Kastély, Kúria, Kastélyszálloda, Vár, Templom, Műemlék, Utazás - Egresi János (2006-2017. HUNGARY)

Magyar English Deutsch



Kapcsolat:

e-mail

A portál magán portál, magán véleményt tartalmaz!
Jogi nyilatkozat


Látogatottsági statisztikák
www.kastélyok.hu
2006.05.21 óta


www.kastélyok.hu
2015.03.04 óta


Mindszenty József Múzeum és Zarándokközpont

Mutassa be települése értékeit grafikus látványtérképpel!



Barangolások Európában Határok nélkül (Egresi János)

Kiemelt kategoriák
( Magyarország )

- Kastélyszálloda
- Kastély
- Vadászház
- Vár
- Várkastély
- Múzeum
- Templom-Vallás
- Étterem
- Pincészet
- Panziół
- Utazás (Travel)


( Ausztria )

- Kastély
- Vár
- Várkastély
- Múzeum
- Templom-Vallás
- Panzió
- Utazás (Travel)


Kastélyok Magyarországon

Ennek a lapnak a megtekintés száma: 2937



Református templom XV.sz. - Sonkád

Kategória Vallás

Kép album megtekintése

Cím 4954 Sonkád, Kossuth u. 2.
GPS koordináta N 48.051478,E 22.746141
Régiół Észak-Alföld
Megye Szabolcs-Szatmár-Bereg

Internet:

e-mail:

Telefon:

44/377-171

Megjegyzés:

Látogatás egyeztetése: Lelkészi hivatal

Külső Fő-LINK (Facebook oldal itt nézhető meg)
Összeállította Ă©s fényképezte: Egresi János - Felvitel dátuma: 2008-04-27 - Látogatás dátuma: 2008-04-27 - Utolsó módosítás: 2016-02-25



Egy-egy jól sikerült műemléki helyreállítás új életre kelti az épületet, s lehetőség szerint történeti és művészettörténeti összefüggésrendszerbe helyezi. Ez történt a Szatmár megyei Sonkád református templomának életében is: helyreállítását 1998-ban Europa Nostra-díjjal ismerték el.

A faluban a birtokos nemesek közül a nem túlságosan jómódú lekcsei Sulyok István az első, akiről tudjuk, hogy Sonkádon lakott (1579), ott volt nemesi kúriája, s akit minden bizonnyal az ottani, akkor már valószínűleg a reformátusok kezén lévő templomban temettek el, valamikor 1589 után.

A reformáció Bereg megyéből terjedt el a környéken, ezért Sonkád is a beregi egyházmegyéhez csatlakozott, s csak 1821-ben került át a szatmáriba. A sonkádi 1595-ben már a beregi egyházmegye egyik legnagyobb gyülekezete volt. A reformáció meggyökeresedésében a Csaholyiaknak is bőven jutott szerep. Például Csaholyi Ferencről Méliusz Juhász Péter úgy emlékezik meg 1568 táján, mint a református egyház nagy jótevőjéről. Nem is csoda, hiszen még a családi birtokokból is adott el neki porciókat – a Csaholyi-örökösök nem kis felháborodására.

A templomot még az 1734. évi és az 1736. évi vizitációs jegyzőkönyvekben is mint a tatárok által fölégetettet és elhagyottat említik. Amikor végre megkezdődött a helyreállítás, a kényszerűség miatt a gyakorta alkalmazott eljárásnak megfelelően először csak zsúppal tudták befedni az épületet.

A Szikszó János Antal nevével jelzett déli oldali faszerkezetű szélfogót a rajta lévő évszám szerint 1759-ben készítették. Valószínűleg ekkor készült el a templom fedélszéke is, amely a megmaradt és másodlagosan felhasznált szerkezetei szerint a környéken gyakori, középkori hagyományokat őrző formát mutatott. Az igen szép kazettás deszkamennyezetet 1766-ban készítették. (Rokon példái a gacsályi és a csengeri református templomban láthatók, valószínűleg mind a három ugyanannak a műhelynek a munkája.) Ugyanekkor egy 1766-os évszámmal jelzett nyugati karzat is készült.

A régi, fa harangtoronyról először 1770-ben hallunk, de már ebben az időben elkezdtek gyűjteni az új torony építésére. A szószék 1773-ban készült, 1784-ben pedig Szennyes László fancsikai (Ugocsa megyei) mester végzett zsindelyezési munkálatokat a templomon. Aztán 1793-ban harangöntetésre adakoztak. Abban az évben vettek egy 113 fontos harangot Lázár György harangöntőtől, ez azonban elhasadt. A korábbi karzat elemeinek felhasználásával 1795-ben készítették a ma is meglévő, L alaprajzú karzatot. Ugyanekkor átalakították a déli kapu előtti szélfogót is

A nyugati torony építésére a XIX. század elején került sor, ehhez kapcsolódva a gótikus nyugati kaput – szemöldök- és küszöbköveinek kiszedésével, szárkövei belső oldalának lefaragásával – kibővítették. A torony építésére Ránzenpergel szatmári mesterrel kötöttek szerződést 1803-ban. Az adakozások ellenére az építkezés lassan haladt. Még 1810-ben is azért panaszkodtak, hogy az urak semmi egyházi dologban nem vesznek részt, az új torony építésében sem segítenek, sőt némelyikük a papnak sem ad fizetést.

A toronysisak felirata szerint 1951-ben ismét tatarozták az épületet, 1977-ben pedig az Országos Műemléki Felügyelőség végzett felújítási munkálatokat a templomon. A legutóbbi, a közelmúltban (1997) befejezett restaurálás a templom minden részletére kiterjedt. A helyreállítás építész tervezője Oltai Péter volt (Állami Műemlékek Helyreállítási és Restaurálási Központja, ÁMRK), a mennyezetrestaurálást Kiss Margit (ÁMRK), a falfestés- és bútorrestaurálást Törő Rozália és Pázmándi Sándor, valamint G. Horváth Erzsébet (ÁMRK) végezték. A csapatmunkában társkutatóként részt vett Szekér György és Bujdosó Győző (Országos Műemlékvédelmi Hivatal, OMvH).

Forrás: Balázsik Tamás
(Országos Műemlékvédelmi Hivatal)

Vendéglátónk mesélte:
A mostani felújítást megelőzően már 10 éve a templom zárva volt, mert életveszélyessé vált. Egyik alkalommal beázott és a mennyezet egy része leomlott. A harangozó észrevette, hogy valami van a leomlott mennyezet felett, szólt a lelkésznek, aki felismerte, hogy a menyezett felett fa kazettás menyezet van. A Lelkész értesítette a Műemlékvédelemet, ezt követően kezdődött el a feltárás, és teljes helyreállítás.
A felújítást megelőzően a templom fehérre volt meszelve, a bútorzat barna, a karzat pedig kékes-sürke festékkel volt lekenve.
A feltáráskor derült ki, hogy fakazettás, festett mennyezet volt, a karzat is festett diszítésű volt. A feltárás és helyreállítás során az eredeti állapotra hozták a teljes templomot. A torony felújítása során a kereszt csillag gombjában az építéskor elhelyezték a kornak megfelelő érméket, tárgyakat, és egy írást, ez ma az alapkőnek felel meg. A helyreállításkor a gömbbe a mostani anyagok kerültek elhelyezésre az utókor számára.

Amikor a templom felújítása befejeződött, 1997 karácsonyán egy ünnepélyes mise került megrendezésre. A hívők amikor meglátták a "kipingált" templomot, visszafordultak, Ők bizony egy festett templomba be nem mennek, az Övék fehérre meszelt, barna pados templom volt. Hosszú idő kellett míg elfogadták és megszokták, hogy a mostani állapot az eredeti állapot, és nem a kivitelezők kénye-kedvére pingálták ki.

Ma már büszkék a hívek, hogy milyen híres templomjuk van.

Külsõ hivatkozások:


Az oldalt megnézők hozzászólásai

www.kastlyok.hu  * Start  *