keveredését mutatja, és teszi egyik legszebb magyarországi zsinagógájává.
A zsinagógával szemben lévő egykori rabbilakás és jesiva (vallási főiskola) a XVIII. században épült barokk stílusban.
A zsinagóga irányából földszintes, a város felől emeletes épület a barokk építészet szép példája. A városkép egyik kiemelkedő értéke a kétszintes, szegmensívű árkádsort magában foglaló épület, amely a katolikus templom felől nyújtja a legszebb látványt. Az épület nagyságát az egykor itt működő híres jesiva látogatottsága indokolta.
Az épület felújítása 2007-ben kezdték meg és a nyagközönségnek, zarándokoknak 2015-ben nyitották meg. Külsõ hivatkozások:
|
