Kastély, Kúria, Kastélyszálloda, Vár, Templom, Műemlék, Utazás - Egresi János (2013. HUNGARY)

Magyar English Deutsch



Látogatottsági statisztikák
www.kastelyok-utazas.hu
2006.05.21 óta


www.kastélyok.hu
2015.03.04 óta


Barangolások Európában Határok nélkül (Egresi János)

(LAKÓINFÓ, TAR-ÜGY Lakóközösségi ügyvitel támogatás * DataProg - Egresi János vállalkozó
LAKÓINFÓ, TAR-ÜGY Lakóközösségi ügyvitel támogatás


Kirándulási helyszínek színes grafikákon!
Kirándulási helyszínek színes grafikákon!


500 000 légifotó Magyarországról!
500 000 légifotó Magyarországról!

Kiemelt kategoriák
( Magyarország )

- Kastélyszálloda
- Kastély
- Vadászház
- Vár
- Várkastély
- Múzeum
- Templom-Vallás
- Étterem
- Pincészet
- Panziół
- Utazás (Travel)


( Ausztria )

- Kastély
- Vár
- Várkastély
- Múzeum
- Templom-Vallás
- Panzió
- Utazás (Travel)

Ennek a lapnak a megtekintés száma: 9583

Károlyi kastély - Nagykároly (Erdély)

Kategória Kastély , Múzeum

Kép album megtekintése

Cím 445100 Nagykároly (Carei), Bulevardul 25 Octombrie nr. 1
GPS koordináta N 47.683766,E 22.467277
Régió Erdély
Megye Szatmár

Internet

http://www.e-castellum.eu

e-mail

muzeucarei@gamil.com

Telefon

+40 261 864 981

Megjegyzés

Összeállította : Személyes felkeresésre, fotozásra vár, a képek forrása az Internet - Felvitel dátuma: 2013-06-27 - Látogatás dátuma: 0000-00-00 - Utolsó módosítás: 2015-03-10



Nagykároly
A Szatmárnémetitől 35 km-re található város a megye második legnagyobb települése. A Csanálos-Vállaj magyar-román közúti határátkelő közelében, a Nagykárolyi homokhát északkeleti részén fekszik. 2002-ben 23.182 lakosból 54,33% magyar, 41,55% román, 2,25% német, 1,66% roma, 0,21% egyéb nemzetiségű volt. Közigazgatásilag Nagykárolyhoz tartozik még a tőle 7 km-re fekvő Szentjánosmajor.

A település első írásos említése 1213-ból származik, Karul formában. A Kaplony nemzetség birtokolta egykor, leszármazottjuk a Károlyi család, történelmük szorosan összefonódik Nagykároly város történetével. A 14. századtól a település a Károlyi család birtokának központjává vált, ahol 1482-ben erődített udvarház építésére kapnak engedélyt Mátyás királytól, ekkor a település már mezőváros (oppidum). A 16. században a hadi bizonytalanság miatt az udvarházat várrá alakítják. A 16.-17. században többször sarcolta török, majd később a kurucok és labancok is pusztítottak a városban. A Rákóczi-féle szabadságharc idején, a város és környéke újabb károkat szenvedett, a lakosság nagy része elmenekült vagy elpusztult. Károlyi Sándor, a Szatmári béke megkötése után elnéptelenedett birtokaira, így Nagykárolyba is, katolikus svábokat telepítetett. A 18. században a város népessége jelentősen megnőtt és etnikailag is összetettebbé vált. A svábok és magyarok mellett, mellett, románok és zsidók telepedtek le a városban.

1995-ben kapott municípiumi (megyei jodu város) rangot.

A nagykárolyi Károlyi kastély
A nagykárolyi Károlyi család első ismert rezidenciájáról a 15. századból vannak az első írásos források. Valószínűleg egy jól megépített, komoly védművekkel ellátott épület lehetett, mivel megépülte félelmet keltett a vármegyei nemességében, akik kéréssel folyamodtak a királyhoz, hogy rendelje el annak lerombolását. A század végére, a török veszély fokozódásával az épület végvár lett, sánccal és lőrésekkel ellátott erős falakkal vették körül, sarkait négy bástyával erősítették meg. Stratégiai fekvésének és erős védműveinek köszönhetően, a 17. század folyamán, a nagykárolyi kastély a török elleni végvárrendszer részét képezte. Hogy ezen jellegéből adódó kihívásoknak megfeleljen 1661 és 1666 között újabb erődítésekkel látták el, majd ezt követően saját tüzérséggel rendelkező német helyőrséget helyeztek el benne. Több török ostromot is kiállt, az ekkor elszenvedett kisebb rombolásokat 1678-ban kijavították.

Miután Károlyi Sándor csatlakozott a Rákóczi szabadságharchoz, s ezáltal várával együtt az „ellenség" oldalára állt, a német csapatokon volt a sor, hogy ostrom alá fogják. A vár ekkor is ellenállt, az ezt követően szükségessé vált kisebb javításokat 1708-ra fejezték be.

A 17-18. század során a nagykárolyi vár több fontos diplomáciai találkozó színhelye is volt. Többek között itt zajlottak a szatmári béke tárgyalásai és a békeokmány aláírása 1711-ben.

A háborús idők elmúltával megszülettek az első tervek a vár, a kor elvárásainak is megfelelő, kastéllyá történő átalakításáról. A tervek kezdeményezője Károlyi Antal volt, azonban a konkrét munkálatok csak halála után, 1792-ben kezdődtek el. Jozef Bitthauser építész tervei alapján a védművek fontosabb elemeit, így a bástyákat lerombolták, és a várat barokk kastéllyá alakították át.

A kastély történet emlékezetes eseményeinek egyike a királyi család tagjainak látogatása. 1797-ben Károlyi József látta itt vendégül József nádort, majd egy évszázaddal később, 1884-ben feleségével egyetemben Rudolf trónörökös töltött el itt két napot.

1894-1896 között, Károlyi István kezdeményezésére a kastély egy újabb átalakításon esett át, e munkák során nyerte el mai formáját.

Károlyi István 1907-ben bekövetkezett halálát követően utódai nem használták többé állandó lakhelyként a kastélyt. Az 1918 őszén bekövetkezett zűrzavaros események idején a kastély bútorzatának és értéktárgyainak nagy része eltűnt. A két világháború között, a magyar és román kormányok között létrejött megállapodás értelmében a család megkaphatta a kastélyban maradt értéktárgyakat (elsősorban a festményeket). A kastély és a város 20. századi történelmének egyik legjelentősebb eseménye volt Ferdinánd román király és felesége, Mária királynő látogatása 1919-ben.

A két világháború közötti időszakban a kastély egy részét szanatóriummá alakították át, míg másik részében kaszinó működött. A második világháború idején a család beleegyezésével katonai iskola működött a kastélyban, majd 1944-ben termeiben katonai kórházat rendeztek be. A kommunista időszakban a városi kulturális intézmények működtek itt: könyvtár, kultúrház és múzeum.

Kapcsolat. Szatmár Megyei Múzeum
Cím.: Bd. Vasile Lucaciu, Nr. 21 440031, Szatmárnémeti, Románia.
Tel.: 004 0261 737526.
Fax.: 004 0261 768761.
Email.: muzeusm@gmail.com
Nyitva tartás:
Hétfőn: Zárva
Kedd-Vasárnap: 09:00-17:00

Állandó kiállítások:
A hajdanvolt Kastély - Történelmi enteriőr kiállítás
Az egykori Nagykároly - Helytörténeti kiállítás
Afrika Expo - Afrikai vadásztrófeák és fegyver kiállítás

Forrás: https://www.facebook.com/pages/Muzeul-Municipal-CareiNagykárolyi-Városi-Múzeum/217420934984989
"2008-ban Nagykároly Municípium Polgármesteri Hivatala Erdőd Város Polgármesteri Hivatalával együttműködve kezdeményezte az „Észak-erdélyi középkori vásárok körforgása – a nagykárolyi Károlyi-kastély, az erdődi Károlyi-kastély (vár)” elnevezésű projektet, amelynek célja az illető települések egy-egy legjelentősebb műemlékének restaurálása. A nagykárolyi kastély felújítási munkálatainak kezdetekor a kastélyban működő állandó kiállítást felszámolták, az itt működő többi intézményt pedig – beleértve a múzeumot is – a munkálatok idejére más épületbe helyezték. A műemlék-kastély restaurálásával egyidejűleg a Szatmár Megyei Múzeum, a nyíregyházi (Magyarország) Jósa András Múzeummal együttműködve elindította a „Castellum – Interaktív kiállítások rendezése a nagykárolyi kastélyban és a szabolcsi kúriában és ezek népszerűsítése a határon átnyúló turizmus keretében” elnevezésű projektet, amelynek célja az állandó kiállítások újjászervezése a nagykárolyi kastélyban.
A projekt korszerűsítené és olyan koncepcióra alapozná az új kiállítást, amely képes eleget tenni a helyi közösség igényeinek és elvárásainak, ugyanakkor hosszú távon hozzájárulna Nagykároly turisztikai irányú fejlődéséhez is. A kiállítás három jól elkülöníthető részre osztható: történelmi enteriőrök berendezése, amely számára az épület első emeletén tíz termet különítettek el, helytörténeti kiállítás három földszinti teremben és az Afrika Expo, Sir dr. Pánczél Zoltán Tibor afrikai vadásztrófea- és fegyvergyűjteménye, négy teremben az első emeleten. A Nagykárolyi Városi Múzeum szervez továbbá időszakos kiállításokat is képzőművészet, fotóművészet, történelem, arheológia stb. tematikában."

A múzeum a kastélyban működik. Európai Uniós forrásokból újították fel az épületet és ugyancsak ilyen forrásokból jöttek létre a kiállítások is. Ezért a kastély és a múzeum látogatása ingyenes, illetve a kastélyban rendezett kulturális programok is 2016 júniusig.

Üdvözlettel
Hágó Attila Nándor
régész, részlegvezető


Nagykárolyon születtek:
* Károli Gáspár nyomdász 1530 körül: az első teljes magyar nyelvű biblia fordítója.
* gr. nagykárolyi Károlyi Sándor kuruc generális, majd császári tábornagy 1669. július 2-án
* Gaál József író 1811. december 12-én
* Ligeti Antal festőművész 1823. január 10-én
* Bodnár Zsigmond irodalomtörténész 1839. február 9-én
* Kabos Ede író 1864. december 2-án
* Adorján Jenő hegedűművész, zeneszerző 1874. március 24-én
* Jászi Oszkár szociológus, történész, politikus 1875. március 2-án
* Kaffka Margit író, költő 1880. június 1-jén
* Jászi Alice, a magyar mozdulatművészet úttörője 1885. május 25-én
* Kunder Antal magyar katonatiszt, miniszter a Sztójay-kormányban
* Krémer Manci színésznő, primadonna,

Külsõ hivatkozások:


Az oldalt megnézők hozzászólásai

www.kastelyok-utazas.hu  * Start  *