|
Segesd történelme több ezer évre nyúlik vissza, a település környékén már a réz- és bronzkorban is éltek emberek, majd később a rómaiak fontos állomása volt a vidék. A következő századokban a honfoglaló magyarok vették birtokukba Segesdet, amely az államalapítást követően sokáig a királynék birtokának számított.
A települést először 1193-ban említik írásos emlékek Sequest néven. Később Segest, Següsd, majd Segesd alakban is előfordult. A középkorban a mai mjegye területén két megye volt: Somogy és Següsd, utóbbit II. Endre feleségének, Jolántának adta hozományul, s a település kisebb megszakításoktól eltekintve egészen 1395-ig a királynékat szolgálta.
Segesd folyamatosan fejlődött, 1215-ben például már jelentős templom állt itt. A történelmi viharok azonban többször elérték, s gyakran vetették vissza a frejlődésben. A tatárjárás után sokat időzött e helyen IV. Béla király, aki a hordák elmenetele után mesterembereket hivatott az országba. 1242-1256 között a királyi kulcsár itt rendezkedett be és a kancellária is itt működött. A király innen irányította az ország újjáépítését, így valójában a település abban az időben az ország fővárosa volt. Többen közülük itt telepedtek le, s Segesd megint felvirágzott: a XIV. században városi címet kapott, s városi tanács irányította. Ekkortájt jelentős ipari tevékenység folyt itt.
Történelmi érdekesség, hogy a segesdi kastély falai között pihent egykor IV. László, s itt találkozott anyjával - Erzsébettel - Nagy Lajos király.
Kicsit meglepően hangzik "Segesd, az ország fővárosa", nem? Pedig tulajdonképpen igaz: a tatárjárás után IV. Béla király többször is Segesden időzött, és itt működött a királyi kancellária is, 1242 és 1256 között a királyi kulcsár is itt rendezkedett be. A király Segesdről irányította az ország újjáépítését, ezért mondják sokan azt, hogy ekkortájt Segesd volt tekinthető az ország fővárosának. Itt ápolták a sebesült Kálmán herceget is, Béla öccsét.
A XVI. században azután elkezdődött az ispánság felszabdalása, így került a vidék Mezőlaki Zámbó Miklós tulajdonába, majd Marczali Miklós, aztán a Báthoriak, később pedig Török Bálint lett a terület birtokosa.
A törökök a hódoltság alatt lerombolták a kolostort, s építőanyagából várat építettek. Ezt váltakozva foglalta vissza a magyar, majd a török sereg. 1591-ben a törökök felgyújtották a várat. Zrínyi György megint visszafoglalta, végül ismét török kézre került. 1601-ben ők uralkodtak itt, újból várat építettek, s imaházat emeltek.
A környék egykori birtokosa, a Széchenyi család, illetve Széchenyi Bertalan építette 1901-ben a romantikus stílusú kastélyt.
Az egykori Széchenyi-kastélyban 1954-ben nyílt meg az időseket gondozó otthon. Az épületet 29 hektáros park veszi körül. Az intézményben közel négyszáz emberről gondoskodnak, így Somogy egyik legnagyobb szociális intézménye működik Segesden.
2013.06.08 - Ez uton is szeretném megköszönni az Intézmény vezetőjének - Nagy István Béla - , hogy engedélyezte a kastély fényképezését.
A látogatás során udvarias és figyelmes személyzettel találkoztunk, mindenütt, rend és tisztaság uralkodott.
Ugyancsak engedélyt kaptam a Szabáson lévő rehabilitációs részlegnek helyt adó Tallián kastély fényképezésére is.
Árpád-házi Szent Margit Segesden
IV. Béla leánya, Szent Margit is itt töltötte fiatalkorának egy részét. Rá emlékezve nyitották meg Segesden az egykori malomépületben az Árpád-házi Szent Margit múzeumi kiállítóhelyet (a községi könyvtárral együtt). Címe: Kossuth Lajos u. 113/B., nyitva keddtől szombatig 10 és 12 óra között és 12:30-16 óráig.
Ferences templom és kolostor
Amikor észak felől a 68-as úton közelítünk Segesd felé, már messziről látszik a Várhegyre az 1700-as években felépített épületegyüttes. Elérve Segesdet, ágazzunk le balra a faluban Felsőbogátpuszta irányába, majd hamarosan ismét balra egy kis utcán, aminek végén már látszik a templom. Benne Dorfmeister István értékes freskói láthatók.
Búcsújárás - SEGESD
http://bucsujaras.hu/segesd/
Külsõ hivatkozások:
|
