Kastély, Kúria, Kastélyszálloda, Vár, Templom, Műemlék, Utazás - Egresi János (2013. HUNGARY)

Magyar English Deutsch



Látogatottsági statisztikák
www.kastelyok-utazas.hu
2006.05.21 óta


www.kastélyok.hu
2015.03.04 óta


Barangolások Európában Határok nélkül (Egresi János)

(LAKÓINFÓ, TAR-ÜGY Lakóközösségi ügyvitel támogatás * DataProg - Egresi János vállalkozó
LAKÓINFÓ, TAR-ÜGY Lakóközösségi ügyvitel támogatás


Kirándulási helyszínek színes grafikákon!
Kirándulási helyszínek színes grafikákon!


500 000 légifotó Magyarországról!
500 000 légifotó Magyarországról!

Kiemelt kategoriák
( Magyarország )

- Kastélyszálloda
- Kastély
- Vadászház
- Vár
- Várkastély
- Múzeum
- Templom-Vallás
- Étterem
- Pincészet
- Panziół
- Utazás (Travel)


( Ausztria )

- Kastély
- Vár
- Várkastély
- Múzeum
- Templom-Vallás
- Panzió
- Utazás (Travel)

Ennek a lapnak a megtekintés száma: 1922

Széchenyi Kastély

Kategória Kastély

Kép album megtekintése

Cím 9463 Sopronhorpács, Fő u. 2.
GPS koordináta N 47.484954,E 16.742842
Régió Nyugat-Dunántúl
Megye Győr-Moson-Sopron

Internet

e-mail

Telefon

Megjegyzés

Itt kapott helyet a cukorrépa-nemesítéssel foglalkozó kutatóintézet.. Nem látogatható
Összeállította : Egresi János , fényképezte: http://www.civertan.hu - Felvitel dátuma: 2007-01-01 - Látogatás dátuma: 0000-00-00 - Utolsó módosítás: 2013-07-10



A falu másik híres épülete a Széchenyi kastély, melyet Széchenyi Zsigmond özvegye 1771 és 1774 között építtetett. 1800 körül gróf Széchényi Ferenc a földszintes kastélyt emeletesre bővítette. A nyugati oldalon könyvtárat létesített. A késői barokk stílusú műemlék jellegű épületet 1972 és 1976 között átalakították és felújították.

Egykori kápolnájában 18. századi falkép látható. A 24 holdas kastély-park ma természetvédelmi terület. A park alapját a síkvidéki tölgy-kőris-szil ligeterdők képezik, amelyekből a szebb csoportokat meghagyták a kastély építésekor. E fák közé kerültek a hársak, a platánok, a vadgesztenyék, a hazai fenyők, majd 1850-től a külföldi egzotikus növények. A fejlesztés a II. világháborúig tartott. Ezt a család annyira a szívén viselte, hogy Széchenyi Alexandra Angliában kertészeti főiskolát is végzett, hazatérve ő irányította a park munkálatait. Az akkor még 30 holdas parkot joggal tartották a megye legszebb és fajokban leggazdagabb kertjének, ahol a fenyőknek 60, a lombosoknak 87 faja és változata él. A ma is mintaszerűen gondozott park bővelkedik kiemelkedő fákban. Az egyik legnagyobb a duglaszfenyő, amely 3,3 m törzskerülettel és 29 m magasságával hazai viszonylatban kiemelkedő. Másik észak-amerikai fája a mamutfenyő, amelynek villámsújtotta koronája már lassan száradni kezd. Ázsiát a park egyik legszebb fája, a japán ciprus képviseli, amely 26 m magasra emelkedik karcsú oszlopként. Lombos fái közül legérdekesebb a kastély homlokzata előtt álló kislevelű hárs-változat, amelynek lecsüngő ágai a törzstől 15-20 méterre a földre érve gyökeret eresztenek és új fákká nőnek. A platánsor a park másik értéke. A tölgyek számos változata is megtalálható, egyikük levélnagysága a 30 cm-t is meghaladja. A magaskőrisek, hársak igen nagy méretűek. Növényállományát az 1960-as években súlyos kár érte. A szilfavész több száz fát pusztított ki. A helyükre ültetett fenyők a hézagokat mára már jól benőtték.

A kastély híres vendége volt Liszt Ferenc zongoraművész és zeneszerző, aki itt zenésítette meg Jókai Mór „Holt költő szerelme” című versét Petőfiről, továbbá II. Vilmos német császár 1893-ban.

Műemlék jellegű a 18. századi barokk Szent Flórián szobor és Nepomuki Szent János szobra, a barokk Mária-oszlop 1750 körül és Szent Donát szobra 1775-ből, a temetőben Bogyai Szabó Erzsébet sírköve a 18 század végéről, átfaragva 1838-ban Niczky Vilmos sírkövévé. A Répatermesztési Kutatóintézet tulajdonát képező, kör alaprajzú háromemeletes magtár – a közhasználatban „körmagtár” –, épülete alakjánál és belső kiképzésénél fogva az országban egyedülálló, építészeti szempontból nyilvántartott alkotás. Említést érdemel még Szent László kőszobra a Szent László kert közepén, a Szent Anna szobor, a Szent Antal szobor, továbbá a „Háborús kereszt”, amit az I. világháború után állított a lakosság.

www.tothgeza.hu


www.civertan.hu

Külsõ hivatkozások:


Az oldalt megnézők hozzászólásai

www.kastelyok-utazas.hu  * Start  *