Ócsa Nagyközség BudapesttÅ‘l délre 25 km-re található. Már Å‘sidÅ‘k óta lakott település, bizonyÃtják ezt a Nemzeti Múzeumban lévÅ‘ tárgyi emlékek.
Legnevezetesebb épülete a XIII. századi román stÃlusú, háromhajós, kereszthajós bazilika, a premontrei szerzetesek számára épült. Az egyház legnevesebb patrónusa gr. Teleki József (1738-1796) volt, aki az 1770-es évek elején birtokot vásárolt Ócsán. Teleki egyik célja az volt, hogy az ócsai templom további pusztulását megállÃtsa.
A restaurálás 1774-1777 között megtörtént, majd 1777. május 4-én -pünkösd napján- felszentelték az elkészült templomot. 1872-ben villámcsapás érte a templomot és megrongálta az orgonát. 1884-ben tűzvész pusztÃtotta a tetÅ‘zetet, 1890-ben a mennyezet a templom belsÅ‘terébe szakadt. 1896 és 1900 között újabb helyreállÃtásra került sor. 1902-ben meszelés alkalmával rátaláltak a fÅ‘szentélyben látható értékes freskókra.
1994. október 29-én az Országos Műemlékvédelmi Hivatal átadta a Református Gyülekezetnek a megújult templomot. Az Å‘si falak között pedig felzengett újra a Református Egyház himnusza a 90. zsoltár: "Tebenned bÃztunk eleitÅ‘l fogva, Uram, téged tartottunk hajlékunknak!" 1995-ben Europa Nostra dÃjjal és az ezzel járó oklevéllel tüntették ki Ócsa Református Műemléktemplomát, a pontos és körültekintÅ‘ helyreállÃtásért. Külsõ hivatkozások:
|