Kastély, Kúria, Kastélyszálloda, Vár, Templom, Műemlék, Utazás - Egresi János (2006-2017. HUNGARY)

Magyar English Deutsch



Kapcsolat:

e-mail

A portál magán portál, magán véleményt tartalmaz!
Jogi nyilatkozat


Látogatottsági statisztikák
www.kastélyok.hu
2006.05.21 óta


www.kastélyok.hu
2015.03.04 óta


Mindszenty József Múzeum és Zarándokközpont

Mutassa be települése értékeit grafikus látványtérképpel!



Barangolások Európában Határok nélkül (Egresi János)

Kiemelt kategoriák
( Magyarország )

- Kastélyszálloda
- Kastély
- Vadászház
- Vár
- Várkastély
- Múzeum
- Templom-Vallás
- Étterem
- Pincészet
- Panziół
- Utazás (Travel)


( Ausztria )

- Kastély
- Vár
- Várkastély
- Múzeum
- Templom-Vallás
- Panzió
- Utazás (Travel)


Kastélyok Magyarországon

Ennek a lapnak a megtekintés száma: 2912



Nádasdy Vár

Kategória Vár , Múzeum

Kép album megtekintése

www.civertan.hu - LÉGIFOTÓ

A bemutató oldal PDF formátumban (album lapként) itt nézheto meg!

Cím 9600 Sárvár, Várkerület 1.
GPS koordináta N 47.251912,E 16.937571
Régiół Nyugat-Dunántúl
Megye Vas

Internet:

http://www.nadasdymuzeum.hu/

e-mail:

info@nadasdymuzeum.hu

Telefon:

+36 95/320-158

Megjegyzés:

Külső Fő-LINK (Facebook oldal itt nézhető meg)
Összeállította Ă©s fényképezte: Egresi János - Felvitel dátuma: 2007-06-15 - Látogatás dátuma: 2013-04-28 - Utolsó módosítás: 2019-03-31



A honfoglalás után a magyarok a Gyöngyös és a Rába összefolyásánál sárból, agyagból, cölöpökbol építettek maguknak várat.
A mai Sárvár területén a vár délnyugati szárnyrészében XIII. századi eredetű falmaradványokat találtak, amelyhez valószínűleg egy háromszintes torony csatlakozott. Kanizsaiak nagyobb átalakításokat, új építkezéseket végeztek a váron. E család nevéhez fűződik a lakórész, a palota bővítése, és a ma is látható kaputorony építkezéseinek megkezdése. A XVI. század elején a palotán kisebb jelentőségű átalakításokat végeztek.
Nádasdy Tamás reneszánsz stílusban folytatta az építkezéseket, a XVI-XVII. századra kialakította a zártudvaros, ötszög alaprajzú, kőből és téglából épült védőövet, az ó-olaszrendszerű bástyákat.
A várárkon híd vezetett a bejárathoz, amely 1552-re készült el. A kaputorony alapjait 1560-ban cölöpökkel erősítették meg, s ekkor elkészítették a felvonóhidat is. Nádasdy Tamás nevéhez fűződik a keleti palotaszárny gótikus épülete elé épített reneszánsz nyitott folyosó, a földszinti pilléres árkádsorral. A vár építkezései feltehetoen 1559-ben fejezodtek be.

Az 1945-ben állami kezelésbe került a vár falai között a Nádasdy Ferencről elnevezett Múzeum muködik.
A Nádasdy Ferenc nevét viselő múzeum 1951-ben jött létre a Sárváron és környékén folytatott munka eredményeként. A vegyes helytörténeti anyag a Nádasdy-várkastélyban kapott helyet. Itt született a múzeum névadója Nádasdy Ferenc (1555-1604) báró, a Fekete bég, aki a török elleni harcok egyik vezére volt.

Aki Sárvárra érkezik, nem hagyhatja ki a Nádasdy Ferenc Múzeumot a város szívében, a Nádasdy-várban. Az állandó és időszaki kiállítások, a rendszeres programok kellemes és tartalmas órák eltöltésére várják mindazokat, akik kíváncsiak egy híres magyar arisztokrata család történelmére, szerepére nemcsak Sárvár, hanem az ország történelmében.
A múzeumban található az a díszterem, melynek egyedülálló freskói a híres Fekete bég, a törökök kérlelhetetlen ellenfelének csatáit mutatják be.
A Nádasdy Ferenc Múzeum 1951-ben Sárvár (akkor község, 1968-tól város) kezdeményezésére jött létre, alapítási engedélyét ebben az évben a Múzeumok és Műemlékek Országos Központja adta ki. Nevét az országbíróról, az 1671-ben a Wesselényi nemesi mozgalomban való részvétele miatt kivégzett Nádasdy III. Ferencről kapta.
Sárvár vezetése a 20. század első felében több alkalommal, 1912-ben és 1928-ban is kezdeményezte múzeum alapítását, amit a közvélemény is támogatott, de a kezdeményezést nem követte tett. Múzeumalapítás Sárváron 1949-ben merült fel újra, amikor megalakult a Községi Kultúrbizottság. A bizottság által kiadott felhívás szerint elsősorban helytörténeti kiállításra várnak a községgel vagy a vármegyével kapcsolatos emlékeket, dokumentumokat ugyanúgy, mint népművészeti vagy történeti anyagot. Fontos elem, hogy az összegyűjtött emlékek bemutatásának helyszíneként a vár freskós dísztermét jelölték ki. A felhívás nyomán bekerült dokumentumokat, tárgyakat még a polgári iskolában helyezték el.
A múzeum helyiségeit csak 1951 elején jelölte ki a helyi tanács. A Nádasdy Ferenc Múzeum végül a vár dísztermében, ill. a hozzá csatlakozó négy szobában kezdte meg működését.
A múzeum kiállítóterei jelenleg a sárvári ötszögletű vár három emeleti szárnyán, ill. tornyában közel 1300 négyzetméteren látogathatók. A tájékozódást nemcsak feliratok segítik, hanem hangos vezető is, melynek segítségével képet kaphatunk a vár történetéről, a díszteremről, a freskókról, és természetesen az állandó kiállítás összes egységéről.

A múzeum kiállításainak szinte minden termében találkozhatnak a látogatók régi korok bútoraival, megcsodálhatják díszítésüket, tanulmányozhatják felépítésüket, és segítségükkel felidézhetik az elmúlt fél évezred lakószobáinak hangulatát.
A Nádasdy Ferenc Múzeum legbecsesebb darabja a Nádasdy-óra, melyet Rajottné Nádasdy Erzsébet adományozott önzetlenül a Múzeumnak. A műtárgyat a múzeum nagy becsben tartja, és büszkén mutatja be vendégeinek.
A sárvári vár tornyába facsigalépcső vezet fel.
Az első emeleti toronyszoba díszítését a vár egykori tulajdonosa, Szluha György rendelte meg a XVIII. század közepén a bécsi festőakadémián tanult Joseph Ignaz Mildorfertől. Valószínűleg a terem a csendes visszavonulásra adott alkalmat a vár egykori urának. A bécsi császári könyvtár dísztermének díszítését utánzó terem a tudományok allegorikus ábrázolásával idézi fel a vár történetének kevésbé ismert korszakát.
A második emeleten a Nádasdy Ferenc Múzeum színes diagyűjteményének olyan darabjait mutatja be, melyek Sárvár hatvanas és hetvenes évekbeli időszakát eleveníti meg. Két korszak határán állt ekkor a város, megindultak a fejlesztések, a lakótelep építkezései, a vár felújítása, de még érezhető a korábbi évtizedek hangulata is.

A Múzeum fő látványossága a díszterem, aminek mennyezeti freskói 1653-ra készültek el, az akkori tulajdonos, Szily Ádám festette a díszterem falainak képeit. Az egyedülálló freskók a híres Fekete bég (Nádasdy Ferenc), a törökök kérlelhetetlen ellenfelének csatáit mutatják be.

Külsõ hivatkozások:


Az oldalt megnézők hozzászólásai

www.kastlyok.hu  * Start  *