|
Köszönet Horváth István, tárlatvetető úrnak, a tartalmas idegenvezetésért!
Pécel területe, miként azt a határában talált régészeti leletek is bizonyitják, már az időszámítás előtti korszakban is lakott volt. Találtak itt többek között kő-, bronz- és rézkori leleteket is. Első okleveles említése 1338-ból származik Pechel-i Demeter, Pest megyei szolgabíró családnevében. Domokos pap és János plébános 1345-ben alapították a város első iskoláját. A XIV században a nem helyi eredetű Péceliek birtoka. A falu a XVIII. században a Fáy és a Ráday család birtoka volt.
Ráday Pál (1677-1733), II. Rákóczi Ferenc diplomatája 1722-1730 között építette első, a mai kastély részét képező péceli kúriáját. Fia, Ráday Gedeon (1713 - 1792), 1755-1766 között ezt barokk stílusú kastéllyá bővítette. A teljes kastély melléképületekkel, 1770-re készült el. Az átalakítást a gödöllői Grassalkovich-kastély építője, Mayerhoffer András, valamint fia, János végezték. 1825. március 30-án leégett. A család anyagi gondjai miatt 1872. december 30-án nyilvánosan elárverezték. Ekkor került a Kelecsényi család birtokába, ahol állapota folyamatosan romlott. A 2. világháború után a MÁV helyreállítatta, és kórháznak használta az épületet. 1998-ban a MÁV átadta a Műemlékek Nemzeti Gondnokságának.
www.civertan.hu |
Az egyemeletes, U alaprajzú barokk kastély épület hangsúlyos középrészét jellegzetes íves oromzattal, erkéllyel és elegáns kapuzattal alakították ki. Könyvtártermét és az emeleti helyiségek boltozatát mitológiai témájú freskók borították.
A kastély látogatható április 1-től október 31-ig (hétfő-kedd kivételével) 10-18 óráig. A kastély helyreállítása elkezdődött. Engedélyt kértem és kaptam a MNG-tól, hogy bemutathassam a kastély még ma is szép állapotban lévő freskóit és a nagyon szép könyvtár-, és dísztermét, köszönetem Szabó Laurának. (Mint fent olvasható, ma már nem kell külön engedél a fénképezéshez.
A MNG célja: a kastély és a történeti kert legszakszerűbb helyreállítása, teljes restaurálása és történeti bútorokkal berendezett kastélymúzeumként a nagyközönség számára való bemutatása, hogy ezáltal ismét mindenki számára régi fényében ragyoghasson a péceli Parnasszus.
Könyvtár
Ráday Gedeon egész életében a családi könyvtár tervszerű gyarapításával és a magyar irodalmi-művészeti élet fellendítésével foglalkozott. Kb. 12 ezer kötetet gyűjtött, amelyek az egyes tudományágak legkiválóbb műveit, a klasszikus alapműveket és a francia felvilágosodás irodalmát reprezentálják. Ez a könyvtár könyvei, műemléki egységként a Dunamelléki Református Egyházkerület Ráday Gyűjteményének a tulajdonába 1861-ben került át. A könyvek mellett képtárral és éremgyűjteménnyel is rendelkezett a család.
A könyvtár mennyezetét négy márvány pillér tartja, így a mennyezet bóltívekben tagolt, három nagyobb és hat kisebb boltozatra oszlik fel, melyeket freskók diszítienek. A freskókat Scherwitz Mátyás (1701-1771) munkájának tulajdonítják. A középső mennyezet részen Pallas Athene a diadalmas tudományt jelképezi, körülötte (a többi bóltozaton) a világ tudományágainak allegrólikus ábrázolásai veszik körbe.
Díszterem
A díszterem falképeinek kiválasztása és festészeti megoldása Ráday Gedeon elképzeléseit mutatja. A terem falait Bernard Picart (párizsi születésű rézmetsző és rézkarcoló), valamint Philipp, Gunst rézmetszeteinek, a Ráday gyűjteményből általa kiválasztott, felnagyított és falra festett fekete-fehér képei díszítik. A falfestmények 1766-ban készűltek, rézmetszetű előképek után, Ovidiusz átváltozásait 15 jelentben ábrázolják, amelyek alá Ráday Gedeon írt verssorokat és felíratokat a kór helyesírási szabályi szerint. A mennyezetet díszítő Phaeton kép díszítette, sajnos az 1825-ös tűzvészkor leszakadt a díszterem menynezete, az újjáépítéskor már nem álíltották helyre.
Külsõ hivatkozások:
|
