Kastély, Kúria, Kastélyszálloda, Vár, Templom, Műemlék, Utazás - Egresi János (2013. HUNGARY)

Magyar English Deutsch



Kapcsolat:

e-mail

A portál magán portál, magán véleményt tartalmaz!
Jogi nyilatkozat


Látogatottsági statisztikák
www.kastélyok.hu
2006.05.21 óta


www.kastélyok.hu
2015.03.04 óta




Barangolások Európában Határok nélkül (Egresi János)

Kiemelt kategoriák
( Magyarország )

- Kastélyszálloda
- Kastély
- Vadászház
- Vár
- Várkastély
- Múzeum
- Templom-Vallás
- Étterem
- Pincészet
- Panziół
- Utazás (Travel)


( Ausztria )

- Kastély
- Vár
- Várkastély
- Múzeum
- Templom-Vallás
- Panzió
- Utazás (Travel)


Kastélyok Magyarországon

Ennek a lapnak a megtekintés száma: 3391

Széll - Bernrieder Kastély - Rex Clinic Hotel

Kategória Kastély , Kastélyszálló

Kép album megtekintése

Cím 9951 Rátót, Fő u. 32.
GPS koordináta N 46.965240,E 16.426090
Régió Nyugat-Dunántúl
Megye Vas

Internet

http://www.rexclinic.hu/

e-mail

rexclinic@rexclinic.hu

Telefon

+36 94 538-017

Megjegyzés

Összeállította és fényképezte: Egresi János - Felvitel dátuma: 2007-01-01 - Látogatás dátuma: 2010-03-21 - Utolsó módosítás: 2015-09-07



Köszönjük a bemutatás lehetőségét

Rátót a hagyomány szerint eredetileg Gasztony majora volt. 1428-ben Rathodfolua néven említik először, ekkor Péter deáknak 4 adózó jobbágyportáját említik a helységben. [1] Neve a régi magyar Ratolt személynévből származik, melynek előzménye a német Ratold személynév. 1460-ban Poss. Ratholthfalwa, 1482-ben "Poss. Ratholthfolua al. nom. Vnakatheleke" néven említik. A Herman nembeli hermani Rátolt cs. birtoka volt.

1865-ben vásárolt itt birtokot Széll József, melyen egy földszintes udvarház állt. Ezt fia Széll Kálmán reprezentatív 18 szobás kastéllyá építtette át. Így a kastély tulajdonosa Széll Kálmán Magyarország miniszterelnöke volt.
Felesége Magyarország nagy költőjének Vörösmarty Mihálynak leánya, Ilona volt.
A kastélyban szívesen időzött a kor politikusa a haza bölcse Deák Ferenc, aki Vörösmarty Mihály halála után leánya, Ilona gyámja.

A háború után a kastélyban gépállomás dolgozóinak elszállásolása történt, majd kultúrotthonként hasznosították.
1957-től pedig 2001-ig általános iskola szerepét töltötte be.
A háborús időszak talán nem, de az évek múlása az épület - igazi gondviselő gazda hiányában - állagának romlásához vezetett.

Sajnos Széll Kálmán hatalmas könyvtára, a levelezési anyag, bútorok mind-mind az enyészetté váltak.
Csak néhány könyv szekrény és Széll Kálmánt ábrázoló nagyméretű festmény maradt meg, melyeket a településen a kastélyon kívül őriznek.

A kastélyt körül vevő parkban ma is különféle ritka növények és dentrológiai szempontból is ritka fák (mamutfenyők, tiszafák), cserjék, fenyőfák gyönyörködtetik a szemlélőt (sajnos, évről-évre fogy a számuk a koruk, betegségük miatt). A kastély parkja rendezett, jól ápolt, végső kialakítása még folyamatban van, de a sétautak már kialakításra kerültek. Maga a kastély épülete díszkivilágítást is kapott a felújítása során.

A kastély magántulajdonba került, felújítása gondos munkával elkészült, és megnyitott. A szolgáltatási körében orvosi ellátást is biztosítani fog a vendégei részére.


Széll Kálmán
(Forrás: http://www.sulinet.hu/tart/fcikk/Kjc/0/21153/1)
Erélyes és takarékos miniszter volt, ki megszervezte az adófelügyelői intézményt, és legnagyobb sikereként létrehozta az Osztrák-Magyar Bankot. Széll Kálmán, aki 1899 és 1903 között Magyarország miniszterelnöke volt, 1843. június 8-án született Gasztonyban.

Jogtudományi doktorként szerzett oklevelet 1866-ban a pesti tudományegyetemen, majd szolgabíróként kezdte meg pályafutását 1867-ben, Vas vármegyében. A következő esztendőtől azonban már a szentgotthárdi, 1881-től pedig a pozsonyi 2. számú választókerületet képviselte kormánypárti programmal.

A Deák-párt és a Balközép egyesülése után 1875. márciusától 1878. októberig pénzügyminiszteri tisztségben tevékenykedett. Erélyes és takarékos miniszter volt, ki megszervezte az adófelügyelői intézményt, és legnagyobb sikereként létrehozta az Osztrák-Magyar Bankot.

1878-tól mintagazdasággá fejlesztette rátóti birtokát, ahol a szarvasmarha-tenyészetével szerzett maradandó hírnevet. 1881-től 1899-ig a Leszámítoló Bank igazgatója, 1886 és 1899 között, majd 1907-től haláláig az általa alapított Magyar Jelzálog Hitelbank igazgatóságának elnöke volt.

Több tisztsége is volt. 1891 és 1898 között a Millenniumi Országos Bizottság, 1892-től a képviselőház pénzügyi bizottságának, 1896-tól az interparlamentáris konferencia elnöke volt.

Az egyre jobban elmélyülő válság idején, 1897 végén, ismét aktívan vett részt a magyar politikai életben, a Bánffy-kormány bukása után, 1899. február 26-án pedig kinevezték miniszterelnökké. Ezzel egyidejűleg a belügyminiszteri tisztséget is betöltötte.

1902-ben a Magyar Tudományos Akadémia igazgató tagjává választották. Még ugyanabban az évben az osztrákokkal megkötötte az új gazdasági kiegyezést. Kormánya széles körű támogatást élvezett, majd a véderőfejlesztés miatt ismét kiújultak az ellentétek. Rendezni kívánta az újonclétszám megajánlását és az újoncjutalékot, de kísérlete megbukott, így 1903. június 27-én távozott tisztségéből.

1906-ban belépett az Alkotmánypártba, amelynek 1910-ig elnöke volt. Ugyanattól az évtől számítva alkotmánypárti, 1910-11-ben pedig párton kívüli programmal képviselte a szentgotthárdi választókerületet. 1911 után már csak a gazdasági életben vállalt szerepet. A valóságos belső titkos tanácsosi címet, 1893-ban a Lipót-rend, 1902-ben a Szent István-rend nagykeresztjét kapta meg.


Külsõ hivatkozások:


Az oldalt megnézők hozzászólásai

www.kastlyok.hu  * Start  *