|
Ócsa Nagyközség Budapesttől délre 25 km-re található. Már ősidők óta lakott település, bizonyítják ezt a Nemzeti Múzeumban lévő tárgyi emlékek.
Legnevezetesebb épülete a XIII. századi román stílusú, háromhajós, kereszthajós bazilika, a premontrei szerzetesek számára épült. Az egyház legnevesebb patrónusa gr. Teleki József (1738-1796) volt, aki az 1770-es évek elején birtokot vásárolt Ócsán. Teleki egyik célja az volt, hogy az ócsai templom további pusztulását megállítsa.
A restaurálás 1774-1777 között megtörtént, majd 1777. május 4-én -pünkösd napján- felszentelték az elkészült templomot. 1872-ben villámcsapás érte a templomot és megrongálta az orgonát. 1884-ben tűzvész pusztította a tetőzetet, 1890-ben a mennyezet a templom belsőterébe szakadt. 1896 és 1900 között újabb helyreállításra került sor. 1902-ben meszelés alkalmával rátaláltak a főszentélyben látható értékes freskókra.
1994. október 29-én az Országos Műemlékvédelmi Hivatal átadta a Református Gyülekezetnek a megújult templomot. Az ősi falak között pedig felzengett újra a Református Egyház himnusza a 90. zsoltár: "Tebenned bíztunk eleitől fogva, Uram, téged tartottunk hajlékunknak!" 1995-ben Europa Nostra díjjal és az ezzel járó oklevéllel tüntették ki Ócsa Református Műemléktemplomát, a pontos és körültekintő helyreállításért. Külsõ hivatkozások:
|
