Kastély, Kúria, Kastélyszálloda, Vár, Templom, Műemlék, Utazás - Egresi János (2006-2017. HUNGARY)

Magyar English Deutsch



Kapcsolat:

e-mail

A portál magán portál, magán véleményt tartalmaz!
Jogi nyilatkozat


Látogatottsági statisztikák
www.kastélyok.hu
2006.05.21 óta


www.kastélyok.hu
2015.03.04 óta


Mindszenty József Múzeum és Zarándokközpont

Mutassa be települése értékeit grafikus látványtérképpel!



Barangolások Európában Határok nélkül (Egresi János)

Kiemelt kategoriák
( Magyarország )

- Kastélyszálloda
- Kastély
- Vadászház
- Vár
- Várkastély
- Múzeum
- Templom-Vallás
- Étterem
- Pincészet
- Panziół
- Utazás (Travel)


( Ausztria )

- Kastély
- Vár
- Várkastély
- Múzeum
- Templom-Vallás
- Panzió
- Utazás (Travel)


Kastélyok Magyarországon

Ennek a lapnak a megtekintés száma: 3196



Báthori István Múzeum

Kategória Múzeum

Kép album megtekintése

Cím 4300 Nyírbátor, Károlyi Mihály u. 15.
GPS koordináta N 47.837233,E 22.128151
Régiół Észak-Alföld
Megye Szabolcs-Szatmár-Bereg

Internet:

http://www.nyirbim.hu/

e-mail:

Telefon:

+36 42-281-760

Megjegyzés:

Külső Fő-LINK (Facebook oldal itt nézhető meg)
Összeállította Ă©s fényképezte: Egresi János - Felvitel dátuma: 2007-01-01 - Látogatás dátuma: 0000-00-00 - Utolsó módosítás: 2016-04-24



2012.09.13. - levél érkezett
"Tisztelt Partnereink és Leendő Partnereink!
Örömmel mutatjuk be Önöknek az országban is egyedülálló turisztikai programunkat, melyet Bátori Barangolók néven valósítunk meg
Nyírbátorban és a Nyírségben!
A pályázati program keretében beszerzésre került egy városnéző kisvonat, amivel élmény az utazás felnőttek és gyerekek számára egyaránt. A Bátori Barangoló kisvonattal három hónap alatt közel 10.000-en utaztak már különböző rendezvényeken, legyen az családi, iskolai, céges esemény vagy éppen egy városnap!"

..... lásd a képalbumban elhelyezett PDF-ben.

Forrás: http://www.nyirbim.hu/
Az épület története
Nyírbátorban a ferencesek a XIV. század elején telepedtek le, Báthori Lukács idejében. A meglevő templom közelében építették az első igénytelen celláikat, amelyekből a kegyúr támogatásával később kolostort alakítottak ki.
Báthori István 1479 után a már meglevő épületet továbbfejlesztette. A ferencesek kolostoraikat általában a város szélén természet adta védettség /víz, mocsár stb./ közelébe építették. Nyírbátorban a ferences kolostor a ma is létező Papok-rétje mellett, a bevezető főút mentén épült, hogy a szerzetesek az utasok segítségére lehessenek, s a városszéli szegényeket gondozhassák. A kolostor szorosan a templomhoz csatlakozott, kerengővel körülvett négyszögű udvart zárt. A kerengő eredetileg keresztboltozattal volt ellátva. Feltehető, hogy nyitott volt, az eredeti olasz elrendezésnek megfelelően.
A kolostor helyiségei: a cellákon kívül a közös helyiségek, mint ebédlő (refectorium), háló (dormitorium), könyvtár, melegedő (calafactorium), öltöző (vestiarium) a kerengő szabad oldalaihoz csatlakoztak.

A szögletes U alakú barokk kolostor külseje és boltozatos belseje egyszerű kellemes hatást keltő épület. Az emeletes homlokzatot vakolatkeretes ablakok törik át.

A nyugati homlokzat közepén kőkeretes ajtó vezet az épület belsejébe. A folyosó, mindkét szinten az udvar felé eső részen fut. A folyosók, a lépcsőház és a cellák barokk keresztboltozattal fedettek. A közös és a lakóhelyiségek a nyugati és északi szárnyban találhatók. Ez utóbbi földszintjén foglal helyet a két hatalmas pillérrel megosztott egykori ebédlő, amelyet ugyancsak barokk boltozat fed.

A minoriták 1950-ig lakták a kolostort.

A nyírbátori Báthori István Múzeum, a megyei és járási párt- és tanácsi szervek anyagi támogatása, Nyírbátor, és a járás lakosságának áldozatkészsége, valamint a Művelődésügyi Minisztérium Múzeumi Főosztályának hozzájárulása folytán Szalontai Barnabás tudományos kutató, szervező munkájával jött létre, az 1957-1961. évek között restaurált minorita, barokk műemlékkolostorban.

Állandó kiállítás.
Nyírbátor város múltjáról tükörképet adnak a múzeum végleges épületében megrendezett kiállítások. A régészeti kiállítás Nyírbátor és környéke csiszolt kő-, réz-, bronz-, kelta-, szarmata-, szkítakori, valamint Dácia kapcsolatára utaló anyaggal foglalkozik.
A várostörténeti helyiségben céhemlékek, fegyverek, sisak, páncél, pajzs, kardok, buzogányok, tőrök, Bethlen Gábor szablyája, 1622. Brandenburgi Katalin levele, 1631. Heltai Gáspár krónikája, 1575. az 1848-49-es szabadságharc idejéből tárgyak, írások, nyomtatványok, fegyverek és XIX. Századi női viseletek képezik a kiállítás anyagát.
A néprajzi kiállítás a halászat, a pásztorkodás, a földművelés és a háztartás tárgyaival foglalkozik. Jelentősek a különböző kerámiaközpontokból ide származott sütő főző, tároló cserépedények, és a századforduló körül itt működött fazekas, Keresztes György díszes kulacsai.
A bútor- és az iparművészeti kiállításon reneszánsz, barokk empire és biedermeier bútorok, kályhák kerültek bemutatásra, itt van Madách Imre íróasztala is, amelyen „Az ember tragédiáját” írta.
A helytörténeti részen látható Bátorliget élővilágáról és mesemondójáról, Fedics Mihályról kiállítás.

A Báthori-család emlék- és fegyvertörténeti kiállításán kapott helyet az Európa-hírű, nyirbátori reneszánsz, mennyezet nélküli stallum, a szerzetesi hátas padsor. Itt látható Báthori István lengyel király saját kezű aláírásával ellátott adománylevele, 1685, Báthori István országbíróé, zsoltárbíróé, 1590, és Báthori Gábor fejedelmé, 1609-1611, a Báthoriak aranyozott órája, s a róluk készült korabeli metszetek, egy reneszánsz Báthori (1484) címerkő, régi fegyverek, vadászfelszerelések, valamint török hadi emlékek.

Külsõ hivatkozások:


Az oldalt megnézők hozzászólásai

www.kastlyok.hu  * Start  *