Magyarország egyik legnagyobb és legrégebbi búcsújáró helye. A falu a Tenkes hegy lábánál fekszik.Már a 12. században állt itt egy templom, amelyet Szűz Mária tiszteletére szenteltek.A kegyhely fénykora a 18. század, csodás gyógyulásokat már 1687-től feljegyeztek.Jelenlegi barokk formájában a 18. század első feléből származik. A domboldalon árkádsorral körülvett szabadtéri oltár áll.
A rómaiak igen forgalmas Pécs-Eszék útja a templomdomb alatt húzódott. Itt balra elkanyarodott belÅ‘le egy ág a mostani Vókányi-hegyek irányába. Az elágazásnál kellemes, üdÃtÅ‘ forrás csorgott, mely még ma is adja vizét. PihenÅ‘hely volt ez az útonjáróknak.
Szent István az 1000 körül Pécsváradra telepÃtett bencés atyákra bÃzza ezt a területet. TérÃtÅ‘ útjukon 1006-ban megtalálják a kegyelettel körülvett Mária-szobrot. Kis kÅ‘bÅ‘l épÃtett kápolnácskát emelnek föléje. A hagyomány szerint beépÃtették ezt a késÅ‘bbi templom falába, s ma is látható a kegytemplomhoz csatlakozó Szt. Mihály kápolna jobb oldalán: csúcsÃves bemélyedés.
Külsõ hivatkozások:
|