|
A török megszállás után a település elnéptelenedett, mely a császári kincstár birtokába került. 1725 körül települt újra, és került a Dőry-család tulajdonába. Ezekben az évtizedekben Dőry László a szinte lakatlan vidék betelepítésére német telepeseket is hozatott. Az első telepesek között nagy számban voltak evangélikusok, akiknek már 1728-ban saját imaházuk volt.
A Dőryek katolikus buzgólkodására jellemző, hogy Zomba evangélikusait is elüldözték. A németek az Esterházyakhoz tartozó baranyai Mekényesen, a magyarok pedig Harucken gróf alföldi pusztáin, Orosháza megalapításával találnak nyugalmat maguknak.
A nagyhatalmú Dőry Ádám természetesen szívén viselte a zombai templom sorsát is. A templom 1765-77 közt, Vörös Bálint plébánossága alatt épült. A templom mellett lévő temetőben nyugszanak a Dőry család tagjai. A temetőben lévő fehér kápolna Dőry Ádámnak és unokájának kriptája.
A templom oltárképeit a kor egyik kiváló osztrák mestere, a kapucinus Johann Baumgartner (1717-1773) készíti el. Baumgartner dél-dunántúli működésében Klimó György pécsi püspöknek van szerepe. Klimó még pozsonyi működése alatt ismeri meg Baumgartnert, és a pécsi székesegyház díszítéseihez kéri segítségét. Két, püspöki birtokon álló templom oltárképeit is rábízza. Így fest Baumgartner három-három monumentális képet a mecseknádasdi plébániatemplomba és a mohácsi ferences templomba. Az egyházmegyéjéhez tartozó Zombára is valószínűleg Klimó közvetíti a mester képeit, amik különösen a mohácsi ferences templom képeivel tartanak rokonságot, bár azoknál méretben kisebb alkotások.
A zombai főoltárkép a templom védőszentjével, Szt. Istvánnal kapcsolatos, a korona felajánlását ábrázolja Szűz Máriának. A két mellékoltárkép A levétel a keresztről és a Szt. József halála.
A templom szobrai is a Klimó alatt fennálló pécsi műhellyel hozhatók kapcsolatba. Ikonográfiailag is különlegességnek számít a diadalíven elhelyezett nagyszerű Krisztus szobor. Valószínűleg a pécsi Spéth Ferenc alkotása. A templom 1923-as átépítése és kifestése szerencsére nem érintette a barokk berendezést, így azokat ma is megcsodálhatjuk.
Boros László - (hozzászólás:2012.04.11).: Dr. Dőry Ferenc levéltárigazgató elbeszélése alapján Kanabé Mihály plébános feljegyzést készített, miszerint a templom szentélyében függő Szűz Mária-festményt Dőry Ádám édesanyja ajándékba kapta Johann Baumgartner (Pater Norbert) bécsi kapucinus festőtől, aki a templom három oltárképét alkotta.
A 19. század végén a falképek festését Graits Endre pécsi festőre, Áron P. Ferenc prelátus neveltjére bízták, aki Vadász architektúra- és dekorációfestővel végezte a munkát. Ugyanekkor Graits megtisztította az erősen elszennyeződött oltárképeket is.
A templom hajófalán a Szent József oltártól jobbra a következő felirás szerepelt(1972):
Augustinus Lichtblau sen. pinxit 1895 júl. 13. MDCCCLXXXXV.
/Boros László ny. tanár, egyh.művészeti kutató, Pécs/ Külsõ hivatkozások:
|
