Kastély, Kúria, Kastélyszálloda, Vár, Templom, Műemlék, Utazás - Egresi János (2013. HUNGARY)

Magyar English Deutsch



Látogatottsági statisztikák
www.kastelyok-utazas.hu
2006.05.21 óta


www.kastélyok.hu
2015.03.04 óta


Barangolások Európában Határok nélkül (Egresi János)

(LAKÓINFÓ, TAR-ÜGY Lakóközösségi ügyvitel támogatás * DataProg - Egresi János vállalkozó
LAKÓINFÓ, TAR-ÜGY Lakóközösségi ügyvitel támogatás


Kirándulási helyszínek színes grafikákon!
Kirándulási helyszínek színes grafikákon!


500 000 légifotó Magyarországról!
500 000 légifotó Magyarországról!

Kiemelt kategoriák
( Magyarország )

- Kastélyszálloda
- Kastély
- Vadászház
- Vár
- Várkastély
- Múzeum
- Templom-Vallás
- Étterem
- Pincészet
- Panziół
- Utazás (Travel)


( Ausztria )

- Kastély
- Vár
- Várkastély
- Múzeum
- Templom-Vallás
- Panzió
- Utazás (Travel)

Ennek a lapnak a megtekintés száma: 1926

Degenfeld Kastély

Kategória Kastély

Kép album megtekintése

Cím 4561 Baktalórántháza, Köztársaság tér 1.
GPS koordináta N 47.998255,E 22.073496
Régió Észak-Alföld
Megye Szabolcs-Szatmár-Bereg

Internet

http://degenfeldmuzeum.hu/

e-mail

info@degenfeldmuzeum.hu

Telefon

06-42/353-559

Megjegyzés

A nyitvatartásra figyelni! Vaárnap szünnap!
Összeállította és fényképezte: Egresi János - Felvitel dátuma: 2007-01-01 - Látogatás dátuma: 2016-04-16 - Utolsó módosítás: 2016-04-17



Hosszúra nyúlt tulajdonvita és egyezkedés végére került pont akkor, amikor a Gyurcsány kormány döntése értelmében ingyen Baktalórántháza tulajdonába adta a Dégenfeld kastélyt, és a hozzá tartozó angolparkot. A több mint százötven éve épült kastély ma már csak külső formájában emlékeztet az egykori szép napokra. Utolsó funkciója tüdőszanatórium volt, de ennek is már több mint 10 éve. Azóta áll parlagon és a gazdátlanság jegyei nagyon meglátszanak mind az épületen, mint az arborétumon. A klasszicista stílusú építményt az állam többször is megkísérelte eladni, de 150 millió forintért, az-az jóval áron alul sem jelentkezett vevő. A mostani tulajdonos váltással megmenthető a műemlék jellegű épület, és ennek érdekében mindent meg is tesznek a város vezetői és lakói.

Kastély parkja.
A park talán a megye egyik legszebb – 1977-óta védett – kastélyparkja, mely rendkívül gazdag dendrológiai gyűjteménnyel rendelkezik. Jelenlegi állományából a magyar kőris, a virágos kőris, a páfrányfenyő és a vasfa érdemel említést. A kocsányos tölgyek – melyek között vannak háromszáz évet is meghaladó korú példányok – még az eredeti erdő maradványai.

A kastély története (forrás)
Az első ismert irat, amely bizonyítja, hogy Baktán nemesi építmény állt, 1515-ben kelt, e szerint a Nyíri család tagjai nászajándék fejében.

1593 előtt Bakta már a Báthoriak ecsedi birtokához tartozott, ekkor ugyanis a Tatay család kapta meg ajándékba azt ecsedi Báthori István országbírótól. Az adomány 1630-ban magszakadás miatt új birtokoshoz került, amikor II. Ferdinánd uralkodó új adományként szalai Barkóczy Lászlónak adta. A hagyomány szerint a mai Dégenfeld kastély elődjét Barkóczy László építette 1630-körül, de ezt az állítást semmilyen írásos dokumentummal nem lehet alátámasztani.
630. április 21-én kelt adományleveléből világosan látszik, hogy Baktán az adományozás idején már állt egy nemesi kúria.

A Barkóczy birtokok egy része — Baktával és Lórántházával egyetemben — 1633-ban pár hónapra Bethlen István erdélyi főúrhoz került, de hamar korábbi tulajdonosa birtokai között látjuk viszont. Az 1633-as birtokátruházó iratban érdekes módon Bakta nemesi épülete már „castellum”-ként, vagyis kastélyként szerepel, sőt Barkóczy László végrendeletét 1659-ben baktai kastélyából keltezte.
Barkóczy a baktai birtokán lévő kisebb nemesi kúriát kastéllyá bővíthette az 1633 és 1659 közötti években.

arkóczy László birtokait fia, majd unokája örökölte. A kastély az 1670-es évektől már egyszerre több kézben volt, többek között a Kölcsey és a Perényi családok is részt tudhattak magukénak a birtok mellett a kastélyból is. 1687-től Barkóczy Krisztina házassága révén a kastélynak új részbirtokosa lett, méghozzá a nagykárolyi Károlyi család. Károlyi Sándor és Barkóczy Krisztina majd negyvenévi házassága alatt a kastély sok mindenen keresztülment.

A Rákóczi szabadságharc és az 1717-es tatár betörés erősen rányomta a bélyegét a környékre. Így nem véletlen, hogy a Károlyi házaspár 1720 környékén kezdeményezte a kastély komolyabb felújítását. Ekkoriban már lányuk, Klára és férje hallerkői Haller Gábor tulajdonában volt az épület. Károlyi Sándor, felesége és lánya leveleiből kiderül, hogy 1720 és 1724 között nagyszabású felújítást végeztek a kastélyon, amely ennek során már egy emeletet is kapott. A baktai birtok később, 1791 után kikerült a Haller család tulajdonából és rövid időre a bárcai Bárczay családhoz jutott. Bárczay Miklós birtokából - szintén házasság útján - bökönyi Beck Pál kapta meg, akinek legkisebb leánya, Paulina hozományként vitte a Dégenfeld családba.

A kastély - feltehetően utolsó - komolyabb átalakításait 1840 körül végezték, de ez a munka is sajnos dokumentálatlan maradt az utókor számára. A második világháború végéig a Dégenfeld család tagjai lakták. A 20. század háborúi során a kastélyt többször feldúlták, 1945 után pedig a többi kastély sorsára jutott, államosították. A baktai erdő adottságait kihasználva tüdőszanatóriumként hasznosították az épületet és az új funkciónak megfelelően különböző átalakításokat, bővítéseket végeztek.

Külsõ hivatkozások:


Az oldalt megnézők hozzászólásai

www.kastelyok-utazas.hu  * Start  *