Kaposvártól délnyugatra, Nagyatádtól északkeletre, a Nagybajom-Lábod közötti út mentén, Kisbajom és Nagykorpád közt fekvő település.
Szabás nevét az 1332-1337 évi pápai tizedjegyzék emlÃtette elÅ‘ször. Ekkor már népes település lehetett, mivel már egyháza is volt. Neve Zabas alakban 1395-ben is szerepelt.
A tatárjárás idején a falu mellett vezetett a Szigetvárt Segesddel összekötÅ‘ ún. szenes út. 1395-ben a Batthyányak birtoka volt. 1403-ban Batthyány György fiai, László és Albert, hűtlenség miatt, birtokaikat elvesztették, amelyeket 1404-ben a Tapsonyi Anthimiek kapták meg, de 1405-ben ismét a Battthyányok ismét visszanyerték. 1536-ban Pekry Lajos és Gyulay István, 1550-ben Batthyány Ferencz és 1583-ban Batthyány Farkas volt a földesura. A 17. század végén tűzvész pusztÃtotta a települést, majd a Rákóczi-szabadságharc után népesült be újra fÅ‘ként református vallású betelepülÅ‘kkel.
Bár a település lakóinak egy része évszázadokkal korábban áttért a református vallásra, a római katolikusok is élnek itt. Külsõ hivatkozások:
|