|
Videó (6:10) - https://youtu.be/rdvp7H60ttY
Forrás: http://geocaching.hu/poi.geo?id=14555
A mai templom kutatása alapján, az építést négy elkülöníthető periódusra tudják bontani. A legkorábbi szakasz a XIII. századra tehető, ekkor épült a szentély és a hajó dongaboltozatos része.
A XV. században gótikus bővítés következett, ami a XVIII. században egy földrengés következtében megsérült és átépítik. (Érdekesség, hogy a régi hajószakasz sértetlen marad). A torony a XIX. század legvégén épül.
Az épületjegyeken túl kölönleges értéket képviselnek a belső falfestés töredékek. A freskók a templom legkorábbi építési szakaszát követő évtizedekben készültek.
A félkupolán az uralkodó Krisztus képének töredékei láthatóak, épebben maradtak meg az apostolok ábrázolásai (Simon és Judas Tadeus).
Az apostolgalériát alulról egyszínű, sárga festés zárja le, alatta kör alakú virágmintás sáv és függönymotívum.
Az öt szentelési kereszt az építkezés során került a falra.
A külső helyreállításra 1974-ben került sor. A belső tér rekonstrukcióját és a környezet rendezését 1978-ban végezték.
A templom turisták számára nehézkesen hozzáférhető, a kulcsa a Magyar Pálosrend Főnökségén kérhető el: 7625 Hunyadi u. 70. szám. Telefon: 72/333-952.
*************** Na igen, valóban nehezen hozzáférhető *************
Előzetesen próbáltam telefonon elérni a plébániát, de ezen a számon előfizető nem kapcsolható üzenet volt az eredménye.
Megörültem, amikor odaértünk, egy A4 lapot láttam távolról az ajtón, közelebbre érve elment a jókedvem, mivel az volt kiírva, hogy a szombati és vasárnapi mise elmarad, más információ nem!
A mellette lévő temetőben volt egy üveges hirdetőtábla, erre ki volt írva, hogy a plébánia telefonszáma megváltozott, az új szám: 06-72/780-785. Felhívtam a számot, azt az információt kaptam, hogy a templomot egyénileg nem lehet látogatni, miseidőben elérhető. Így aztán be nem jutottam, az Interneten is mindössze 1.db. képet találtam, így már értem!
Málom története, forrás: http://pkszep.hu/index.php/filiak/malomi-filia/136-a-malomi-arpad-kori-szent-jozsef-muemlek-templom
Málom Pécs egyik külső városrésze, 1954-ig önálló község volt. Már a "pécsi templom építésénél" említik 1200 körül. A málomi határ mentén, az 1860-as években még nyolc malom működött. A Málom helynév Árpád-kori névváltozatai: Malu(n), Malim, Malom, Malun azt dokumentálják, hogy a mai Málom helységnevünk a szláv eredetű mlim malom szóval hozható kapcsolatba.
Árpád kori falu, ami a török alatt is folyamatosan lakott maradt. A Pécsi-medence és a Baranyai-dombság határán, kb.
130-200 m tszf magasságú, kissé tagolt felszínen fekszik. 1800 körül németek is betelepültek, de többségében magyar
lakosa maradt. 1955-ben Pécshez csatolták. Hozzá tartozik a Málom-hegy és a Malom-völgy, ahol rekreációs célokra
mesterséges tavakat duzzasztottak fel. Nevét a szomszédos völgyben korábban működő vízimalmokról kapta.
Pécs Lexikon (főszerkesztő: Romváry Ferenc) Pécs, 2010. I/483 Külsõ hivatkozások:
|
/slides/DSC_0189.JPG)
