Kastély, Kúria, Kastélyszálloda, Vár, Templom, Műemlék, Utazás - Egresi János (2006-2017. HUNGARY)

Magyar English Deutsch



Kapcsolat:

e-mail

A portál magán portál, magán véleményt tartalmaz!
Jogi nyilatkozat


Látogatottsági statisztikák
www.kastélyok.hu
2006.05.21 óta


www.kastélyok.hu
2015.03.04 óta


Mutassa be települése értékeit grafikus látványtérképpel!



Barangolások Európában Határok nélkül (Egresi János)


Kastélyok Magyarországon

Kiemelt kategoriák
( Magyarország )

- Kastélyszálloda
- Kastély
- Vadászház
- Vár
- Várkastély
- Múzeum
- Templom-Vallás
- Étterem
- Pincészet
- Panziół
- Utazás (Travel)


( Ausztria )

- Kastély
- Vár
- Várkastély
- Múzeum
- Templom-Vallás
- Panzió
- Utazás (Travel)

Ennek a lapnak a megtekintés száma: 6900



Drávaiványi református templom

Kategória Vallás

Kép album megtekintése

Cím 7960 Drávaiványi
GPS koordináta N 45.845304,E 17.818279
Régiół Dél-Dunántúl
Megye Baranya

Internet:

http://hu.wikipedia.org/wiki/Drávaiványi

e-mail:

Telefon:

Megjegyzés:

Külső Fő-LINK (Facebook oldal itt nézhető meg)
Összeállította Ă©s fényképezte: Egresi János - Felvitel dátuma: 2007-08-07 - Látogatás dátuma: 2007-08-05 - Utolsó módosítás: 2018-03-17



Drávaiványi Sellyétől néhány kilóméternyire lévő falu. Termelőszövetkezete e falunak is megszűnt, a hajdan volt szeszfőzde magánkézben van. Régebben szőnyegszövő üzem is volt itt, ma már ez sem üzemel. A falu gyermekei Sellyére járnak iskolába. A munkalehetőségek hiánya itt is a falu elöregedéséhez vezetett.
Mindezek az érdekességek eltörpülnek a falu igazi nevezetessége, a messze földön híres, festett kazettás mennyezetű református templom mellett, bár állagán a messze földön híressége nem látszik meg, a műemlékvédelem keze nyoma sem fényeskedik.
Íme egy falusi feljegyzés 2004.01.16:

    Drávaiványiban az önkormányzat a műemlékvédelmi előírásoknak megfelelően tíz év után ismét lemeszelte a templom belsejét, döntően közösségi munkában. A sellyei református egyházközség vezetőségétől dicsérő levelet kapott a falu a jó munkáért.


A település gazdagságára példa egy másik feljegyzés 2006-12-29:
    Drávaiványi A képviselő-testület tagjai és a polgármester saját pénztárcájukból tudtak összegyűjteni az idén a település karácsonyára, mert az önkormányzat nehéz anyagi helyzetben van. Nagy segítséget jelentett az így összegyűlt 25 ezer forint mellett a pécsi Moha Alapítvány segítsége, amely cukorkával, csokoládéval tette édesebbé a helyiek karácsonyát.


Drávaiványiról az első írásos emlék a 14. századból származik, mikor is az 1332-re datált pápai tizedlajstrom plébániás helyként említi. A török hódoltság alatt is lakott település volt, lakói többségében magyarok. Régi neve Ivány volt, földesuráról, Petrovszky Ivánról elnevezve. (Más források szerint Draskovics Iván grófról kapta nevét.)
Egy állítás szerint 1554-ben említették először Iváni néven. Az alapszó és az i-képző azt fejezi ki, hogy egy Iván nevű ember birtokolta a területet. Mozs Dezső 79 éves helytörténész arról tud, hogy már 1201-ben szerepel egy történelmi iratban a helység. Ő egyébként 1945-től 1984-ig feldolgozta a helyi eseményeket. Nagy erdő borította a régi falu helyét, a legelső épületben erdész lakott, az őslakók még tudnak egy eltűnt ősi kovácsműhelyről is. Valaha alig pár száz méterre a mai településtől folyt a Dráva, melyen hajók jártak Sellyére, ahol kikötöttek. Napjainkban a határfolyó majdnem négy kilométerre található a községtől. A Mozs-portán római-kelta emlékeket lehet találni, valaha egy feliratos bronz tőrtartót is leltek. A hódoltság idején is éltek itt emberek, főként magyarok és kevés délszláv. Az utóbbi népcsoport az első világháború végére elköltözött. A régészek tudnak egy török előtti faluelődről, aminek a neve Cilina, Célna volt. Történelmi értékű határrésznevek: Benntelek, Puszta, Mokra, Goráni Mokra, Börözde. A mostani falukrónikát Hollókövi Sándorné vezeti, aki sok fotóval egészíti ki az eseményadatokat. A fotózásba besegít: Tihanyi János.


Az 1792-ben épült, késő barokk stílusú templom az Ormánság egyik kiemelkedő emléke.
A templom mennyezetén 167 darab festett kazetta van, egy-egy sorban kilenc, a félkörös apszisnál négy sorban hét. A léckeretek találkozásánál vörösre festett, faragott fagombocskákat helyeztek el, díszítésül. A mennyezet középpontjában, napkorongban van az úgynevezett "király kazetta" a készíttetők adataival. Itt található az egész Ormánság református templomaiban egyetlen figurális rajzú ábrázolás, a kardot tartó, halfarkú, koronás női alak (sellő) mellette csőrében olajágat tartó galambbal és hallal. A bibliai értelmezés alapján az angyal karddal a gyülekezetet az özönvízre, a bűnök büntetésére emlékezteti. A galamb, az olajág és a hal már az özönvíz utáni békés állapotra utal.

A művész nevét nem ismerjük, de a színek és a motívumok hasonlósága, sőt azonossága alapján feltételezhető, hogy a festés 1792-ből, a templom építésének idejéből való, és Gyarmati János vajszlói asztalos munkája. (Ugyanaz, aki a kovácshidai és a kórósi templomok kazettás mennyezeteit is festette.)
A templom berendezése, a festett fakarzat, a szószék, a Mózes-szék, a padok a népies rokokó stílus jegyeit mutatják. Egy régi oszlop egykor egy Angster orgonát tartott.

A templom megtekintéséhez a harangozót, vagy az egyházgondnokot kell keresni.

Az Ormánság legszebb, gazdagon díszített templomait: Drávaiványiban, Kóróson, Adorjáson és Kovácshidán találhatjuk.

Külsõ hivatkozások:


Az oldalt megnézők hozzászólásai

www.kastlyok.hu  * Start  *