|
A bemutató oldal PDF formátumban
A D Orsay kastély Szeghalom központjában található, 1800 körül épült, többször átalakÃtották. Az épÃtÅ‘ a Wenckheim-család volt, a tervezÅ‘ pedig a gyulai Czigler Antal. Az épület klasszicista stÃlusban készült. A kastély két részbÅ‘l alakult ki, elÅ‘bb a boltÃves, szerényebb kivitelű intézÅ‘i kúria (kasznár)lak épült meg, utána a mostani, PetÅ‘fi utcai oszlopos kúria. A kastély épületét D Orsay Emil többször átalakÃttatta, stÃlusát romantikus jegyekkel bÅ‘vÃttette.
A leendÅ‘ kastély „magját” báró Wenckheim Ferenc vetette meg, mikor szeghalmi birtokán dézsmapincét és magtárat, valamint kasznár lakot, illetve az úriszék tartása idejére saját céljára kúriát épÃttetett 1792 és 1805 között. Az épületek tervezÅ‘je a gyulai Ziegler Antal, a Wenckheimek házi épÃtésze volt. Örököse, Wenckheim Franciska 1836-ban nőül ment tolnai Festetics Vince grófhoz. Az épület elsÅ‘ bÅ‘vÃtése Festetics Vince nevéhez kötÅ‘dik, aki 1840-re a park felÅ‘li volt intézÅ‘i kúriát több helyiséggel és klasszicista négy oszlopos portikusszal (fÅ‘bejárattal) bÅ‘vÃtette ki.
1856-ban leányukat feleségül vette gróf Girmaud D Orsay Emil birodalmi lovag, aki a kastély további bÅ‘vÃtését folytatta (A Festetics család ekkor költözött a mezÅ‘berényi Wenckheim kastélyba).
D Orsay Emil a kastély park felÅ‘li szárnyát az 1860-as évek közepén összeköttette az északi volt Wenckheim kúriával, az épület közepének keleti oldalán faoszlopos tornác nyÃlt a parkra, illetve a késÅ‘bbi katolikus kápolnára. Ezzel az átalakÃtással kapott romantikus jegyeket a kastély. A két bÅ‘vÃtési munkát Bogdán Lajos épÃtész tervezte, aki az 1848-as mártÃr szeghalmi református lelkész fia volt. A kastélyhoz tartozó közel 8 hektáros parkot Biszterszky József volt folyószabályozó mérnök tervezte. Ennek a parknak utolsó tanúja az épület szomszédságában (a mai óvoda udvarán álló) látható védett kocsányos tölgy.
A kastély alatt komoly pincerendszer húzódott, ezekhez több hiedelem is fűződik, melyek szerint az alagút a város másik végén lévő Kárász-kastélyba, más verzió szerint a Sebes-Körös-parti Várhelyig vezet.
A szeghalmi uradalmat Péter András bÃró vette meg, hogy ott legyen a közösségháza. Ekkor több belsÅ‘ átalakÃtásra került sor a közigazgatás igényeinek megfelelÅ‘en. A közügyek intézése sokáig itt zajlott, a háború után Közösségi Tanács és a Központi Orvosi RendelÅ‘ is működött itt. 1970-tÅ‘l a FÅ‘városi Ruhaipari Vállalat vette tulajdonába az ingatlant. 1985-1990-ig a Sárréti Múzeum működött a falai között. 1945 után elÅ‘ször a szép, nagy parkja ment tönkre, majd maga az épület is, hiszen volt, amikor tollraktárnak használták.
1990-tÅ‘l egyre rosszabb állapotba került a kastély, a város központjában található, műemléki védelem alatt álló épület, amelynek alapterülete 941 négyzetméter. A hozzá tartozó telek a Szeghalmi Önkormányzat tulajdona, 2193 négyzetméter. 2011-ben fejezÅ‘dött be a Wenckheim - D Orsay kastély felújÃtása, egy DAOP-os (Dél-alföldi OperatÃv Program) pályázatnak köszönhetÅ‘en.
A helyi könyvtár és a múzeum költözött a megszépült épület falai közé. Az ide látogatók megtekinthetik a város szülötte, Boromisza Zsolt festÅ‘művész és grafikus állandó kiállÃtását, aki halála után a városnak ajándékozta számos alkotását.
Nagy Miklós Városi Könyvtár és Sárréti Muzeális Gyűjteményünkből
Nyitva tartás hétfőtől péntekig 8:30 – 12:00 és 13:00 – 17:00, szombaton 10-16 óra között, délben ebédszünettel.
Múzeumunk legfőbb feladata Sárrét kultúrájának, hagyományainak, történeti értékeinek és változási folyamatainak kutatása, megőrzése és bemutatása.Gyűjteményünk főbb tárgykörei a következők: néprajz, helytörténet, képzőművészet, technika-történet. Gyűjtőkörünk a Szeghalommal szomszédos településekre is kiterjed.
GyűjteményünkbÅ‘l gazdag válogatást tekinthet meg az érdeklÅ‘dÅ‘ a - Tildy utcai épületünkben - három állandó és számos idÅ‘szakos kiállÃtás keretében.Az évi 5-6 idÅ‘szakos kiállÃtáson Sárrét múltjával kapcsolatos tematikus egységeket, valamint ma élÅ‘ művészek, kézművesek munkáit mutatjuk be.
A kiállÃtások mellett a kutatásokban is segÃtséget nyújtunk. Könyvtárunk, adat- és fotótárlatunk anyagával, valamint munkatársaink szakmai segÃtségével állunk szÃves rendelkezésükre.Könyvtárunk körülbelül 14000 kötetet ölel fel legváltozatosabb téma- és tárgykörökbÅ‘l. Néprajzi, történeti, földrajzi és helytörténeti könyvanyagunk alkotja könyvtárunk törzsét, e könyvek között viszonylag ritka és nehezen hozzáférhetÅ‘ példányok is akadnak.Könyvtárunkban megtalálhatók: Pallas Lexikon, Révai Nagy Lexikon, Új idÅ‘k lexikonának stb. teljes sorozata. JelentÅ‘s számú egyház- és vallástörténeti, irodalmi és természettudományi témájú könyvvel rendelkezünk.
Külsõ hivatkozások:
|
