|
A vár legészakibb pontján áll Szent István és Gizella királyné szobra, Ispánki József 1938-as alkotása. Mellette a Pannon Egyetem épületei, majd jobbra a Gizella Királyné Múzeum, balra pedig a Szent György-kápolna romjai állnak. A legenda szerint ebben a 10. vagy 11. században épült kápolnában tette szüzességi fogadalmát Szent Imre herceg.
A középkori krónikák szerint a Szent-György-kápolnában tette szüzességi fogadalmát Szent Imre herceg. A román stÃlusú, X-XI. századi eredetű épÃtményt a székesegyház mellett tárták fel.
A román kori, félkörÃves szentélyű körkápolna valószÃnűleg a XI. században épült. A XIII. században gótikus stÃlusban átalakÃtották, ekkor nyerte nyolcszögletű alakját.
A kápolnát 1957-ben tárták fel. Az ásatások során ekkor találták meg Vetési Albert nagy reneszánsz püspök sÃrját. A kápolna elÅ‘tt áll Szent Imre bronzszobra, Erdey DezsÅ‘ alkotása. Az udvaron, szomszédos épület falán egy emléktábla - KÅ‘ Pál alkotása - Géza fejedelmet és Szent István ábrázolja.
A kápolna hÃres búcsújáróhely volt, I. Lajos király 1358-as oklevele szerint „… faragott kövekbÅ‘l nagyon szépen épült, és csodaszépen van kifestve.” 1401-ben Zsigmond király is részt vett a búcsún. A kápolna egyébként a káptalan tagjainak tanácskozóhelyéül is szolgált, falai mentén kÅ‘bÅ‘l faragott ülÅ‘padok állottak. Vetési Albert veszprémi püspök a kápolnát felújÃttatta, majd 1473-ban újra festette és egy vörös márvány gótikus oltárt állÃttatott fel benne, amelynek töredékeit a késÅ‘bbi ásatások felszÃnre hozták. Vetési Bécsben és olasz egyetemen tanult, nagyműveltségű férfi volt, aki pályafutását mint Hunyadi János titkára kezdte, késÅ‘bb számos diplomáciai kiküldetésben vett részt. Mint Veszprém püspöke, a királyné kancellárja is volt. A püspököt ebben a kápolnában temették el 1486-ban. SÃrját azonban a 18. században barbár módon feldúlták. Vörös márványból készült sÃrkövének darabjai – melyeket a 15-16. század fordulóján Ujhelyi János kanonok emeltetett – elÅ‘kerültek ugyan, de belÅ‘lük csak részlegesen lehetett a dÃszes fedlapot rekonstruálni. A töredékes felirat mindkettÅ‘jüket megnevezi: „Albert, veszprémi püspök kiválóságával Mátyás királynak kedvelt embere. Ujhelyi János segesdi fÅ‘esperes állÃttatta jó emlékezetül érdemeiért jámbor lélekkel.”
A Szent György tiszteletére emelt kápolna falmaradványai, faragványtöredékei Veszprém műemlék-együttesének kiemelkedÅ‘ értékű kincsei. A kápolna legkorábbi része több, mint ezer esztendÅ‘s, azonban – amint az ásatás és a történelmi források alapján megállapÃtották – szinte minden évszázadban átalakÃtásokat végeztek rajta. A körkápolnát a tatárjárás (1241) elÅ‘tti évtizedekben lebontották, helyére a székesegyház szentélyével megegyezÅ‘ tájolású, kerek szentélyű, és nyolcszögletes hajójú (oktogonális) kápolnát épÃtettek. Ezt freskókkal dÃszÃtették, kÃvül-belül dÃszes faragványokkal ékesÃtették. A kápolna a 14. századig önálló épület volt, ekkor a székesegyház északi oldalához kápolnasort épÃtettek, ezáltal a két épület szoros közelségbe került. Az 1400 körül a székesegyházat pusztÃtó tűzvész a kápolnát is érinthette. Gótikus ajtókerete – művészettörténészek szerint – ebben az idÅ‘ben készülhetett. Külsõ hivatkozások:
|
