|
Isten háza az emberek között.
Kispest önálló községgé 1871. június 11-én alakult. Ekkor még Soroksár filiája volt. 1877 szeptemberében épült az első templom, amely egy torony nélküli 12×8 m-es lakóház volt. A mai templomtorony helyén helyezkedett el.
1884-ben áldották meg ezt a templomot, amely hamarosan kicsinek bizonyult. 1883. augusztus 1-jén jött Kispestre az első plébános Ribényi Antal (1883-1910) személyében. Ő hozatta rendbe a kis templomot, amely nagyon elhagyatott állapotban volt. 1884-ben Karkisch György építésszel megépítteti a plébánia épületét, amely mai formáját Drexler Antal plébános idején nyeri el.
1884. január 30-án Rudolf trónörökös öngyilkos lett Mayerlingben. Ez adta a gondolatot Ribényinek, hogy az építendô új templom Rudolf fogadalmi templom legyen. A millenniumra szerette volna felépíteni, de ez nem sikerült. Néprajzi kiállítást rendezett a missziókból behozott tárgyakból a Nemzeti Múzeumban. Majd Wekerle Sándor pénzügyminisztert nyerte meg egy sorsjáték rendezésére a templom javára. 1903. június 7-én teszik le az alapkövet. Az új templom Hoffhauser Antal műépítész tervei szerint készült el. 1904. október 23-án szentelte fel a ceglédi esperes. Neogót stílusban épült támpillérekkel. Alapterülete: 58×l5 m. A torony 48 m magas.
1910. február 7-én halt meg Ribényi, a templomépítő plébános. A keresztelőkápolnában temették el, amely ma a Jézus Szíve terem. Kispest legrégibb keresztje, amely a régi templom mellett állott, ma a templom keleti oldalán van elhelyezve. Rajta a felirat: Berány Antal bíró, Ivits János törvénybíró 1873. október 20. Készíttette: Lillin Károly kőfaragó. A mai templom előterében van a régi templom keresztelőkútja, amely ma szenteltvíztartó, benne az évszám: 1887.
Horváth József ceglédi esperes végezte a templom felszentelését 1904. október 23-án. Ribényi Antalt halála után a templom kápolnájában helyezték végső nyugalomra.
1955. november 13.-án pápai engedéllyel a templomnak, Nagyboldogasszony lett a védőszentje. Búcsúja: augusztus 15.-én van.
Eredetileg tiroli faoltárok voltak a templomban. A főoltárt 1952-ben cserélték ki márványoltárra Árkai építész tervei alapján. A főoltár fölött a Szűzanya Szappanos Béla pap szobrászművész alkotása. A jobboldali mellékoltáron a magyar szentek: Szent Erzsébet, Szent István és Szent Margit láthatók. A baldalon pedig a Szentcsalád oltára van. A kórus alatt a Szent Rita szobor Jálics Ernő munkája.
Az orgona 1927-ben készült két manuálos Rieger orgonaként. 1995-2000 között lett felújítva. Varga László orgonaépítő mester készítette Hock Bertalan tervei alapján. Francia romantikus orgona lett.
1978 karácsonyán készült el az új liturgikus tér és a szembemiséző oltár, az ambókkal, meg a keresztelőkút, Bozó Gyula tervei alapján. 1981-84 között pedig újra kifestették a templomot.
A főbejárat fölötti két dombormű Benedek György Munkácsy-díjas szobrászművész alkotása Jézus Krisztus Megtestesülésének 2000 éves, keresztény államiságunk 1000 éves jubileumának emlékére készült. Témája: Szent István hazánkat a Boldogasszony oltalmába ajánlja. Alatta az ajtó fölött pedig Mária látható a két életfával. A Szentkorona egyik hiányzó tűzzománc képének ábrázolása. A görög betűk: Mária méltóságának a rövidítései: Mária Istenanya. A világ királynéja és Mária a kegyelemmel teljes.
A templom két oldalbejárata fölött az Angyali Üdvözlet és a Fájdalmas Anya jelenete látható. A templom külső felújítása 2002.-ben készült el és 2002 karácsonyára díszkivilágítást kapott, amelyet a Lysis Fényrendszer RT. kivitelezett.
2007-ben a templomot akadálymentesítették.
A főplébánia képviselőtestülete Templomunk Centenáriuma Alapítvány néven közhasznú alapítványt hozott létre, támogatásával történt meg a templom külső felújítása és az orgona átalakiítása. A templom körüli teret az Önkormányzat újította fel.
Plébános: Hegedűs László pápai káplán, protonotárius, kanonok,
Diakónus: Kovács János
Káplán: Juhász Csaba
Anyakönyvek: 1883-tól őriz a főplébánia.
Külsõ hivatkozások:
|
