Kastély, Kúria, Kastélyszálloda, Vár, Templom, Műemlék, Utazás - Egresi János (2006-2017. HUNGARY)

Magyar English Deutsch



Kapcsolat:

e-mail

A portál magán portál, magán véleményt tartalmaz!
Jogi nyilatkozat


Látogatottsági statisztikák
www.kastélyok.hu
2006.05.21 óta


www.kastélyok.hu
2015.03.04 óta


Mindszenty József Múzeum és Zarándokközpont

Mutassa be települése értékeit grafikus látványtérképpel!



Barangolások Európában Határok nélkül (Egresi János)

Kiemelt kategoriák
( Magyarország )

- Kastélyszálloda
- Kastély
- Vadászház
- Vár
- Várkastély
- Múzeum
- Templom-Vallás
- Étterem
- Pincészet
- Panziół
- Utazás (Travel)


( Ausztria )

- Kastély
- Vár
- Várkastély
- Múzeum
- Templom-Vallás
- Panzió
- Utazás (Travel)


Kastélyok Magyarországon

Ennek a lapnak a megtekintés száma: 3098



Rákóczi Vár és múzeum

Kategória Vár , Múzeum , Várkastély

Kép album megtekintése

Cím Szerencs
GPS koordináta N 48.160818,E 21.200867
Régiół Észak-Magyarország
Megye Borsod-Abaúj-Zemplém

Internet:

e-mail:

Telefon:

Megjegyzés:

Külső Fő-LINK (Facebook oldal itt nézhető meg)
Összeállította Ă©s fényképezte: Egresi János - Felvitel dátuma: 2007-03-26 - Látogatás dátuma: 2007-02-16 - Utolsó módosítás: 2010-04-07



Szerencs várát egy középkori bencés kolostor helyén 1556-59 között építtette Némethy Ferenc. Reneszánsz kori formáját, mely mai képének is meghatározója, Rákóczi Zsigmond idején kapta.A várban kapott helyet a Zempléni múzeum, továbbá a városi könyvtár..Az ország legnagyobb, több mint 900 ezres képeslevelezőlap-anyagát itt gondozzák. A másik speciális gyűjtemény az ex libris-tár, ez 36 ezer darabot számlál, emellett néprajzi, történeti tárgyakat is őriznek és bemutatnak.

A külső várban működik egy Várkastély hotel is, de ezt most zárva találtuk, így bemutatni nem tudom.

Összeállította: Derecskei Gyula
Írásos adatok maradtak fenn, hogy a mai Szerencs területén, a honfoglalást követő évszázadok során három vár épült. Az első, a várost északról határoló hegy tetején lévő földvár volt. Erről Anonymus ír krónikájában. A hagyomány szerint, itt, a környéket uraló dombtetőn állt Árpád vezér sátra. Ezen a helyen építették fel a Szent-János Keresztes Rend lovagjai a 13.-században kő alapzatra épült favárukat. Ez elpusztult, köveit a közelben épített monostor építkezéséhez használták fel. A keresztes lovagok a muhi csatában, a Sajó hídjának védelmében, mindnyájan életüket vesztették. A gazdátlanná vált birtokot, a tatárjárás után a bencés szerzetesek kapták meg. Ők a hegy lábánál, a mai várkastély területén, egy szigeten építették fel kolostorukat kőből. A környék mocsaras, lápos terület volt, vizét a Szerencs-patakból kapta. A környező meleg források vize hatására a mocsár télen sem fagyott be, ami védelmet jelentett a monostornak. Feltehetően ez a tény is hozzájárult a kolostor várrá alakításához.

A mohácsi-csata után, a terület hadászatilag fontossá lett. A környék három várának, Tokajnak, Tállyának és Szerencsnek birtoklása katonai előnyt jelentett, a „három részre szakadt ország” hatalmi harcaiban. A tokaji várkapitány, Németi Ferenc 1556-ban elfoglalta a kolostort, megerősítette. Egy 1661-ből fennmaradt térképen feltüntették a szerencsi-várat és környékét. E szerint a belső vár emeletes, középudvaros épülete, néhány későbbi hozzáépítést leszámítva, megegyezett a maival. Ettől délre már álltak, a ma „huszárvárnak” nevezett, külső udvart kerítő épületetek. Az egészet egy sarkain bástyákkal megerősített falrendszer vette körbe.

A vár fénykora a Rákócziak birtoklása idejére esett. Rudolf császár 1583-ban a várat elzálogosította Rákóczi Zsigmondnak, aki 1603-ban királyi adományt is kapott Szerencsre. Ettől kezdve haláláig, 1608-ig itt élt és a bekecsi gyógyvízzel kezeltette magát. Itt választották meg erdélyi fejedelemnek. Méltóságának megfelelően, a belső vár nyugati oldalának emeletén tróntermet és hozzá vezető díszes lépcsőt építtetett. Ebben választották meg Bocskay Istvánt Magyarország fejedelmévé. Ekkor építették a várudvar délnyugati sarkában lévő reneszánsz lépcsőt, a hozzá kapcsolódó, de elpusztult loggiát, valamint a keleti szárny külső oldalához, a ma is meglévő második szobasort. A 17.-században a vár többször volt labanc kézen, de Szatmári-békéig megmaradt Rákóczi birtokban. Állaga, erődítései megromlottak, régi „fényét”elvesztette. 1711-ben a birtok felét a kincstár elkobozta, másik felét meghagyta Rákóczi Júlia, Aspremont hercegné tulajdonában. Ezt követően több tulajdonosról van ismeretünk. Volt Illésházy, Grassalkovich, Almássy tulajdonban. 1851-ben került a gróf Szirmay család tulajdonába. Ekkor bontották le külső erődítményeit, alakították át lakókastéllyá. Ekkor építették a keleti oldalon az emeleti teraszt a hozzá vezető külső lépcsővel, alatta új bejáratot nyitottak.

A Szirmay család fiágon történt kihalása után, 1937-ben az egyik Szirmay unoka, gróf Pálffy László örökölte a birtokot és lakta a kastély egy részét 1945-ig, az államosításig. Ekkor a belső várkastély már lakhatatlan volt. Az új tulajdonos a huszárvár középső épületében alakított ki új lakrészt magának (ahol a későbbi szálloda üzemelt). A magtár és a hajdani konyhaépület megtartotta korábbi funkcióját. Ma a várkastély teljesen helyreállítva mutatja be hajdani pompáját. Sikeresen oldották meg a kastély kulturális célokra való hasznosítását. A hajdani kolostor templom terében dísz-, illetve házasságkötő termet, a Rákóczi trónterem helyén városi könyvtárat, a hajdani fejedelmi lakosztály termeiben városi múzeumot rendeztek be.
(Forrás: Soós Elemér: A szerencsi vár története, hadi és műleírása c. munkája.1917.)

Külsõ hivatkozások:


Az oldalt megnézők hozzászólásai

www.kastlyok.hu  * Start  *