|
Szépen helyreállÃtott épület, és belsÅ‘ múzeumi helyiségek, változatos kiállÃtások. A Múzeum helyiségeiben fényképezni videózni nem szabad.
A tatai vár öt évszázad épÃtészeti jegyeit viseli magán. Ez részben földrajzi helyzetével másrészt tulajdonosainak gyakori változásával is kapcsolatos. A vizekben, forrásokban gazdag vidéken a régészeti leletek és az Ãrott források egyaránt 11. századi település és bencés apátság meglétét bizonyÃtják. A 14. században már két Tata (Thota, Thata) névvel ellátott település létezett: ezeket mocsaras, vizes területek választották el egymástól. Éppen e két települési egység birtokközpontjaként épült fel jelenlegi helyén a vár elsÅ‘ épülete a 14. század második felében.
Zsigmond idején szabályozták elÅ‘ször és alakÃtották halastóvá a nagytavat. A király, késÅ‘bb német-római császár, számos Tatán keletkezett oklevele és más feljegyzések alapján sokszor hónapokat töltött a várban. Ez nemcsak az udvartartás, hanem a királyi kancellária ittlétét is jelentette.
1954 óta a várban működik a Kuny Domokos Múzeum.
A várat 1959-ben múzeummá alakÃtották.
Ma római és középkori kÅ‘tár, Tata és környékének középkori élete, a tatai fajansz szép darabjai, XVIII-XIX. századi szakrális emlékek egyaránt láthatók itt.A múzeum anyaga a piarista gyűjteménybÅ‘l alakult ki. GyarapÃtásában nagy elÅ‘relépést jelentett a Kállai-gyűjtemény megvétele az 1970-es években. Napjainkban a múzeum kb. 64 ezer régészeti, 3000 természettudományi, 2000 numizmatikai és 3000 néprajzi tárggyal rendelkezik.
A vár földszintjén - az egykori kerengÅ‘ fennmaradt szárnyában - a környék római kori emlékeit állÃtották ki. A torony alatti teremben is római kori használati tárgyak töltik meg a vitrineket, és itt látható a múzeum egyik figyelemre méltó darabja: az AlmásfüzitÅ‘n elÅ‘került II-III. századi, a római légiósok által használt dÃszpáncél-álarc. A tó felÅ‘li termekben a középkor emlékei tanulmányozhatók.
Külsõ hivatkozások:
|
