|
A látogató nagyrészt csak az épület muzeális termeit látja, azonban az öreg falak lüktető életet rejtenek. Szent Benedek szerzetesei imádkoznak és dolgoznak 900 éve ezen a helyen.
A kolostor két történelmileg kialakult feladatot lát el: egyfelől az oktatást, másfelől a lelkipásztori teendőket. A lelkipásztori teendők abból adódtak, hogy az apátságok a szerzeteseknek megélhetésükhöz földbirtokot és azt a feladatot adták, hogy ezeken a területeken missziós tevékenységet végezzenek és azokat megműveljék. Így a szerzetesek nagy része a kolostoron kívül él, térben gyakran igen távol eső vidékeken.
Magában a házban a bencések nyilvános gimnáziumot működtetnek humán és modern nyelvi tagozattal, emellett 1977 óta felsőtagozatos reálgimnázium is van különböző szakosodásokkal. Az iskola 33 osztályban körülbelül 880 tanulót számlál. A kolostor tanulói emberi és vallási nevelésében lényeges lelkipásztori feladatot lát.
Melk környéke már nagyon korán benépesült. A római korban itt őrhely állt. A népvándorlás után szláv földművesek jöttek az Enns alatt elterülő területekre. Ebben az időben kapta a nevét Medjilica (szlávul: lassú patak) folyóról.
A 791 és 803 közötti években az Avar Birodalom elvesztette vezető szerepét. Nagy Károly akkoriban adományozta a kolostornak a Herrieden javakat Melkben és környékén. Ezt az adományt Ludvig der Fromme (Jámbor Lajos) megújította. Az erről készült okirat Melk első történelmileg hiteles emléke.
1297. augusztus 14-én a kolostorban szörnyű tűzvész pusztított, majdnem az egész épület elpusztult. 1306-1324 között sikerült a templomot és a lakótermeket újjáépíteni.
A konstanci zsinat (1414-1418) kolostorreformot rendelt el. Ausztriát és keletnémet térséget Melkből felügyelték és melki szerzetesek kerültek apátként különböző kolostorokba. 1429-ben szentelték fel az újjá-, illetve átépített templomot.
A reformáció és a török vész következményeként a kolostor szellemi élete a mélypontra süllyedt, 1524-től a kolostorba való belépések száma egyre csökkent, 1566-ban már csak 8 szerzetes élt. Fejedelmek közbeavatkozása mentette meg Melket. Az igazi fordulat Caspar Hofmann apáttal (1587-1623) következett be, neki sikerült a gazdasági helyzetet megszilárdítania, a kolostori fegyelmet megújítania.
A 17. században a régi melki kolostorlétesítményeket újjáépítették. A 18. század elején 40 év alatt alakult ki a Melki apátság mai formája. A 19. században sikerült a már esedékesé váló barokk épület felújítását elvégezni és egy új gimnáziumot berendezni.
A Köztársaság, Alsó-Ausztria és az Apátság példás együttműködésével a Második Köztársaság egyik legnagyobb restaurációs vállalkozása jó véget ért 1987-ben. A templom restaurációjának sikeres befejezését követően elhatározták az apátság épületének felújítását is. 1995-ben tudták befejezni ezt a nagy munkáz.
Az idegenforgalom, aminek a jövedelme jelentős segítség az apátság feladatainak ellátásához, új hangsúlyt kapott: felépült egy szép, korszerű parkoló (1979) és a kapu felé vezető úton egy frissítőre és jókedvre csábító étterem (1980)
2000-ben revitalizálták az apátság parkját, benne a barokk kerti pavilont, s megnyitották a nyilvánosság előtt.
A látogatható területek:
- Barokk kert és pavilon (kávézó), külön belépővel önállóan is látogatható (normál belépő ide is érvényes)
- Bejáratnál kialakított vendéglátó hely (étterem), ajándékbolt
- A főépületben kialakított vendégfogadó (pénztár és ajándékbolt)
- Császári lépcső és folyosó
- Császári szobák (ma múzeumi kiállító termek)
- Márvány terem
- A kör erkély
- Könyvtár
- A Templom
A látogtaható területek, vezetéssel, vagy vezetés nélkül is látogathatók. Külsõ hivatkozások:
|
