|
A késÅ‘ barokk stÃlusú templom épÃtését Jung József tervei szerint 1781-ben kezdték meg, és 1784-ben idÅ‘sebb Rabl Károly gyöngyösi kÅ‘műves fejezte be.
Az 1733-1737-es kimutatás szerint ekkor már állt egy kis fatemplom, melynek homlokzatára 1760-1763-ban az addigi fa-tornyocska helyett, Szablyik János füleki kÅ‘műves órával felszerelt kÅ‘tornyot épÃtett. 1779-ben a községi tanács elhatározta, hogy "maradvány a torony" a templom többi része lebontandó, helyébe egy új, nagyobb és erÅ‘sebb templom épÃtendÅ‘. Ehhez az 1784-es épÃtésű új magasabb templomhoz az 1763-ban emelt régi téglatorony aránytalanul alacsonynak tűnt, ezért 1822-1823-ban Homályossy Ferenc terve szerint magasÃtották: homorú-Ãves falakkal csatlakoztatták a hajót. A párkányokra és támpillérekre gazdag a szobrászati dÃszÃtés került.
A templom 1910-re nyerte el mai alakját, ugyanis erre az idÅ‘re az oldalfalakon súlyos repedések támadtak. A helyreállÃtást és bÅ‘vÃtést Algner Sándor budapesti műépÃtész tervei szerint hajtották végre. Berendezését egri művészek -Farenzon Ferenc festÅ‘, Sporer márványozó, Schmindt Ferenc asztalos- dolgoztak.
A három oltár Rabi épÃtette köböl és téglából. A halottat feltámasztó Szent Márton Püspök fÅ‘oltárképét Kracker János segédje, Zirkler János festette. De figyelemre méltó a copf fÅ‘oltár és a szószék is.
A plébánia épületét 1766-ban épÃtették.
Külsõ hivatkozások:
|
