Kastély, Kúria, Kastélyszálloda, Vár, Templom, Műemlék, Utazás - Egresi János (2013. HUNGARY)

Magyar English Deutsch



Látogatottsági statisztikák
www.kastelyok-utazas.hu
2006.05.21 óta


www.kastélyok.hu
2015.03.04 óta


Barangolások Európában Határok nélkül (Egresi János)

(LAKÓINFÓ, TAR-ÜGY Lakóközösségi ügyvitel támogatás * DataProg - Egresi János vállalkozó
LAKÓINFÓ, TAR-ÜGY Lakóközösségi ügyvitel támogatás


Kirándulási helyszínek színes grafikákon!
Kirándulási helyszínek színes grafikákon!


500 000 légifotó Magyarországról!
500 000 légifotó Magyarországról!

Kiemelt kategoriák
( Magyarország )

- Kastélyszálloda
- Kastély
- Vadászház
- Vár
- Várkastély
- Múzeum
- Templom-Vallás
- Étterem
- Pincészet
- Panziół
- Utazás (Travel)


( Ausztria )

- Kastély
- Vár
- Várkastély
- Múzeum
- Templom-Vallás
- Panzió
- Utazás (Travel)

Ennek a lapnak a megtekintés száma: 3153

Rákóczi Kastély

Kategória Kastély , Múzeum , Vár

Kép album megtekintése

Cím Sárospatak
GPS koordináta N 48.319506,E 21.568823
Régió Észak-Magyarország
Megye Borsod-Abaúj-Zemplém

Internet

http://www.rakoczimuzeum.hu/

e-mail

Telefon

Megjegyzés

Összeállította és fényképezte: Egresi János - Felvitel dátuma: 2007-06-15 - Látogatás dátuma: 2006-08-19 - Utolsó módosítás: 2016-02-04



A szabadságharc után 1711-ben a Rákóczi vagyonból a Trautsohn herceg kapta meg, aki a tűzvész által többször sújtott várat barokk ízlésben újíttatta meg. 1776 és 1807 között kamarai birtok, azután a Bretzenheim hercegi család kezébe került, akik rezidenciául felújították: ekkor nyerte el a várkastély a romantikus és eklektikus ízlésű külső és udvari homlokzatait, megőrizve azonban a XVI-XVII. sz.-i reneszánsz jellegét.

A Várkert formáját a Bretzeinheimek alakították ki, de ma jóval szegényesebb a kép. Az idős fák közül nevezetes az 515 cm törzskerületű fehérakác, a 406 cm törzskerületű japánakác, s a két idős virágos kőris. A kertkultúra Lorántffy Zsuzsanna idejében virágzott. A XVI-XVII. században kialakított kastélypark ma a Henri Cavet 1826. évi angolkert terve alapján telepített formáját őrzi.

Állandó és időszaki kiállítások látogathatók. A vár látogatása csak vezetéssel látogatható (pince és Vörös torony), a kiállítások vezetés nélkül nézhetők meg.

A Múzeum 1950 óta gondozza a Rákóczi örökséget.

Állandó kiállítások:

  • Vörös-toronyRákóczi kiállítás

  • "Beszélő kövek"

  • Reneszánsz konyha

  • Reneszánsz kőtár

  • DNy-i. sarokbástya

  • Gótikus kőtár

  • Szőlészet borászat

  • Farkas Ferenc emlékszoba


Kiadványok: kiemelkedő jelentőségűek a vár történetét bemutató forrás-kiadványok Détshy Mihály tollából: Sárospatak vára és urai 1526-1616 (1989), Sárospatak vára a Rákócziak alatt 1616-1710 (1996), Sárospatak vára (2002).

A vár belső termei csak vezetéssel látogathatók, fényképezni, videózni külön díj fizetése után szabad. Étkezés a váron kívül, közelben lévő étteremben lehet. A vár felújítása befejeződött.

A középkori város központjának D-i felét vették körül fallal és árokkal.
1540 és 1567 között épült a keleti, a Perényi-szárny. 1567 után a Királyi Kamara, 1573-tól a Dobó család tagjai, 1608-tól Lorántffy Mihály uralták és építették tovább a várat. 1616 fordulópont Patak lett a Rákóczi birtok fejedelmi központja és összekötő híd a Királyi Magyarország és Erdély között.

A szabadságharc után 1711-ben a Rákóczi vagyonból a Trautsohn herceg kapta meg, aki a tűzvész által többször sújtott várat barokk ízlésben újíttatta meg. 1776 és 1807 között kamarai birtok, azután a Bretzenheim hercegi család kezébe került, akik rezidenciául felújították: ekkor nyerte el a várkastély a romantikus és eklektikus ízlésű külső és udvari homlokzatait, megőrizve azonban a XVI-XVII. sz.-i reneszánsz jellegét.
1875-tol a Windischgrätz hercegek, 1945-tol a magyar állam tulajdona.

Összeállította: Derecskei Gyula
A Tokaj Hegyalja peremén, a Bodrog folyó partján épült Sárospatak városa és várkastélya a magyar művelődés-, és építészettörténet egyik legfontosabb emléke. Anonymus leírta, hogy a honfoglalást követően Árpád fejedelem ezt a vidéket Ketel vitéznek adta, érdemei elismeréseként. A későbbiekben egy királyi erdőbirtok központja volt, ahol az Árpád-házi királyok udvartartásukkal együtt, gyakran időztek. Ezt bizonyítja a gótikus plébániatemplom mellett feltárt kerek körépítmény, ami nagy valószínűséggel a királyi udvartartás kápolnája volt. A tatárjárás 1241-ben elkerülte Patakot. Ezt követően a megerősített királyi várak között találjuk. Ez, a legújabb kutatások szerint nem a mai vár és város területére esett, hanem mintegy 10 km-el északabbra, az újhelyi várhegyen volt. Luxemburgi Zsigmond király Patakot és Újhely városait, a közeli várral együtt Pálóczi György esztergomi érseknek és testvéreinek adományozta. A Pálócziak közel száz éves birtoklása idején épült a későgót plébánia templom, valamint a Vörös-torony alsó szintjei. A mohácsi csatában meghalt a birtokos család egyetlen férfi tagja, Pálóczi Antal. Birtokait Perényi Péter foglalta el, aki adomány-leveleket is szerzett mind Zápolya János királytól, mind Habsburg Ferdinánd ellenkirálytól. Perényi 1533-ban kezdte meg Patak várának megerősítését. Korábbi birtokait az ország déli részén a török megszállás fenyegette, ezért ottani jobbágyait is Patak környékére telepítette át. Ekkor fogadta szolgálatába Alessandro Vedanó olasz építészt, aki tervezte és vezette az építkezést. Ennek során, a korábbi lakótoronyhoz csatlakozva, egy észak-déli irányban megnyújtott négyszöget kerített el a városból és ide építette megerősített kastélyát.

A korábbi lakótornyot egy szinttel megmagasította, a helyiségeket beboltoztatta és reneszánsz kő-faragványokkal díszítette. Egyidejűleg védőműveket épített a város köré is. Perényi Péter azon kevesek közé tartozott, akik helyesen mérték fel a török veszélyt és megpróbált védekezni ellene. Két alkalommal került török fogságba, így volt alkalma megismerni a valós helyzetet. Az 1530-as években Perényi a reformáció híve lett, birtokain is meghonosította az új vallást. Zápolya János halálát követően, Habsburg Ferdinándhoz pártolt. Próbálta megszervezni a magyar főnemesek török ellenes ligáját. Kísérletét a bécsi udvar felségárulásnak minősítette. Bebörtönözték, ahonnan csak közvetlenül halála előtt szabadult ki. Birtokait fia, Perényi Gábor örökölte. Befejezte az apja által megkezdett palotaszárny építését. 1567-ben, 35 éves korában, utód nélkül halt meg. Birtokai a királyi kamarához kerültek. A következő 40 év során több család kezén ment át az uradalom és a várkastély. Először Dobó István az egri hős várkapitány és családja birtokolta. Ez idő alatt, 1584 karácsonyán történt, hogy a kalandos életű katonaköltő, Balassi Bálint,a pataki templomban titokban házasságot kötött unokatestvérével, Dobó Krisztinával, a pataki birtok egyik tulajdonosával. Embereivel megszállta a kastélyt, az őrséget lefegyverezte. A város lakossága behatolt az épületbe és elűzte a költőt. A hagyomány szerint nem a menyasszony szépsége, inkább tetemes vagyona volt az indíték.

A következő tulajdonos Dobó Ferenc, Felső-Magyarország főkapitánya volt, aki a város lakosságának békés életet és jólétet biztosított. Közben Basta generális elfoglalta a várat és kiürítette a Dobó kincstárat. Ekkor sok értékes dolog került innen Rudolf császár prágai gyűjteményébe. Birtokolta Bocskai István, Székely Jakab, majd Lórántffy Mihály. Az ő lánya, Lórántffy Zsuzsanna 1616-ban ment férjhez Rákóczi Györgyhöz. Ezzel új fejezet kezdődött a pataki várkastély történetében. 1630-ban Rákóczi Györgyöt erdélyi fejedelemmé választották, oda is költöztek. A család kincstára, levéltára és birtokközpontja továbbra is Patak maradt. Nagyszabású építkezések kezdődtek. A védőművek megerősítésén kívül, emeletesre építették ki a korábban földszintes épületrészeket. Ekkor készült a lakótoronyhoz vezető reneszánsz lépcső és loggia. A belső termeket igényesen díszítették. A fejedelem 1648-ban, Erdélyben meghalt. Trónját idősebb fia ll.György örökölte. Özvegye és ifjabb fia Zsigmond Patakra költöztek és folytatták az építkezéseket. Támogatták és fejlesztették a korábban létrehozott református kollégiumot. Rákóczi Zsigmond is fiatalon, örökös nélkül halt meg.

A következő tulajdonos ll. Rákóczi György erdélyi fejedelem özvegye Báthory Zsófia, valamint fia l. Ferenc volt. Rekatolizáltak, nem szívesen tartózkodtak a református Patakon, ezért építkezések sem voltak. A Vörös-toronyban kápolnát alakítottak ki, a városba hittérítői feladattal jezsuita szerzeteseket telepítettek. 1666-ban l.Ferenc feleségül vette Zrinyi Ilonát. Ők már hosszabb időt töltöttek a várkastélyban. Személyükhöz köthető azok a megbeszélések, melyek a nemzeti királyság megteremtése érdekében, a kastély északkeleti sarokerkélyén, a Sub Rosa teremben folytak. A Nádasdy-összeesküvés a Bécsi Udvar tudomására jutott. A szervezkedés vezetőit, köztük Zrinyi Ilona apját és nagybátyját kivégezték. Férjét Rákóczi l.Ferencet anyja, a Habsburg páron lévő Báthory Zsófia mentette meg, kifizetve a tetemes váltságdíjat. Ez időtől kezdve osztrák katonaság állomásozott a várkastélyban. Apjuk halálát követően a kastélyt a „Rákóczi árvák”, ll.Rákóczi Ferenc és Julianna örökölte. 1685-ben a két gyereket és anyjukat Bécsbe vitték, ahol csás

Külsõ hivatkozások:


Az oldalt megnézők hozzászólásai

www.kastelyok-utazas.hu  * Start  *