Kastély, Kúria, Kastélyszálloda, Vár, Templom, Műemlék, Utazás

Összeállította : Személyes felkeresésre, fotozásra vár, a képek forrása az Internet - Felvitel dátuma: 2007-01-01 - Látogatás dátuma: 0000-00-00 - Utolsó módosítás: 2013-03-25

A bemutató oldal PDF formátumban

A D Orsay kastély Szeghalom központjában található, 1800 körül épült, többször átalakították. Az építő a Wenckheim-család volt, a tervező pedig a gyulai Czigler Antal. Az épület klasszicista stílusban készült. A kastély két részből alakult ki, előbb a boltíves, szerényebb kivitelű intézői kúria (kasznár)lak épült meg, utána a mostani, Petőfi utcai oszlopos kúria. A kastély épületét D Orsay Emil többször átalakíttatta, stílusát romantikus jegyekkel bővíttette.

A leendő kastély magját báró Wenckheim Ferenc vetette meg, mikor szeghalmi birtokán dézsmapincét és magtárat, valamint kasznár lakot, illetve az úriszék tartása idejére saját céljára kúriát építtetett 1792 és 1805 között. Az épületek tervezője a gyulai Ziegler Antal, a Wenckheimek házi építésze volt. Örököse, Wenckheim Franciska 1836-ban nőül ment tolnai Festetics Vince grófhoz. Az épület első bővítése Festetics Vince nevéhez kötődik, aki 1840-re a park felőli volt intézői kúriát több helyiséggel és klasszicista négy oszlopos portikusszal (főbejárattal) bővítette ki.
1856-ban leányukat feleségül vette gróf Girmaud D Orsay Emil birodalmi lovag, aki a kastély további bővítését folytatta (A Festetics család ekkor költözött a mezőberényi Wenckheim kastélyba).

D Orsay Emil a kastély park felőli szárnyát az 1860-as évek közepén összeköttette az északi volt Wenckheim kúriával, az épület közepének keleti oldalán faoszlopos tornác nyílt a parkra, illetve a későbbi katolikus kápolnára. Ezzel az átalakítással kapott romantikus jegyeket a kastély. A két bővítési munkát Bogdán Lajos építész tervezte, aki az 1848-as mártír szeghalmi református lelkész fia volt. A kastélyhoz tartozó közel 8 hektáros parkot Biszterszky József volt folyószabályozó mérnök tervezte. Ennek a parknak utolsó tanúja az épület szomszédságában (a mai óvoda udvarán álló) látható védett kocsányos tölgy.

A kastély alatt komoly pincerendszer húzódott, ezekhez több hiedelem is fűződik, melyek szerint az alagút a város másik végén lévő Kárász-kastélyba, más verzió szerint a Sebes-Körös-parti Várhelyig vezet.

A szeghalmi uradalmat Péter András bíró vette meg, hogy ott legyen a közösségháza. Ekkor több belső átalakításra került sor a közigazgatás igényeinek megfelelően. A közügyek intézése sokáig itt zajlott, a háború után Közösségi Tanács és a Központi Orvosi Rendelő is működött itt. 1970-től a Fővárosi Ruhaipari Vállalat vette tulajdonába az ingatlant. 1985-1990-ig a Sárréti Múzeum működött a falai között. 1945 után először a szép, nagy parkja ment tönkre, majd maga az épület is, hiszen volt, amikor tollraktárnak használták.

1990-től egyre rosszabb állapotba került a kastély, a város központjában található, műemléki védelem alatt álló épület, amelynek alapterülete 941 négyzetméter. A hozzá tartozó telek a Szeghalmi Önkormányzat tulajdona, 2193 négyzetméter. 2011-ben fejeződött be a Wenckheim - D Orsay kastély felújítása, egy DAOP-os (Dél-alföldi Operatív Program) pályázatnak köszönhetően.

A helyi könyvtár és a múzeum költözött a megszépült épület falai közé. Az ide látogatók megtekinthetik a város szülötte, Boromisza Zsolt festőművész és grafikus állandó kiállítását, aki halála után a városnak ajándékozta számos alkotását.

Nagy Miklós Városi Könyvtár és Sárréti Muzeális Gyűjteményünkből
Nyitva tartás hétfőtől péntekig 8:30 12:00 és 13:00 17:00, szombaton 10-16 óra között, délben ebédszünettel.
Múzeumunk legfőbb feladata Sárrét kultúrájának, hagyományainak, történeti értékeinek és változási folyamatainak kutatása, megőrzése és bemutatása.Gyűjteményünk főbb tárgykörei a következők: néprajz, helytörténet, képzőművészet, technika-történet. Gyűjtőkörünk a Szeghalommal szomszédos településekre is kiterjed.

Gyűjteményünkből gazdag válogatást tekinthet meg az érdeklődő a - Tildy utcai épületünkben - három állandó és számos időszakos kiállítás keretében.Az évi 5-6 időszakos kiállításon Sárrét múltjával kapcsolatos tematikus egységeket, valamint ma élő művészek, kézművesek munkáit mutatjuk be.

A kiállítások mellett a kutatásokban is segítséget nyújtunk. Könyvtárunk, adat- és fotótárlatunk anyagával, valamint munkatársaink szakmai segítségével állunk szíves rendelkezésükre.Könyvtárunk körülbelül 14000 kötetet ölel fel legváltozatosabb téma- és tárgykörökből. Néprajzi, történeti, földrajzi és helytörténeti könyvanyagunk alkotja könyvtárunk törzsét, e könyvek között viszonylag ritka és nehezen hozzáférhető példányok is akadnak.Könyvtárunkban megtalálhatók: Pallas Lexikon, Révai Nagy Lexikon, Új idők lexikonának stb. teljes sorozata. Jelentős számú egyház- és vallástörténeti, irodalmi és természettudományi témájú könyvvel rendelkezünk.

Külsõ hivatkozások:

Az oldalt megnézők hozzászólásai