Kastély, Kúria, Kastélyszálloda, Vár, Templom, Műemlék, Utazás - Egresi János (2013. HUNGARY)

Magyar English Deutsch



Látogatottsági statisztikák
www.kastelyok-utazas.hu
2006.05.21 óta


www.kastélyok.hu
2015.03.04 óta


Barangolások Európában Határok nélkül (Egresi János)

(LAKÓINFÓ, TAR-ÜGY Lakóközösségi ügyvitel támogatás * DataProg - Egresi János vállalkozó
LAKÓINFÓ, TAR-ÜGY Lakóközösségi ügyvitel támogatás


Kirándulási helyszínek színes grafikákon!
Kirándulási helyszínek színes grafikákon!


500 000 légifotó Magyarországról!
500 000 légifotó Magyarországról!

Kiemelt kategoriák
( Magyarország )

- Kastélyszálloda
- Kastély
- Vadászház
- Vár
- Várkastély
- Múzeum
- Templom-Vallás
- Étterem
- Pincészet
- Panziół
- Utazás (Travel)


( Ausztria )

- Kastély
- Vár
- Várkastély
- Múzeum
- Templom-Vallás
- Panzió
- Utazás (Travel)

Ennek a lapnak a megtekintés száma: 2455

Báthori István Múzeum

Kategória Múzeum

Kép album megtekintése

Cím 4300 Nyírbátor, Károlyi Mihály u. 15.
GPS koordináta N 47.837233,E 22.128151
Régió Észak-Alföld
Megye Szabolcs-Szatmár-Bereg

Internet

http://www.nyirbim.hu/

e-mail

Telefon

+36 42-281-760

Megjegyzés

Összeállította és fényképezte: Egresi János - Felvitel dátuma: 2007-01-01 - Látogatás dátuma: 0000-00-00 - Utolsó módosítás: 2016-04-24



2012.09.13. - levél érkezett
"Tisztelt Partnereink és Leendő Partnereink!
Örömmel mutatjuk be Önöknek az országban is egyedülálló turisztikai programunkat, melyet Bátori Barangolók néven valósítunk meg
Nyírbátorban és a Nyírségben!
A pályázati program keretében beszerzésre került egy városnéző kisvonat, amivel élmény az utazás felnőttek és gyerekek számára egyaránt. A Bátori Barangoló kisvonattal három hónap alatt közel 10.000-en utaztak már különböző rendezvényeken, legyen az családi, iskolai, céges esemény vagy éppen egy városnap!"

..... lásd a képalbumban elhelyezett PDF-ben.

Forrás: http://www.nyirbim.hu/
Az épület története
Nyírbátorban a ferencesek a XIV. század elején telepedtek le, Báthori Lukács idejében. A meglevő templom közelében építették az első igénytelen celláikat, amelyekből a kegyúr támogatásával később kolostort alakítottak ki.
Báthori István 1479 után a már meglevő épületet továbbfejlesztette. A ferencesek kolostoraikat általában a város szélén természet adta védettség /víz, mocsár stb./ közelébe építették. Nyírbátorban a ferences kolostor a ma is létező Papok-rétje mellett, a bevezető főút mentén épült, hogy a szerzetesek az utasok segítségére lehessenek, s a városszéli szegényeket gondozhassák. A kolostor szorosan a templomhoz csatlakozott, kerengővel körülvett négyszögű udvart zárt. A kerengő eredetileg keresztboltozattal volt ellátva. Feltehető, hogy nyitott volt, az eredeti olasz elrendezésnek megfelelően.
A kolostor helyiségei: a cellákon kívül a közös helyiségek, mint ebédlő (refectorium), háló (dormitorium), könyvtár, melegedő (calafactorium), öltöző (vestiarium) a kerengő szabad oldalaihoz csatlakoztak.

A szögletes U alakú barokk kolostor külseje és boltozatos belseje egyszerű kellemes hatást keltő épület. Az emeletes homlokzatot vakolatkeretes ablakok törik át.

A nyugati homlokzat közepén kőkeretes ajtó vezet az épület belsejébe. A folyosó, mindkét szinten az udvar felé eső részen fut. A folyosók, a lépcsőház és a cellák barokk keresztboltozattal fedettek. A közös és a lakóhelyiségek a nyugati és északi szárnyban találhatók. Ez utóbbi földszintjén foglal helyet a két hatalmas pillérrel megosztott egykori ebédlő, amelyet ugyancsak barokk boltozat fed.

A minoriták 1950-ig lakták a kolostort.

A nyírbátori Báthori István Múzeum, a megyei és járási párt- és tanácsi szervek anyagi támogatása, Nyírbátor, és a járás lakosságának áldozatkészsége, valamint a Művelődésügyi Minisztérium Múzeumi Főosztályának hozzájárulása folytán Szalontai Barnabás tudományos kutató, szervező munkájával jött létre, az 1957-1961. évek között restaurált minorita, barokk műemlékkolostorban.

Állandó kiállítás.
Nyírbátor város múltjáról tükörképet adnak a múzeum végleges épületében megrendezett kiállítások. A régészeti kiállítás Nyírbátor és környéke csiszolt kő-, réz-, bronz-, kelta-, szarmata-, szkítakori, valamint Dácia kapcsolatára utaló anyaggal foglalkozik.
A várostörténeti helyiségben céhemlékek, fegyverek, sisak, páncél, pajzs, kardok, buzogányok, tőrök, Bethlen Gábor szablyája, 1622. Brandenburgi Katalin levele, 1631. Heltai Gáspár krónikája, 1575. az 1848-49-es szabadságharc idejéből tárgyak, írások, nyomtatványok, fegyverek és XIX. Századi női viseletek képezik a kiállítás anyagát.
A néprajzi kiállítás a halászat, a pásztorkodás, a földművelés és a háztartás tárgyaival foglalkozik. Jelentősek a különböző kerámiaközpontokból ide származott sütő főző, tároló cserépedények, és a századforduló körül itt működött fazekas, Keresztes György díszes kulacsai.
A bútor- és az iparművészeti kiállításon reneszánsz, barokk empire és biedermeier bútorok, kályhák kerültek bemutatásra, itt van Madách Imre íróasztala is, amelyen „Az ember tragédiáját” írta.
A helytörténeti részen látható Bátorliget élővilágáról és mesemondójáról, Fedics Mihályról kiállítás.

A Báthori-család emlék- és fegyvertörténeti kiállításán kapott helyet az Európa-hírű, nyirbátori reneszánsz, mennyezet nélküli stallum, a szerzetesi hátas padsor. Itt látható Báthori István lengyel király saját kezű aláírásával ellátott adománylevele, 1685, Báthori István országbíróé, zsoltárbíróé, 1590, és Báthori Gábor fejedelmé, 1609-1611, a Báthoriak aranyozott órája, s a róluk készült korabeli metszetek, egy reneszánsz Báthori (1484) címerkő, régi fegyverek, vadászfelszerelések, valamint török hadi emlékek.

Külsõ hivatkozások:


Az oldalt megnézők hozzászólásai

www.kastelyok-utazas.hu  * Start  *