Kastély, Kúria, Kastélyszálloda, Vár, Templom, Műemlék, Utazás - Egresi János (2006-2017. HUNGARY)

Magyar English Deutsch



Kapcsolat:

e-mail

A portál magán portál, magán véleményt tartalmaz!
Jogi nyilatkozat


Látogatottsági statisztikák
www.kastélyok.hu
2006.05.21 óta


www.kastélyok.hu
2015.03.04 óta


Mindszenty József Múzeum és Zarándokközpont

Mutassa be települése értékeit grafikus látványtérképpel!



Barangolások Európában Határok nélkül (Egresi János)

Kiemelt kategoriák
( Magyarország )

- Kastélyszálloda
- Kastély
- Vadászház
- Vár
- Várkastély
- Múzeum
- Templom-Vallás
- Étterem
- Pincészet
- Panziół
- Utazás (Travel)


( Ausztria )

- Kastély
- Vár
- Várkastély
- Múzeum
- Templom-Vallás
- Panzió
- Utazás (Travel)


Kastélyok Magyarországon

Ennek a lapnak a megtekintés száma: 1959



Királyi Palota - Magyar Nemzeti Múzeum - Mátyás Király Múzeuma

Kategória Palota , Múzeum

Kép album megtekintése

Cím 2025 Visegrád, Fő utca 23.
GPS koordináta N 47.791780,E 18.973040
Régiół Pest
Megye Pest

Internet:

http://www.visegradmuzeum.hu/

e-mail:

info@visegradmuzeum.hu

Telefon:

26/597 010

Megjegyzés:

Külső Fő-LINK (Facebook oldal itt nézhető meg)
Összeállította Ă©s fényképezte: Egresi János - Felvitel dátuma: 2008-10-21 - Látogatás dátuma: 2008-10-19 - Utolsó módosítás: 2015-10-13



A palota előzménye Károly Róbert városi háza volt. Komoly palotává csak I. Lajos fejlesztette uralkodása első felében. A romjaiban ma is álló épületeket még szintén I. Lajos kezdte meg építeni élete végén de már csak utódai: Mária és Zsigmond fejezték be a XIV. század végén. A XV. század első évtizedéig, míg Zsigmond az udvarát Budára nem költöztette, a visegrádi királyi palota maradt a magyar uralkodók hivatalos székhelye.

A XV. században háttérbe szorult palotát csak Mátyás állítatta helyre a XV. század végén. Ettől kezdve, az 1544-es török hódításig a magyar királyok vidéki rezidenciája volt. A török időkben rommá vált épületet a XVIII. század közepén lebontották. 1934 óta folyó feltárása és helyreállítása során maradványait múzeummá alakították.

Királyi Palota fő részei:

  • Az alsó udvar

  • Mivel a palota a hegyoldalba épült, alépítménye magasan az alsó fogadóudvar fölé emelkedik. Ezt az adottságot kihasználva a déli szárny alatt alakították ki a palota présházát és nagy borospincéjét.
  • Az Oroszlános-udvar
    A második emelet egykor a királyné lakosztálya volt fürdőszobával és virágoskerttel (a Struccos-kút, a Fürdő, az Oroszlános kút).

  • A díszudvar
    A palota földszintjén a hivatali helyiségek, és a királyi háznép legelőkelőbb tagjainak szállásai kaptak helyet. Ezen a szinten volt a király magánkertje is (a Herkules kút másolatban és eredetiben, a Felső kert, a Keringő).

  • A loggia
    A palota első emelete volt a legelőkelőbb szint. Itt helyezkedett el a királyi lakosztály, a királyi magánkonyha, Mátyás korában pedig itt alakították ki a trónörökös herceg lakrészét is (a Konyha, a Lépcső)


Viktorin József visegrádi plébános 1870-ben, Eötvös József kultuszminiszterhez írott levelében vetette fel először egy visegrádi „régiségtár” tervét, amelyet a Magyar Nemzeti Múzeum „fiókja”-ként Korvin Mátyás régiségtára néven a visegrádi Salamon-toronyban kívánt volna berendezni.

A gyorsan gyarapodó gyűjtemény 1938-ban megkapta a királyi vadászkastély (Fő u. 41-43.) épületének egy részét is.

A vadászkastély épületében 1950-ben állandó kiállítást nyitottak. 1953-ban a gyűjtőhely, Mátyás Király Múzeum néven múzeummá vált, vezetője Héjj Miklós lett, 1955-ig mint megbízott vezető, 1955-1983 között igazgató. 1963-tól az intézmény formálisan is a Magyar Nemzeti Múzeumhoz tartozik.

Külsõ hivatkozások:


Az oldalt megnézők hozzászólásai

www.kastlyok.hu  * Start  *