Kastély, Kúria, Kastélyszálloda, Vár, Templom, Műemlék, Utazás - Egresi János (2013. HUNGARY)

Magyar English Deutsch



Látogatottsági statisztikák
www.kastelyok-utazas.hu
2006.05.21 óta


www.kastélyok.hu
2015.03.04 óta


Barangolások Európában Határok nélkül (Egresi János)

(LAKÓINFÓ, TAR-ÜGY Lakóközösségi ügyvitel támogatás * DataProg - Egresi János vállalkozó
LAKÓINFÓ, TAR-ÜGY Lakóközösségi ügyvitel támogatás


Kirándulási helyszínek színes grafikákon!
Kirándulási helyszínek színes grafikákon!


500 000 légifotó Magyarországról!
500 000 légifotó Magyarországról!

Kiemelt kategoriák
( Magyarország )

- Kastélyszálloda
- Kastély
- Vadászház
- Vár
- Várkastély
- Múzeum
- Templom-Vallás
- Étterem
- Pincészet
- Panziół
- Utazás (Travel)


( Ausztria )

- Kastély
- Vár
- Várkastély
- Múzeum
- Templom-Vallás
- Panzió
- Utazás (Travel)

Ennek a lapnak a megtekintés száma: 1701

Müstairi Szent János-kolostor

Kategória Vallás

Kép album megtekintése

Cím 7537 Müstair, Clostra Son Jon
GPS koordináta N 46.629529,E 10.449074
Régió Kelet
Megye Graubünden

Internet

http://www.muestair.ch/

e-mail

museum@muestair.ch

Telefon

!0041 (0)81 851 62 2

Megjegyzés

Összeállította és fényképezte: Egresi János - Felvitel dátuma: 2011-06-20 - Látogatás dátuma: 2010-07-01 - Utolsó módosítás: 2016-02-26



Forrás: Wikipédia
A Münstertal hivatalosan egy történelmi jelentőségű rätoromán mark (területi megjelölés) volt a svájci Inn megyében, egészen 2000-ig. A Svájc keleti részén található völgyben a központi település: MÜSTAIR. Tágabb környezete az Inn vizgyűjtő területéhez tartozó Mora völgy, azaz a közigazgatási Inn megye.

Szt János benedekrendi apácakolostor (St. Johann Benediktiner Nonnenkloster)
A kolostoregyüttes az UNESCO Világörökség listáján szerepel:
Hely: Ofental déli kijárata, Graubünden kanton
A világ kulturális öröksége: 1983. óta.)

Egy egész völgyet neveztek el erről a jelentős egyházi létesítményről: Müstair (eredetileg Münster > Münstair > Müstair) után, a Müstari völgyet > Val Müstair-t. Az itt található St. János bencés kolostor bizonyíték a frank Nagy Károlynak az Apoktól dél irányú politikai törekvéséről. Ebből az időből származik a kolostortemplom legtöbb - lenyűgöző - műalkotása, amelyből egy töredék a zürichi múzeum kiállítótermeibe is elkerült.

A völgynek csupán ezen a vidékén találhatunk katolikus vallású embereket, s ez nem utolsósorban a kolostor hatása. Tovább haladva, a völgyben a falvak lakói protestánsok, már a reformáció kezdeti idején Ulrich Zwingli (1483-1531) és Kálvin János(1509-1564) tanai felé fordultak.

A kolostor története
A kolostort 780-ban Chur püspöke alapította, a hagyomány szerint Nagy Károly megbizásából (a templom középső szentélyének déli pillérénél levő, 1.500 körül készült életnagyságú stukkó-figurája emlékeztet a hatalmas császárra(köztudott, hogy a császári titulust - a bizánci politikai zavartalanság megtartása érdekében - Nagy Károly sosem használta, ezt a pápa és a későbbi történelem adta).
A Frank Birodalom uralkodója a kolostor létrehozásával nem csupán a kereszténységet szolgálta, hanem ez egyben politikai és katonai számításból is történt, mert ez a kolostor biztosította a stratégiailag fontos átkelést az Alpokon. Müstair fogadta be az elfáradt, Itáliába, vagy onnan törekvő idegeneket, az utazókat, követeket, kereskedőket is. (Ezek közt volt esetenként maga Chur püspöke is, ha meglátogatta a püspöksége egyes részeit az Alpenhauptkammer túloldalán.) Mindemellett a középkorban nemcsak egyedül ez a magas völgy, hanem az egész Vintschgau és az Etsch (ma: Adige)felső szakasza is a churi püspökséghez tartozott.

A St Johann bencés kolostort eredetileg - a XII. századig - férfikonventként alapítottak és használták, s csak később költöztek ide az apácák (1163). A 13. században az oltáriszentség csodája révén Müstair zarándokhelyként lendült fel (az ereklyét 1799-ben a franciák elrabolták). A háromapszisos egyhajós csarnoktemplomot 1490 táján késő gótikus , háromhajós csarnoktérré alakították át. Ebből az időből származik a 16. században megmagasított harangtornya, valamint az erősített hely jellegét sugalló "Planta-torony" (Angelina Planta apátnőről kapta a nevét). Ekkor épültek az együttes déli és északi részei. Az együttest később többször átépítették.

A kolostor első lakói az északról, feltehetően Chur környékéről származó Benedek-rendi szerzetesek voltak.
A Benedek-rendi elnevezés Nursiai Szent Benedeknek, egy római katonacsalád leszármazottjának nevéhez kapcsolódik: szigorú rend, katonás fegyelem és szabályozott életmód jellemző rájuk. Híres jelmondatuk az "ora et labora": Imádkozz és dolgozz, ami arra utal, hogy céljuk nem csupán a világi hívságoktól való elvonatkoztatás, hanem a föld megművelése, a keresztény etika terjesztése. Ők nevezték végül is Müstairt "monasterium in Tuberis"-nek. E név eredete a ma már Itáliában fekvő vintschgaui Taufers telepulülésben rejlik.

A kolostortemplom freskói
A kolostor Karoling-korabeli freskói a maguk nemében a korszak legrégebbi, fennmaradt műalkotásai közé tartoznak. A negyvenes években - véletlen folytán - a kolostortemplom mind a négy oldalfalán található a XIX. századból származó festményei alatt fedezték fel azokat a Karoling-időkből származó festményeket, amelyek ma a kora középkor legnagyobb fennmaradt freskó-ciklusának számítanak.

Külsõ hivatkozások:


Az oldalt megnézők hozzászólásai

www.kastelyok-utazas.hu  * Start  *