|
A honfoglalás után a magyarok a Gyöngyös és a Rába összefolyásánál sárból, agyagból, cölöpökbol építettek maguknak várat.
A mai Sárvár területén a vár délnyugati szárnyrészében XIII. századi eredetű falmaradványokat találtak, amelyhez valószínűleg egy háromszintes torony csatlakozott. Kanizsaiak nagyobb átalakításokat, új építkezéseket végeztek a váron. E család nevéhez fűződik a lakórész, a palota bővítése, és a ma is látható kaputorony építkezéseinek megkezdése. A XVI. század elején a palotán kisebb jelentőségű átalakításokat végeztek.
Nádasdy Tamás reneszánsz stílusban folytatta az építkezéseket, a XVI-XVII. századra kialakította a zártudvaros, ötszög alaprajzú, kőből és téglából épült védőövet, az ó-olaszrendszerű bástyákat.
A várárkon híd vezetett a bejárathoz, amely 1552-re készült el. A kaputorony alapjait 1560-ban cölöpökkel erősítették meg, s ekkor elkészítették a felvonóhidat is. Nádasdy Tamás nevéhez fűződik a keleti palotaszárny gótikus épülete elé épített reneszánsz nyitott folyosó, a földszinti pilléres árkádsorral. A vár építkezései feltehetoen 1559-ben fejezodtek be.
Az 1945-ben állami kezelésbe került a vár falai között a Nádasdy Ferencről elnevezett Múzeum muködik.
A Nádasdy Ferenc nevét viselő múzeum 1951-ben jött létre a Sárváron és környékén folytatott munka eredményeként. A vegyes helytörténeti anyag a Nádasdy-várkastélyban kapott helyet. Itt született a múzeum névadója Nádasdy Ferenc (1555-1604) báró, a Fekete bég, aki a török elleni harcok egyik vezére volt.
Aki Sárvárra érkezik, nem hagyhatja ki a Nádasdy Ferenc Múzeumot a város szívében, a Nádasdy-várban. Az állandó és időszaki kiállítások, a rendszeres programok kellemes és tartalmas órák eltöltésére várják mindazokat, akik kíváncsiak egy híres magyar arisztokrata család történelmére, szerepére nemcsak Sárvár, hanem az ország történelmében.
A múzeumban található az a díszterem, melynek egyedülálló freskói a híres Fekete bég, a törökök kérlelhetetlen ellenfelének csatáit mutatják be.
A Nádasdy Ferenc Múzeum 1951-ben Sárvár (akkor község, 1968-tól város) kezdeményezésére jött létre, alapítási engedélyét ebben az évben a Múzeumok és Műemlékek Országos Központja adta ki. Nevét az országbíróról, az 1671-ben a Wesselényi nemesi mozgalomban való részvétele miatt kivégzett Nádasdy III. Ferencről kapta.
Sárvár vezetése a 20. század első felében több alkalommal, 1912-ben és 1928-ban is kezdeményezte múzeum alapítását, amit a közvélemény is támogatott, de a kezdeményezést nem követte tett. Múzeumalapítás Sárváron 1949-ben merült fel újra, amikor megalakult a Községi Kultúrbizottság. A bizottság által kiadott felhívás szerint elsősorban helytörténeti kiállításra várnak a községgel vagy a vármegyével kapcsolatos emlékeket, dokumentumokat ugyanúgy, mint népművészeti vagy történeti anyagot. Fontos elem, hogy az összegyűjtött emlékek bemutatásának helyszíneként a vár freskós dísztermét jelölték ki. A felhívás nyomán bekerült dokumentumokat, tárgyakat még a polgári iskolában helyezték el.
A múzeum helyiségeit csak 1951 elején jelölte ki a helyi tanács. A Nádasdy Ferenc Múzeum végül a vár dísztermében, ill. a hozzá csatlakozó négy szobában kezdte meg működését.
A múzeum kiállítóterei jelenleg a sárvári ötszögletű vár három emeleti szárnyán, ill. tornyában közel 1300 négyzetméteren látogathatók. A tájékozódást nemcsak feliratok segítik, hanem hangos vezető is, melynek segítségével képet kaphatunk a vár történetéről, a díszteremről, a freskókról, és természetesen az állandó kiállítás összes egységéről.
A múzeum kiállításainak szinte minden termében találkozhatnak a látogatók régi korok bútoraival, megcsodálhatják díszítésüket, tanulmányozhatják felépítésüket, és segítségükkel felidézhetik az elmúlt fél évezred lakószobáinak hangulatát.
A Nádasdy Ferenc Múzeum legbecsesebb darabja a Nádasdy-óra, melyet Rajottné Nádasdy Erzsébet adományozott önzetlenül a Múzeumnak. A műtárgyat a múzeum nagy becsben tartja, és büszkén mutatja be vendégeinek.
A sárvári vár tornyába facsigalépcső vezet fel.
Az első emeleti toronyszoba díszítését a vár egykori tulajdonosa, Szluha György rendelte meg a XVIII. század közepén a bécsi festőakadémián tanult Joseph Ignaz Mildorfertől. Valószínűleg a terem a csendes visszavonulásra adott alkalmat a vár egykori urának. A bécsi császári könyvtár dísztermének díszítését utánzó terem a tudományok allegorikus ábrázolásával idézi fel a vár történetének kevésbé ismert korszakát.
A második emeleten a Nádasdy Ferenc Múzeum színes diagyűjteményének olyan darabjait mutatja be, melyek Sárvár hatvanas és hetvenes évekbeli időszakát eleveníti meg. Két korszak határán állt ekkor a város, megindultak a fejlesztések, a lakótelep építkezései, a vár felújítása, de még érezhető a korábbi évtizedek hangulata is.
A Múzeum fő látványossága a díszterem, aminek mennyezeti freskói 1653-ra készültek el, az akkori tulajdonos, Szily Ádám festette a díszterem falainak képeit. Az egyedülálló freskók a híres Fekete bég (Nádasdy Ferenc), a törökök kérlelhetetlen ellenfelének csatáit mutatják be.
Külsõ hivatkozások:
|
