Kastély, Kúria, Kastélyszálloda, Vár, Templom, Műemlék, Utazás - Egresi János (2013. HUNGARY)

Magyar English Deutsch



Látogatottsági statisztikák
www.kastelyok-utazas.hu
2006.05.21 óta


www.kastélyok.hu
2015.03.04 óta


Barangolások Európában Határok nélkül (Egresi János)

(LAKÓINFÓ, TAR-ÜGY Lakóközösségi ügyvitel támogatás * DataProg - Egresi János vállalkozó
LAKÓINFÓ, TAR-ÜGY Lakóközösségi ügyvitel támogatás


Kirándulási helyszínek színes grafikákon!
Kirándulási helyszínek színes grafikákon!


500 000 légifotó Magyarországról!
500 000 légifotó Magyarországról!

Kiemelt kategoriák
( Magyarország )

- Kastélyszálloda
- Kastély
- Vadászház
- Vár
- Várkastély
- Múzeum
- Templom-Vallás
- Étterem
- Pincészet
- Panziół
- Utazás (Travel)


( Ausztria )

- Kastély
- Vár
- Várkastély
- Múzeum
- Templom-Vallás
- Panzió
- Utazás (Travel)

Ennek a lapnak a megtekintés száma: 2667

Savoyai Kastélyszálló

Kategória Kastélyszálló , Kastély , Rendezvényközpont

Kép album megtekintése

Cím 2300 Ráckeve, Kossuth u. 95.
GPS koordináta N 47.169410,E 18.944979
Régió Pest
Megye Pest

Internet

http://www.savoyai.hu/

e-mail

info@savoyai.hu

Telefon

24/485-253

Megjegyzés

Összeállította és fényképezte: Egresi János - Felvitel dátuma: 2007-01-01 - Látogatás dátuma: 2016-08-12 - Utolsó módosítás: 2009-04-04



Az anyagot összeállította: Derecskei Gyula.

A kastélynak fontos szerepe van a magyar építészet történetében. A 150 évig tartó török hódoltságot követően, ez volt az első számottevő világi építmény. Hatása a magyar kastélyépítészetben hosszú századokon át követhető. Köszönhető ez az építtetőnek, a tervezőnek, valamint az építkezést vezető mesternek. Mindhármójuk nevét megőrizte a magyar-, és az európai –művészettörténet: Savoyai Jenő hercegét(1663-1736 ), a törökök ellen viselt háborúk sikeres hadvezéréét, az általa felfedezett nagy tehetségű építészéét, Johann Lucas von Hildebrandét (1668-1745), valamint Mayerhoffer Andrásét, aki számos kastély építésében vett részt Magyarországon.
Csepel-sziget a törökök kiűzését követően az Esterházy grófok tulajdonába került, amit 25 eFt-ért adtak el Donát Johann Graf Heissler von Heitersheim bajor származású osztrák tábornoknak. Halála után, 1693-ban vásárolta meg özvegyétől Jenő herceg 85 eFt-ért és építtette meg a nyaraló-kastélyként számon tartott épületet.

Különös, hogy a befejezést követően, egyetlen éjszakát sem töltött a csodálatos építményben. Mi lehetett az oka, hogy több mint háromszoros árat fizetett a szigetért? Erre az egyik lehetséges magyarázat az lehet, hogy az ország déli határai mentén folyó törökellenes háborúhoz, melynek vezére ő volt, szüksége volt egy biztonságos és jól megközelíthető főhadiszállásra. Közismert, hogy a herceg sikeres hadjáratainak egyik eleme, a katonai utánpótlás jó és folyamatos megszervezése és fenntartása volt. A túlnyomóan lovas katonasággal viselt háborúban a katonák élelmiszerrel és puskaporral való ellátásán kívül igen fontos dolog volt a lovak takarmány-utánpótlásának biztosítása.
Másik hasznos eleme volt hadviselésének az, hogy a Dunát, mint szállítási útvonalat használta. Tél kivételével hajókkal, biztonságosan lehetett szállítani, elkerülve az Alföld igen rossz állapotban lévő útjait. Vízfolyás irányában a megrakott hajók kiszámíthatóan közlekedtek, visszafelé igás állatokkal vontatták az üres hajókat. Hasonló módon lehetett közlekedni a sziget és Bécs között is. Csepel-szigetnek, mint utánpótlási gyűjtőpontnak e gondolatmenet szerint fontos szerepe lehetett. Ezen kívül élelmiszert és takarmányt is lehetett termelni, amiért a kincstár jól fizetett. Ez lehetett az oka, hogy a herceg megvásárolta a Duna túloldalán lévő budafoki-, valamint a béllyei -birtokokat. Mindez a kiváló hadvezér rendkívüli közgazdasági érzékét is bizonyítja. Az így szerzett pénzével építette szebbnél-szebb kastélyait és látta el azokat műkincsekkel.

A ráckevei kastélyról fennmaradt korabeli ábrázolás szerint a két szint magas központi szalont, nyolcszögletes, dupla tetejű tetőszerkezet fedte. A mostani kupola később, egy tűzvészt követően került az épületre. A Dunán, egy hajó fedélzetén rajzolt képről, szembeötlően egy kőből épített vezéri sátort ismerhetünk fel, melyet két oldalról szélesre tárt földszintes szárnyak határolnak. Az így közrezárt, korábban a Duna felőli hajókikötő felé nyitott udvart, kisebb katonai parádék megrendezésére alkalmasan képezték ki.

A kiemelt magasságú középszárnyban csupán két lakosztályt, a központi szalont és egy korábban oldalról megnyitott előteret építettek. Hasonló volt a korabeli vezéri sátrak elrendezése is. A nyitott előtér, bár alkalmas kocsi aláhajtónak is, azoknál sokkal tágasabb. Elképzelhető, hogy itt alakítottak ki a herceg lóra szállására alkalmas teret, amely félig fedve volt az udvar felől. Ismert tény, hogy a herceg az átlagosnál sokkal alacsonyabb, előnytelen termetű volt. Ezért legszívesebben lóháton jelent meg a nyilvánosság előtt. Ha elfogadjuk ezt a gondolatmenetet, a ráckevei kastélyra, mint a forma és funkció tökéletes megvalósítójára, annak első hazai képviselőjére tekinthetünk. Mire az épület elkészült, a herceget katonai teendői Lombardiába szólították. Így a kastélyból nem lett főhadiszállás, a sziget azonban mint utánpótlási gyűjtőpont tovább működött. Savoyai Jenőnek a ráckevei kastély feltehetően tetszett, ezért az építésszel, nyaralókastélyként hasonló elrendezéssel építette meg az Alsó-Belvedere kastélyt Bécsben.

Savoyai Jenő herceg nem nősült meg, utódai, közeli rokonai nem voltak. Birtokait, kastélyait végrendeletében a Habsburg család uralkodói ágára hagyta. A kastélyt azonban nem lakta senki, csupán a földbirtok irányításának központja lett. A hercegi lakosztályt fa födémekkel két szintre osztották, emeletessé alakítva át. A birtokot a Magyar Államkincstár irányította. Egyes állítások szerint jövedelmét, mint tulajdonosnak, a száműzött lV.Károly királynak, illetve családjának utalták át 1945-ig.

Az épület helyreállítására még háború előtt hozzákezdtek, de nem lett belőle semmi. Állapota tovább romlott az 1980-as évekig . Ekkor szakszerű helyreállítás után alkotóház, majd üdülő lett. Jelenleg szálloda-, és étteremként üzemel.

( Forrás: Franz Herre: Princ Eugen. Europas heimlicher Herrscher. )

A Kastély Ráckeve főutcájában, a Dunapart mellett helyezkedik el, egy parkban. Az épület patinás kastély épület szép homlokzattal (faragott szobrok), és kupolás díszteremmel. U alakú elhelyezkedésű, a szállodai szobák a két szárny részben helyezkednek el.
Az étterem "pince étterem", faragott magyaros jellegű asztalokkal és székekkel (inkább egy csárdához illő).
A díszterem kupolája valószínűleg szép lehet, de ezt drapériás anyagokkal eltakarják (?), lehet, hogy a felújításra szoruló állapota miatt.

A kastély fő homlokzata helyreállított állapotot mutat, patináját megtartva. A park felőli homlokzat, viszont nagyon leromlott állapotú, és jelentős felújításra, szigetelésre vár.
Belső terei, a szobák és az étterem tisztaságot mutat, a falak szépen helyreállítottak, fehérre festettek, jól karbantartottak. Az étterem megfelelő választékkal, kitűnő ízekkel és barátságos árakkal dolgozik, világítása halványra sikerült (hangulatos?). Csak készpénzes fizetés lehetséges (egy szállodában ma már bankkártya elfogadás elvárt szolgáltatás).

Külsõ hivatkozások:


Az oldalt megnézők hozzászólásai

www.kastelyok-utazas.hu  * Start  *