Kastély, Kúria, Kastélyszálloda, Vár, Templom, Műemlék, Utazás - Egresi János (2013. HUNGARY)

Magyar English Deutsch



Látogatottsági statisztikák
www.kastelyok-utazas.hu
2006.05.21 óta


www.kastélyok.hu
2015.03.04 óta


Barangolások Európában Határok nélkül (Egresi János)

(LAKÓINFÓ, TAR-ÜGY Lakóközösségi ügyvitel támogatás * DataProg - Egresi János vállalkozó
LAKÓINFÓ, TAR-ÜGY Lakóközösségi ügyvitel támogatás


Kirándulási helyszínek színes grafikákon!
Kirándulási helyszínek színes grafikákon!


500 000 légifotó Magyarországról!
500 000 légifotó Magyarországról!

Kiemelt kategoriák
( Magyarország )

- Kastélyszálloda
- Kastély
- Vadászház
- Vár
- Várkastély
- Múzeum
- Templom-Vallás
- Étterem
- Pincészet
- Panziół
- Utazás (Travel)


( Ausztria )

- Kastély
- Vár
- Várkastély
- Múzeum
- Templom-Vallás
- Panzió
- Utazás (Travel)

Ennek a lapnak a megtekintés száma: 1887

Balassa Kastély (községház, óvoda)

Kategória Kastély

Kép album megtekintése

Cím Ragály
GPS koordináta
Régió Észak-Magyarország
Megye Borsod-Abaúj-Zemplém

Internet

e-mail

Telefon

Megjegyzés

Összeállította : Személyes felkeresésre, fotozásra vár, a képek forrása az Internet - Felvitel dátuma: 2007-01-01 - Látogatás dátuma: 0000-00-00 - Utolsó módosítás: 2009-09-12



Szerző: Derecskei Gyula
A csoltói Ragályi család Gömör-vármegye egyik legrégebben ismert birtokos családja. Birtokaik, Borsod és Gömör vármegyék határának mindkét oldalán ( DÖVÉNY ,JÁKFALVA, RAGÁLY ) terültek el.
Ila Bálint : Magyarság és nemzetségek Gömör megyében, című művében (91-92 old.) dokumentumok alapján közli, hogy a családnak 1427 évben Nagyragályban összesen 27 portájuk, azaz jobbágytelkük volt.
Nagy Iván az 1850-es években is Gömör egyik legrégibb birtokos családjai közé sorolja őket, akiknek Ragályban négy kastélya állt.
Jelenleg a falu fölötti domboldalon két nagyobb kastély áll. A barokk, feltehetően a 18 sz.-ban épült úgynevezett "sárga" kastélyépület volt a Ragályi - Balassa bárók otthona. Ragályi Ferenc 1891-ben feleségül vette báró Balassa Emmát. A király 1902-ben engedélyezte a kettős név , és a bárói cím használatát a családnak . Ezt követően a hajdani kúriát átépítették , kibővítették . Az átépítés főként az udvari homlokzatot érintette , de alapvetően változtatott az épület provinciális -, sajátosan "gömöri" jellegén . Valószínű , hogy ekkor a főhomlokzat díszítésére még "ráerősítettek" . Közelről így a túl díszesnek hat , elnyomva a valóban szép és különleges kosáríves ablakrácsokat. Távolabbról ez kevésbé látszik, nem olyan zavaró . Az épület külsején látszik , hogy van gazdája . Itt van a község polgármesteri hivatala , kulturális központja , valamint egy kis Balassi Bálintot bemutató kiállítás .

Véleményem szerint több figyelmet érdemel a szomszédos, mintegy száz évvel későbbi építésű, klasszicista kastélyépület. Egyrészt, mert helyrehozhatatlan változtatások nélkül őrizte meg eredeti külső és belső formáját. Bemutatja egy 19. sz. első felében élő és alkotó tervező és kivitelező építész tehetségét és rátermettségét. Másrészt tipikus példája annak a sajátosan "felvidéki"kastélyépületnek, melyet Zádor Anna a magyar klasszicista építészet egyik kiváló kutatója és ismerője, az alábbiak szerint fogalmazott meg:
"…A felvidéki építészet általános jellemzéséhez még azt a megjegyzést fűzzük, hogy a külföldi szellemárnyalatok közül csupán a német művészet megnyilvánulásai iránt fogékony. Az olasz vagy francia építészet hatása ide alig ért el. Ez a hazai klasszicizmusban ritka tünet talán azzal magyarázható, hogy az emlékek legnagyobb része 1820 után keletkezett, olyan időpontban, amikor a német építészet már Európaszerte mindenütt éreztette hatását. Jellemző, hogy Miks Ferenc hosszú tanulmányútja során csupán Németországot járta be. "….A felvidéki klasszicizmus képe magányos alkotásokból, elszigetelt egyéniségek műveiből rajzolódik ki …. "
A kétszintes kastélyépület külső arányai, a homlokzatok kialakítása és díszítése határozott klasszicista stílusjegyeket mutat. Belső vizsgálata, statikai rendszere, térfűzése, a nyílászárók és járófelületek kialakítása ezt a feltételezést megerősítik.

A Ragályi - , úgynevezett "fehér " kastély épülete külsőleg is teljes mértékben különbözik a környék hasonló épületeitől . A kétszintes főszárny 3 tengelyes középrizalitja ívesen lép előre a homlokzat síkjából . Ezt mindkét oldalon , mindkét szinten 2 - 2 tengelyes épületszakasz fogja közre. Érdekes és hazánkban szokatlan megoldás , hogy a tervező a két földszintes oldalszárnyat nem fordítja derékszögben hátra , hanem a homlokzat síkjában tartva 2 - 2 tengellyel , határolják a főszárnyat. Az emeletes és földszintes épületrészek összhangját a főhomlokzaton, az oldalszárnyakon , kerek nyílásokkal áttört , koronapárkányok biztosítják . Ezekről az udvari homlokzat felé ereszkednek le a szárnyakat fedő féltetők . A domboldalon álló kastélyépület a faluból és az országútról a valóságosnál sokkal nagyobbnak tűnik.

A ragályi klasszicista kastély építésében Miks Ferenc feltételezett szerepét erősíti, hogy a Ragályi család leszármazási tábláján, a nemzetség három egymást követő tagja viselt tisztséget Gömör- és Kishont Vármegyében.
Ragályi Gedeon gömöri alispán, fia Ferenc főügyész, unokái Zsigmond és Lajos szolgabírák voltak a reformkorban. A család új kastélyának építője egyikük lehetett, abban a reményben, hogy mint kastélyos nemesek , más családokhoz hasonlóan, főnemesi címet nyerhetnek el . Ez a cél végezetül a század végén teljesült is.

Külsõ hivatkozások:


Az oldalt megnézők hozzászólásai

www.kastelyok-utazas.hu  * Start  *