Kastély, Kúria, Kastélyszálloda, Vár, Templom, Műemlék, Utazás - Egresi János (2013. HUNGARY)

Magyar English Deutsch



Látogatottsági statisztikák
www.kastelyok-utazas.hu
2006.05.21 óta


www.kastélyok.hu
2015.03.04 óta


Barangolások Európában Határok nélkül (Egresi János)

(LAKÓINFÓ, TAR-ÜGY Lakóközösségi ügyvitel támogatás * DataProg - Egresi János vállalkozó
LAKÓINFÓ, TAR-ÜGY Lakóközösségi ügyvitel támogatás


Kirándulási helyszínek színes grafikákon!
Kirándulási helyszínek színes grafikákon!


500 000 légifotó Magyarországról!
500 000 légifotó Magyarországról!

Kiemelt kategoriák
( Magyarország )

- Kastélyszálloda
- Kastély
- Vadászház
- Vár
- Várkastély
- Múzeum
- Templom-Vallás
- Étterem
- Pincészet
- Panziół
- Utazás (Travel)


( Ausztria )

- Kastély
- Vár
- Várkastély
- Múzeum
- Templom-Vallás
- Panzió
- Utazás (Travel)

Ennek a lapnak a megtekintés száma: 2977

(Miklós - Inkey) - Batthyány - Széchényi - Wohl (Vetsera) - Szécsen kastél

Kategória Kastély

Kép album megtekintése

www.civertan.hu - LÉGIFOTÓ

Cím 9761 Táplánszentkereszt, (Szentlőrinc) Fő u. 4.
GPS koordináta N 47.198096,E 16.699194
Régió Nyugat-Dunántúl
Megye Vas

Internet

e-mail

Telefon

Megjegyzés

Restaurátor műhely
Összeállította : Egresi János , fényképezte: Derecskei Gyula - Felvitel dátuma: 2007-01-01 - Látogatás dátuma: 2013-07-04 - Utolsó módosítás: 2015-08-28



Táplánszentkereszt község a Gyöngyös patak mentén, a 87. számú úttal párhuzamosan, Szombathelytől DK-i irányban, a város közvetlen szomszédságában fekszik.

A ma Táplánszentkeresztnek nevezett település közigazgatásilag 1939 óta létezik, ekkor egyesítették ezen a néven Gyöngyösszentkereszt és Táplánfa községeket.

A régészeti leletek tanúsága szerint a Gyöngyös mentének ez a része a neolitikum óta ember által lakott terület. A község határából több, római korból származó tárgy került elő.
Az Árpád-korban alakultak ki azok a kis falvak, amelyek a Gyöngyös mentén füzérként helyezkedek el. A mai Táplánszentkeresztet alkotó - egykor különálló - falvak nevei közül több a település egyes részeinek elnevezéseként máig használatos. Közülük Szentkereszt, Péteri és Borotszeg (Boroczszeg) a XIX. század első felének írásos forrásaiban nemesek és nem nemesek közösségeként szerepel, az 1907-ben kiadott helységnévtárban pedig már, mint Gyöngyösszentkereszt község. Táplánfa Szentlőrinccel, Tiborcszeggel és Bakófával egy közigazgatási egységet jelentett 1907-ig Szentlőrinc-Táplánfa, azután Táplánfa néven.

A legkorábbi írásos emlékek a mai község területén egykor létezett falvakra utalnak. Egy 1237-ben kiadott oklevél említi, akinek nevét - a feltehetően Táplánfa mellett fekvő, a XVIII. század végén még ismert település - Timafa viselte. Egy 1256-ban kelt oklevélben pedig Ovad falu szerepel, amelyet későbbi forrásokban Buzazygethe és Ovadszentlőrinc néven is emlegetnek.

A története során az adott településen földbirtokkal, kúriával, kastéllyal rendelkező családok meghatározó szerepet játszottak a mindenkori falvak életében. Táplánszentkereszten e jelentős családok sorába többek között a Polányi, Niczky, Horváth, Korchmáros, Porpáczy, Hugonnay, Jelencsics, Istóczy, Széchényi, Csányi, Forster, Draskovich, Rosenberg, Széll família tartozott.

Táplánszentkereszten három műemléknek minősülő kastély látható: a szentlőrinci, egykori Inkey-, Széchényi-kastély és kertje, ma Kisterenyei Ervin restaurátor tulajdona, a bakófai Erdődy-kastély, valamint a szentkereszti Széchény-, Inkey-, Sigray-Saint-Marsan- kastély. A táplánfai Széll-, és a Rosenberg-kastély pedig műemlék-jellegű épület.

A Szentlőrincen álló kastélyt Inkey Ödön építtette. Az 1870-es évektől a Batthyányiak birtokába került, akiktől 1890-ben Széchenyi Jenő vásárolta meg. A szépen berendezett kastély falait ekkoriban a birtokos leánya, gróf Erdődy Gyuláné festményei és akvarelljei díszítették, ő festette a házikápolna oltárképét is. A kastély később az Erdődy-családra szállt, majd a II. világhávorú után államosították és kétharmadát elbontották. 1991 óta egy restaurátorművész tulajdonában van és felújítás alatt áll.

Forrás: Derecskei Gyula
A 87.számu műúton, Szombathely felé haladva érkezünk a településre, melyben több műemlék kastély is található. Az egyik különös figyelmet érdemel. Ez a Szentlőrincnek nevezett falu-részen áll, utolsó főnemesi tulajdonosai után Széchenyi-, illetve Szécsen kastélynak nevezett épület. A Gyöngyös patak partján áll, a hajdani őspark maradványaitól körülvéve. A tömbszerű, kétszintes, manzárdos , a romantikus építészet vitathatatlan jeleit viselő ház, azzal tűnik ki hazai sorstársai közül, hogy a szakszerű helyreállítás nyomait mutatja.

Magántulajdonban van. Kisterenyei Ervin festőművész restaurátor a végső pusztulástól mentette meg. Megvásárolta és körültekintő-, falkutatásra is kiterjedő vizsgálatok után , saját költségén megkezdte a restaurálását. A falkutatások meglepő eredményt hoztak. Megállapították, hogy a kastély DNy-i része egy középkori lakótorony maradványait rejti, melyet a későbbi századok során, fokozatosan bővítettek ki mai méreteire. Erre a földszinti szobákat fedő kereszt-, illetve fiókos dongaboltozatok alapján számítani is lehetett.

A 19.század elején történt a legnagyobb mértékű átépítés. Ennek során nyugati irányba megkétszerezték az épületet, úgynevezett „nyári szárnyat”, kocsialáhajtót, valamint tornácot építettek hozzá. Ekkor épült a keleti oldalon a kápolna is. A kastély egységes, romantikus külsőt kapott. Az újabb épületrészek nem viselték el a háborút követő viszontagságos időket. Életveszélyessé váltak, le kellett azokat bontani. A korábbi épületrészek azonban átvészelték ezeket az éveket is. A helyreállítás során, ezt a romantikus külsőt lehetett a leghitelesebben visszaállítani, ezért a tulajdonos e mellett döntött.
Az részletekben történő kiépítés következtében, különös, nálunk szokatlan a 17x17 méteres épület szerkezete, illetve boltozati rendszere is. A fő- és hátsó homlokzatokra merőlegesen három osztatú szobasor két szélső eleme, valamint a főhomlokra néző helyiségek boltozottak mind a földszinten, mind az emeleten. Ezekre terhelték a középső terem síkmennyezeteit. Ez azt feltételezi, hogy a barokk korban az épület U, vagy H alaprajzú lehetett, kis belső udvart kerítve. Ezt fedték le, illetve csatolták szobaként az épülethez a romantikus átépítés során, kialakítva a mai tömbszerű kastélyt.

A viszonylag kisméretű kastély tulajdonosai illetve lakói, gyors ütemben váltották egymást. Első ismert írott adat, hogy Mátyás király 1459-ben Rosty Miklósnak adományozott itt birtokot és egy udvarházat. 1555-ben ezt már castellumként említik(Archivum familiae Nádasdy. E 185). A 17.század második felében Rosty János 4 eFt értékben birtokot cserélt a Batthyányi grófokkal. A 19.század elején vásárolta meg gróf Szécheny Jenő. Nagyszámú családja miatt, feltehetően ő bővítette kétszeresére az épületet, majd tovább adta a Szécsen grófoknak, akik a második világháborút követő viszontagságos időben is lakták. A háború alatt kirabolták, az azt követő államosítás után folyamatosan romlott állaga.
(felhasználva: Kisterenyei Ervin szóbeli közlése és az átadott dokumentum másolatok.)

Külsõ hivatkozások:


Az oldalt megnézők hozzászólásai
Derecskei Gyula: Az utols bekezdsben keveredtek a telepls hrom kastlyra vonatkoz informcik. A Szentlrincen lv, utls tulajdonosrl Szchen kastlyknt ismert pletet nem Szchenyi Jnos ptette, nem volt Draskovich tulajdonban, bvtse viszont Szchenyi Jen grfhoz kthet. Krlek Jnos javtsd t a nevem alatt megjelent tves informcikat. Az ltalam kldtt anyagban ez nem gy szerepel. dvzlettel : D. Gy .

www.kastelyok-utazas.hu  * Start  *