Kastély, Kúria, Kastélyszálloda, Vár, Templom, Műemlék, Utazás - Egresi János (2006-2017. HUNGARY)

Magyar English Deutsch



Kapcsolat:

e-mail

A portál magán portál, magán véleményt tartalmaz!
Jogi nyilatkozat


Látogatottsági statisztikák
www.kastélyok.hu
2006.05.21 óta


www.kastélyok.hu
2015.03.04 óta


Mindszenty József Múzeum és Zarándokközpont

Mutassa be települése értékeit grafikus látványtérképpel!



Barangolások Európában Határok nélkül (Egresi János)

Kiemelt kategoriák
( Magyarország )

- Kastélyszálloda
- Kastély
- Vadászház
- Vár
- Várkastély
- Múzeum
- Templom-Vallás
- Étterem
- Pincészet
- Panziół
- Utazás (Travel)


( Ausztria )

- Kastély
- Vár
- Várkastély
- Múzeum
- Templom-Vallás
- Panzió
- Utazás (Travel)


Kastélyok Magyarországon

Ennek a lapnak a megtekintés száma: 4197



Batthyány kastély - Thury György Múzeum

Kategória Kastély , Múzeum

Kép album megtekintése

Cím 8800 Nagykanizsa, Fő u. 5.
GPS koordináta N 46.455081,E 16.990719
Régiół Nyugat-Dunántúl
Megye Zala

Internet:

http://www.zmmi.hu/thury

e-mail:

tgym@zmmi.hu

Telefon:

+36 (93)317-233

Megjegyzés:

Könyvtár : http://www.dfmk.hu/

Külső Fő-LINK (Facebook oldal itt nézhető meg)
Összeállította Ă©s fényképezte: Egresi János - Felvitel dátuma: 2013-05-23 - Látogatás dátuma: 2013-07-01 - Utolsó módosítás: 2015-08-19



Nagykanizsa és környéke történetének kutatása több mint százéves múltra tekint vissza.
Nagykanizsának és környékének története az újkőkorszak idejére nyúlik vissza (i. e.5000-2500). Ebből a korszakból származnak a legrégebbi leletek, melyek a sajátos vonaldíszes kerámiáival, primitív kőeszközeivel váltak ismertté.

Kanizsa nevével 1245-ben találkozunk először, amikor ăterra Knysa formában említik. IV. Béla Princ comesnek adományozott egy Bille nevű birtokot, mely Knysa nevű földdel volt határos. Ebből következik, hogy Kanizsa magyar településként már a tatárjárás előtt is létezett.

A 19. század közepén a 13 000 lakosú Nagykanizsa a legnépesebb és leginkább polgárosodott város volt Zalában. Az 1848-as forradalom híre itt váltotta ki a legnagyobb lelkesedést.

A kastély - Thúry György Múzeum
1705-12 között épült a kanizsai vár tégláiból a város legrégebbi háza. 1705-1712 között Kanizsa várának köveiből építette barokk stílusban a város földesura, Grasics Jakab. A 18. század közepén a Batthyány család tulajdonába került, a kanizsaiak „hercegi vár”-nak nevezték el. Itt kaptak helyet a hercegség Kanizsa környéki gazdaságainak hivatalai, uradalmi tiszttartói ház lett, s 1945-ig itt működött a hercegi erdőhivatal.

Az épület funkciója többször változott, jelenleg a Thúry György Múzeumnak ad helyet, az utca felőli részén üzletek vannak. Egyemeletes, barokk épület boltíves kapuzattal és kváderezett földszinttel. A múzeum udvarán helyezték el védtető alatt az eredeti Török kutat, melynek szögletes kőmedencéje - hagyományok szerint – Kanizsa török kori várából származik.

Az udvari épületben kapott helyet 1805-1822 között a zsidó hitközség imaháza is. 1922 és 1947 között itt működött a Zalai Közlöny szerkesztősége és kiadója. Az épület 1968 óta a Thúry György Múzeum otthona. Az emeleten az „Emberek, utak, kapcsolatok” (Dél-Zala évezredei) című állandó kiállítás és időszaki kiállítások láthatók, a földszinten raktárok kaptak helyet.

A barokk épület alaprajza L-alakú, egyemeletes, udvari részének mindkét szintjén árkádsorral díszített, a Fő út felőli szárnyon ugyanitt háromtengelyes, felül timpanonnal lezárt rizalittal.

A főkapu kőkeretes, boltíves, kapualja s földszinti folyosója dongaboltozatos, a földszinti helyiségek csehsüveg boltozattal fedettek. Külső homlokzatán a földszint armírozással díszített, felette széles párkány fut körbe. Az emeleten háromfüles ablakkeretek, a Múzeum tér felől íves alaprajzú, zárt erkély látható. A hagyomány szerint innen figyelték, hogy a (hajdan szemben álló) Városházán kiteszik-e a hatalom jelvényét, a pallost.

A szomszédos Fő úti épület, a hajdani Korona Szálló egykor szintén az uradalomhoz tartozott, a 20. század elejéig ez volt a környék legelőkelőbb vendégmarasztalója. A két épület homlokzatát a 19. század közepén hangolták össze.

Külsõ hivatkozások:


Az oldalt megnézők hozzászólásai

www.kastlyok.hu  * Start  *