|
Győr elővárosa, az M1-es autópályától délre, a 83-as és a Győr-Pápa-Szombathely vasút mentén fekszik, a Bakony és a Kisalföld találkozásánál. 1934-ben három falu (Csanakfalu, Csanakhegy, Ménfő) egyesítésével nagyközségi rangra emelkedett. 1971-től Győr IX. kerülete.
Esterházy Miklós nádor 1626-ban második feleségének - Bedegi Nyáry Krisztinának - testvéreitől vásárolta meg Ménfőt.
A kastély építése idején az uradalom tulajdonosa gróf Esterházy Ferenc. Birtokain 1769 - és 1774. között nagy építkezések voltak, így Ménfőn is. Feltehetőleg a ménfői puszta igazgatására kialakított uradalmi épületekkel együtt épült a kastély is copf stílusban. Mai formáját XIX. század elején nyerte a klasszicista feljáró megépítésével.
A kastélyt minden háború alatt kifosztották. Sorsa 1945. után viszontagságos volt. Legtovább a Rába gyár használta munkásszállásnak. 1955-ben, amikor az utolsó tulajdonos Bezerédj unoka, Denk Gusztávné kitelepült Ausztriába, lemondott az állam javára a kastélyról. Az épület felújítása után 1988-tól a közművelődést szolgálja. Itt kapott helyet a könyvtár és 1991-ben Galgóczi Erzsébet Emlékszoba. A Kossuth-díjas írónő emlékére 1991-ben nyílt állandó kiállítás. A XVII. században épült Bezerédj-kastélyban található emlékszoba az írónő hagyatékából létesült, amelyet a család adományozott Győr városának és az írónő szűkebb hazájának, Ménfőcsanaknak. A kiállítás bemutatja, miként vált a parasztszülők gyermeke elismert íróvá.
A kastélyban a Ménf?csanak-Gyirmóti M?vel?dési Központ kapott helyet.
Saját tapasztalat
Egy igazi, jól működö Művelődési Központot láthattunk, ami tele van kicsiktől a felnőtteknek szóló programokkal, munkájukat lelkesedéssel végzik. Az épület belső egészen jó állapotba került a kitartó, szorgalmas munkának köszönhetően. A könyvtár amely egyben az Internetes szoba is, kezdi kinőni magát. A pince nagyon hangulatos környezetet biztosít bolíveivel a különböző rednezvényekhez. Ugyancsak a pincében kapott helyet a modellező szakkör.
A Bezerédj kastélyban 1991-óta látogatható Galgóczi Erzsébet Emlékszoba. A Kossuth díjas írónő hagyatékából állt össze a bemutatott anyag.
Az emlékszoba bemutatja az írónő (1930-1989) életét oly módon, hogy megjeleníti az írónő utolsó 15 évének környezetét. A bemutató szoba a kastélynak egy 100 nm területű boltíves szobájában valósul meg. Az egyik felében bemutatásra kerül az írónő parasztszobáját idéző tárgyakat, a másik oldalon a dolgozó szobájának hangulatát idéző tárgyakat állítottak ki. A szobában körben könyvespolcok. Középen tárolókban különböző emléktárgyak, dokumentumok, kéziratok, kitüntetések, a megbecsülés jelképei láthatók. Külsõ hivatkozások:
|
