Kastély, Kúria, Kastélyszálloda, Vár, Templom, Műemlék, Utazás - Egresi János (2006-2017. HUNGARY)

Magyar English Deutsch



Kapcsolat:

e-mail

A portál magán portál, magán véleményt tartalmaz!
Jogi nyilatkozat


Látogatottsági statisztikák
www.kastélyok.hu
2006.05.21 óta


www.kastélyok.hu
2015.03.04 óta




Barangolások Európában Határok nélkül (Egresi János)

Kiemelt kategoriák
( Magyarország )

- Kastélyszálloda
- Kastély
- Vadászház
- Vár
- Várkastély
- Múzeum
- Templom-Vallás
- Étterem
- Pincészet
- Panziół
- Utazás (Travel)


( Ausztria )

- Kastély
- Vár
- Várkastély
- Múzeum
- Templom-Vallás
- Panzió
- Utazás (Travel)

Ennek a lapnak a megtekintés száma: 2939



Rákóczi Vár és múzeum

Kategória Vár , Múzeum , Várkastély

Kép album megtekintése

Cím Szerencs
GPS koordináta N 48.160818,E 21.200867
Régiół Észak-Magyarország
Megye Borsod-Abaúj-Zemplém

Internet:

e-mail:

Telefon:

Megjegyzés:

Külső Fő-LINK (Facebook oldal itt nézhető meg)
Összeállította Ă©s fényképezte: Egresi János - Felvitel dátuma: 2007-03-26 - Látogatás dátuma: 2007-02-16 - Utolsó módosítás: 2010-04-07



Szerencs várát egy középkori bencés kolostor helyén 1556-59 között építtette Némethy Ferenc. Reneszánsz kori formáját, mely mai képének is meghatározója, Rákóczi Zsigmond idején kapta.A várban kapott helyet a Zempléni múzeum, továbbá a városi könyvtár..Az ország legnagyobb, több mint 900 ezres képeslevelezőlap-anyagát itt gondozzák. A másik speciális gyűjtemény az ex libris-tár, ez 36 ezer darabot számlál, emellett néprajzi, történeti tárgyakat is őriznek és bemutatnak.

A külső várban működik egy Várkastély hotel is, de ezt most zárva találtuk, így bemutatni nem tudom.

Összeállította: Derecskei Gyula
Írásos adatok maradtak fenn, hogy a mai Szerencs területén, a honfoglalást követő évszázadok során három vár épült. Az első, a várost északról határoló hegy tetején lévő földvár volt. Erről Anonymus ír krónikájában. A hagyomány szerint, itt, a környéket uraló dombtetőn állt Árpád vezér sátra. Ezen a helyen építették fel a Szent-János Keresztes Rend lovagjai a 13.-században kő alapzatra épült favárukat. Ez elpusztult, köveit a közelben épített monostor építkezéséhez használták fel. A keresztes lovagok a muhi csatában, a Sajó hídjának védelmében, mindnyájan életüket vesztették. A gazdátlanná vált birtokot, a tatárjárás után a bencés szerzetesek kapták meg. Ők a hegy lábánál, a mai várkastély területén, egy szigeten építették fel kolostorukat kőből. A környék mocsaras, lápos terület volt, vizét a Szerencs-patakból kapta. A környező meleg források vize hatására a mocsár télen sem fagyott be, ami védelmet jelentett a monostornak. Feltehetően ez a tény is hozzájárult a kolostor várrá alakításához.

A mohácsi-csata után, a terület hadászatilag fontossá lett. A környék három várának, Tokajnak, Tállyának és Szerencsnek birtoklása katonai előnyt jelentett, a „három részre szakadt ország” hatalmi harcaiban. A tokaji várkapitány, Németi Ferenc 1556-ban elfoglalta a kolostort, megerősítette. Egy 1661-ből fennmaradt térképen feltüntették a szerencsi-várat és környékét. E szerint a belső vár emeletes, középudvaros épülete, néhány későbbi hozzáépítést leszámítva, megegyezett a maival. Ettől délre már álltak, a ma „huszárvárnak” nevezett, külső udvart kerítő épületetek. Az egészet egy sarkain bástyákkal megerősített falrendszer vette körbe.

A vár fénykora a Rákócziak birtoklása idejére esett. Rudolf császár 1583-ban a várat elzálogosította Rákóczi Zsigmondnak, aki 1603-ban királyi adományt is kapott Szerencsre. Ettől kezdve haláláig, 1608-ig itt élt és a bekecsi gyógyvízzel kezeltette magát. Itt választották meg erdélyi fejedelemnek. Méltóságának megfelelően, a belső vár nyugati oldalának emeletén tróntermet és hozzá vezető díszes lépcsőt építtetett. Ebben választották meg Bocskay Istvánt Magyarország fejedelmévé. Ekkor építették a várudvar délnyugati sarkában lévő reneszánsz lépcsőt, a hozzá kapcsolódó, de elpusztult loggiát, valamint a keleti szárny külső oldalához, a ma is meglévő második szobasort. A 17.-században a vár többször volt labanc kézen, de Szatmári-békéig megmaradt Rákóczi birtokban. Állaga, erődítései megromlottak, régi „fényét”elvesztette. 1711-ben a birtok felét a kincstár elkobozta, másik felét meghagyta Rákóczi Júlia, Aspremont hercegné tulajdonában. Ezt követően több tulajdonosról van ismeretünk. Volt Illésházy, Grassalkovich, Almássy tulajdonban. 1851-ben került a gróf Szirmay család tulajdonába. Ekkor bontották le külső erődítményeit, alakították át lakókastéllyá. Ekkor építették a keleti oldalon az emeleti teraszt a hozzá vezető külső lépcsővel, alatta új bejáratot nyitottak.

A Szirmay család fiágon történt kihalása után, 1937-ben az egyik Szirmay unoka, gróf Pálffy László örökölte a birtokot és lakta a kastély egy részét 1945-ig, az államosításig. Ekkor a belső várkastély már lakhatatlan volt. Az új tulajdonos a huszárvár középső épületében alakított ki új lakrészt magának (ahol a későbbi szálloda üzemelt). A magtár és a hajdani konyhaépület megtartotta korábbi funkcióját. Ma a várkastély teljesen helyreállítva mutatja be hajdani pompáját. Sikeresen oldották meg a kastély kulturális célokra való hasznosítását. A hajdani kolostor templom terében dísz-, illetve házasságkötő termet, a Rákóczi trónterem helyén városi könyvtárat, a hajdani fejedelmi lakosztály termeiben városi múzeumot rendeztek be.
(Forrás: Soós Elemér: A szerencsi vár története, hadi és műleírása c. munkája.1917.)

Külsõ hivatkozások:


Az oldalt megnézők hozzászólásai

www.kastlyok.hu  * Start  *