|
A Vay kastélyban ma a Vay Ádám Múzeum működik.
A kastély szülötte volt a Kuruc Vay Ádám, aki a Rákóczi-szabadságharc jeles személyisége, a Fejedelem udvari marsallja volt. Kuruc Vay Ádám 1657 májusában született.
II. Rákóczi Ferenc kétszer járt Vaján. A szabadságharc elején, 1703 július 19-én, majd a szatmári békét megelőző tárgyalások színhelyéül választja ismét a Vayak kastélyát 1711 január 31-én.
A Vay kastély három szakaszban épült.
A XVII. század elején készül el reneszánsz stílusban a főépület, melyet az északi-torony hozzáépítésével 1659-ben bővítenek, végleges arculatát a XVIII. század elején nyeri el a déli-torony elkészültével. Eredetileg reneszánsz stílusban készül a várkastély, melynek megnyílvánulási jegyei pl. a kőkeretes ajtók és a homlokzaton lévő kőkeretes ablakok voltak.
A XIX. század második felében jelentős átalakítások történnek az épületben. Az 1860-as években kiforgatják reneszánsz jellegéből. A belső terekben és a homlokzaton is visszabontják a kőkeretes ajtókat, ablakokat, s helyettük a ma is látható asztalos szerkezetű ajtókat helyezik el, míg a homlokzaton leszűkítik az ablaknyílásokat, csúcsíves ablakokat, ablak párokat helyeznek el. E század végén a keleti oldalon felvonóhidat építenek, ez is a neoromantikus átalakítás része. Erre az időre tehető a belső termek járószintjének teljes felújítása is. Több, mint egy évszázadig ezt a formáját mutatja a várkastély.
1960-62 között első ízben restaurálják a műemléképületet, s törekszenek az eredeti állapot bemutatására.
Az OMVH jelentős ráfordítással felújítja a kastélyt. Törekednek a reneszánsz jelleg bemutatására, ezért egy csúcsíves ablakpár kivételével valamennyi csúcsíves ablakot kibontanak, s visszahelyezik a kőkereteket, illetve bejelölik azok helyeit a homlokzaton. A pártázatos tornyokon is változtatnak. az északi-tornyon megemelik a pártázatot, lebontják a fedést róla, így kapja a bástya jelleget. A déli részen viszont visszabontják a pártázatot, s egy egyszerű sátortetőt kap a torony.
1996-2004-es helyreállítási, restaurálási munkák során még közelebb viszik a kastélyt a XVII. századi arculatához. A múzeumi részeken nagyon szépen helyreállított, középkori nemesei butorokat mutatnak be, az intarziás berakások, diszítések különösen szépek. Van egy ónozott diszítésű szekrény is, ami ritkaság számba megy.
Múzeumszervezés
A gondolat, hogy a várkastély méltóbb annál, hogy borbélyműhelynek, orvosi rendelőnek, stb. adjon helyt, Molnár Mátyásnak és feleségének jutott eszébe. Őket 1957-ben helyezték át Túristvándiból, ahol addig tanítottak. Áldozatos munkájuknak hamarosan meglett az eredménye, 1961-ben nagy lendületet kapott az épület restaurálási munkája.
1964. október 4-én Köpeczi Béla akadémikus nyitotta meg a Kuruc Vay Ádám múzeumot.
Földszint: időszaki kiállításoknak ad helyet, továbbá a díszterem (könyvtár) rendezvényeknek (esküvők és hangversenyek) ad helyet.
I. emelet: érdekessége a menyezeten lévő stukkódiszítés, korábban ez volt a kastély díszterme. Rekonstruált cserépkályha, lovagtermi hangulatú berendezéssel.
II. emelet: a kastély művészettörténeti értékeként, a második emeleti díszterem mennyezetén látható freskó 1896-ban készült, honfoglalásunk ezredik évfordulójának tiszteletére. Alkotója Lohr Ferenc festőművész, aki a kastély akkori tulajdonosától, gr.Vay Ádámtól kapta a megbízást. A freskó az 1396-os nikápolyi csata egy jelenetét ábrázolja. A kép előterében Zsigmond király, mögötte Vay Titusz, Kanizsai János érsek és Garai Miklós horvát bán látható.
A lépcsőfeljáróban kapott helyett az a fa szánkó, melyen Mária Teréziát szánkoztatta meg a Vay-család egyik tagja, nyár révén sóval szóratták fel az útvonalat.
Ezen az emeleten kapott helyet a Vay-család történetét bemutató kiállítás, továbbá a "Rákóczi-szabadságharc tiszaháti emlékei" című kiállítás anyaga. Külsõ hivatkozások:
|
