|
2013.03.29 Sajnos a kastély megismerésére, bemutatására tett minden kísérletem zsákutcába jutott eddig.
Érkezett egy hozzászólás az oldalhoz, íme:
"Tisztelt Látogatók!
Vállalatcsoportunk üdvözöl minden olyan oldalt, amely remekül mutatja be az Almásy Kastélyt, szívet melengető módon ajánlja ország-világ figyelmébe e pompás műemléket és csodás parkját, amelynek felújítására évek óta energiát és pénzt szán a tulajdonosa. A magunk részéről nagyon örülünk a népszerűsítésnek. Ugyanakkor igyekeznénk egy apró kiegészítéssel élni. A kastély a felújítási munkák miatt egyelőre engedéllyel sem látogatható, előreláthatóan 2013 nyarán nyitjuk meg ismét a kapukat a vendégek előtt.
Köszönjük, hogy ezzel az információval hozzájárulhatunk a pontosabb tájékoztatáshoz!
Volly György kommunikációs vezető"
2012.09.12. - az utolsó előtti vendég vélemény teljes szövege:
Néhány éve még szabadon látogatható kastély volt. Gyerekkoromban szerettem odajárni (Édesapám törökszentmiklósi). Remek hely volt, kétoldalon karámmal (rengeteg ló), gyönyörü kastélykert, a kastély mikor utoljára voltam, kicsit lakott volt, de a kapu (az emlitett belső kapu), mindig nyitva állt mindenki (!!!) előtt. Emlékszem Édesapámnak még azt is engedték, hogy a kastélyon belül lerakja a méhcsaládjait (akác,ill. hársvirágzáskor). Körülbelül fél éve meglepve tapasztaltam, amit Ön is leirt. Kérdezve az otthoniakat, azt a választ kaptam, hogy a jelenlegi politikai vezetés részvételével, megkapta/vette egy külföldi diplomata. Nem tudom miféle valóság alapja van az elmondottaknak, de szomorú (és az emlékek végett számomra sértő), hogy erre a sorsra jutott.
Az új hozzászólász örvendetes jó hír, és köszönettel teszem közzé az oldalon, ezzel egyidőben eltávolítottam a régi, már nem aktuális tapasztalataimat is!
Várom a megynitásról szóló hírt, köszönettel:
Egresi János, az oldal tulajdonosa.
A kastély történetéről. A Vendégváró.Hu Web lapon a következőket találtam:
Törökszentmiklóst I. Lipót király 1700-ban adományozta az Almásy családnak.. A kastély építése 1881-ben kezdődött, teljes befejezése, több lépcsőben 1901-ben fejeződött be. A család kápolnát is építetetett a parkban, melynek felszentelésére 1901-ben került sor.
A kastélyt az uradalommal eladták a Gieger családnak 1931-ben. Az 1942-es zsidó törvény végrehajtása során a kastélyt és az uradalmat a családtól elvették, az államosítást követően állami gazdaság használta.
A kastély és a hozzá tartozó park egy kétszárnyú kovácsoltvas kapun, illetve egy egyszárnyú gyalogkapun közelíthető meg. A kastélyhoz vezető út bal oldalán látható az 1860 körül elkezdett, észak-déli hosszanti tengelyű szárnyépület. A hosszanti tengelyű szárnyépületet a korábbi, a főépületet a későbbi építési periódusban emelték, a kettőt faoszlopos folyosó köti össze. A sarokrizalitos, földszintes épület kertre néző homlokzatának közepén nyitott terasz van, magasított tetőrészét galériás kilátótorony ékesíti. E torony tetőrésze a népies fa haranglábakra emlékeztet.
Udvari homlokzata felőli oldalán faoszlopos tornácot építettek, az oszlopok között hajdan mellvéd állt. A kastély a romantikus nyaralóépítészet körébe sorolható, annak ellenére, hogy (a romantikára nem jellemzően) az épület szimmetrikus elrendezésű. A szigorú elrendezés annak köszönhető, hogy a provinciális stílusú szárnyépület főhomlokzatát az Almásy-címer díszíti.
A főépület a következő építkezési periódusban épült. A neoreneszánsz és neobarokk stílusjegyeket mutató főépület 1880 és 1890 között épülhetett. A kert felé néző homlokzati rész két végén előreugró rizalittal zárul. A rizalitok földszinti része jobban előreugrik, ezáltal bábos mellvédes teraszt képeznek.
Az eredeti kastélyépülethez csatlakozik a keleti szárny, ami egy újabb építkezés során készült. Architektúrája mind a szárnyépülettől, mind a főépülettől különbözik. A főépülethez keleten az 1901-ben épült egyhajós kápolna kapcsolódik, mely a nyolcszög három oldalával záruló szentéllyel készült. Az egyhajós kápolnát később két szintre osztották. A kastélyhoz egy 14 hektáros, 1980 óta természetvédelmi területnek nyilvánított park is tartozik.
1963-ban felújították és az idegenforgalomnak szánták. 1966-ban fel is újították, ekkor szállást és éttermet alakítottak ki az épületben. 1984-ben múzeum szoba került megnyitásra. Az épület 1990-ben az állami gazdaság jogutódjának (Rt.) birtokába került, felújították.
A kastély mellett angol telivér ménes működik, így 1998-ban a lovassportot megörökítő új falfestmény készült a kastély fogadótermében. A mellette lévő teremben pedig kiállítás látható a ménes nyertes lovainak díjairól, hajtóik kitüntetéseiről.
A kápolnában új falfestményt adtak át 2004-ben.
Forrás: http://www.itthonvagy.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=494&Itemid=67
A szenttamási ménes és az Almásyak
Törökszentmiklóshoz tartozik Szenttamás. A török hódoltság korában lakatlanná vált területet az Almásy család telepítette e újra, Almásy Imre gróf építtette itt az egykori Almásy-kastélyt, amelynek épületét egy 14 hektáros, természetvédelmi területnek nyilvánított park övez. Almásy Imre híres angol telivér tenyésztő volt, így Szenttamás az egyik leghíresebb magyar lótenyésztési központ volt. Versenylovait, ménesét Európa-szerte ismerték, versenypályáját külföldi lovasok is látogatták. A kastély mellett ma is angol telivér ménes működik, amely az ország legnagyobb, ma is állami tulajdonban lévő ménese. Minden év augusztusában lovasversenyeket rendeznek az Almásy-kastély parkjában lévő díjugrató pályán. A kastélyban a díjnyertes lovak és festmény és kupái megtekinthetők.
Az oldalhoz még nem tartozik képalbum, mivel még nem volt lehetőségem szamélyes látohatásra.
Külső hivatkozások:
|
