Kastély, Kúria, Kastélyszálloda, Vár, Templom, Műemlék, Utazás - Egresi János (2006-2017. HUNGARY)

Magyar English Deutsch



Kapcsolat:

e-mail

A portál magán portál, magán véleményt tartalmaz!
Jogi nyilatkozat


Látogatottsági statisztikák
www.kastélyok.hu
2006.05.21 óta


www.kastélyok.hu
2015.03.04 óta


Mindszenty József Múzeum és Zarándokközpont

Mutassa be települése értékeit grafikus látványtérképpel!



Barangolások Európában Határok nélkül (Egresi János)

Kiemelt kategoriák
( Magyarország )

- Kastélyszálloda
- Kastély
- Vadászház
- Vár
- Várkastély
- Múzeum
- Templom-Vallás
- Étterem
- Pincészet
- Panziół
- Utazás (Travel)


( Ausztria )

- Kastély
- Vár
- Várkastély
- Múzeum
- Templom-Vallás
- Panzió
- Utazás (Travel)


Kastélyok Magyarországon

Ennek a lapnak a megtekintés száma: 4451



Rákóczi Kastély

Kategória Kastély , Múzeum , Vár

Kép album megtekintése

Cím Sárospatak
GPS koordináta N 48.319506,E 21.568823
Régiół Észak-Magyarország
Megye Borsod-Abaúj-Zemplém

Internet:

http://www.rakoczimuzeum.hu/

e-mail:

Telefon:

Megjegyzés:

Külső Fő-LINK (Facebook oldal itt nézhető meg)
Összeállította Ă©s fényképezte: Egresi János - Felvitel dátuma: 2007-06-15 - Látogatás dátuma: 2006-08-19 - Utolsó módosítás: 2016-02-04



A szabadságharc után 1711-ben a Rákóczi vagyonból a Trautsohn herceg kapta meg, aki a tűzvész által többször sújtott várat barokk ízlésben újíttatta meg. 1776 és 1807 között kamarai birtok, azután a Bretzenheim hercegi család kezébe került, akik rezidenciául felújították: ekkor nyerte el a várkastély a romantikus és eklektikus ízlésű külső és udvari homlokzatait, megőrizve azonban a XVI-XVII. sz.-i reneszánsz jellegét.

A Várkert formáját a Bretzeinheimek alakították ki, de ma jóval szegényesebb a kép. Az idős fák közül nevezetes az 515 cm törzskerületű fehérakác, a 406 cm törzskerületű japánakác, s a két idős virágos kőris. A kertkultúra Lorántffy Zsuzsanna idejében virágzott. A XVI-XVII. században kialakított kastélypark ma a Henri Cavet 1826. évi angolkert terve alapján telepített formáját őrzi.

Állandó és időszaki kiállítások látogathatók. A vár látogatása csak vezetéssel látogatható (pince és Vörös torony), a kiállítások vezetés nélkül nézhetők meg.

A Múzeum 1950 óta gondozza a Rákóczi örökséget.

Állandó kiállítások:

  • Vörös-toronyRákóczi kiállítás

  • "Beszélő kövek"

  • Reneszánsz konyha

  • Reneszánsz kőtár

  • DNy-i. sarokbástya

  • Gótikus kőtár

  • Szőlészet borászat

  • Farkas Ferenc emlékszoba


Kiadványok: kiemelkedő jelentőségűek a vár történetét bemutató forrás-kiadványok Détshy Mihály tollából: Sárospatak vára és urai 1526-1616 (1989), Sárospatak vára a Rákócziak alatt 1616-1710 (1996), Sárospatak vára (2002).

A vár belső termei csak vezetéssel látogathatók, fényképezni, videózni külön díj fizetése után szabad. Étkezés a váron kívül, közelben lévő étteremben lehet. A vár felújítása befejeződött.

A középkori város központjának D-i felét vették körül fallal és árokkal.
1540 és 1567 között épült a keleti, a Perényi-szárny. 1567 után a Királyi Kamara, 1573-tól a Dobó család tagjai, 1608-tól Lorántffy Mihály uralták és építették tovább a várat. 1616 fordulópont Patak lett a Rákóczi birtok fejedelmi központja és összekötő híd a Királyi Magyarország és Erdély között.

A szabadságharc után 1711-ben a Rákóczi vagyonból a Trautsohn herceg kapta meg, aki a tűzvész által többször sújtott várat barokk ízlésben újíttatta meg. 1776 és 1807 között kamarai birtok, azután a Bretzenheim hercegi család kezébe került, akik rezidenciául felújították: ekkor nyerte el a várkastély a romantikus és eklektikus ízlésű külső és udvari homlokzatait, megőrizve azonban a XVI-XVII. sz.-i reneszánsz jellegét.
1875-tol a Windischgrätz hercegek, 1945-tol a magyar állam tulajdona.

Összeállította: Derecskei Gyula
A Tokaj Hegyalja peremén, a Bodrog folyó partján épült Sárospatak városa és várkastélya a magyar művelődés-, és építészettörténet egyik legfontosabb emléke. Anonymus leírta, hogy a honfoglalást követően Árpád fejedelem ezt a vidéket Ketel vitéznek adta, érdemei elismeréseként. A későbbiekben egy királyi erdőbirtok központja volt, ahol az Árpád-házi királyok udvartartásukkal együtt, gyakran időztek. Ezt bizonyítja a gótikus plébániatemplom mellett feltárt kerek körépítmény, ami nagy valószínűséggel a királyi udvartartás kápolnája volt. A tatárjárás 1241-ben elkerülte Patakot. Ezt követően a megerősített királyi várak között találjuk. Ez, a legújabb kutatások szerint nem a mai vár és város területére esett, hanem mintegy 10 km-el északabbra, az újhelyi várhegyen volt. Luxemburgi Zsigmond király Patakot és Újhely városait, a közeli várral együtt Pálóczi György esztergomi érseknek és testvéreinek adományozta. A Pálócziak közel száz éves birtoklása idején épült a későgót plébánia templom, valamint a Vörös-torony alsó szintjei. A mohácsi csatában meghalt a birtokos család egyetlen férfi tagja, Pálóczi Antal. Birtokait Perényi Péter foglalta el, aki adomány-leveleket is szerzett mind Zápolya János királytól, mind Habsburg Ferdinánd ellenkirálytól. Perényi 1533-ban kezdte meg Patak várának megerősítését. Korábbi birtokait az ország déli részén a török megszállás fenyegette, ezért ottani jobbágyait is Patak környékére telepítette át. Ekkor fogadta szolgálatába Alessandro Vedanó olasz építészt, aki tervezte és vezette az építkezést. Ennek során, a korábbi lakótoronyhoz csatlakozva, egy észak-déli irányban megnyújtott négyszöget kerített el a városból és ide építette megerősített kastélyát.

A korábbi lakótornyot egy szinttel megmagasította, a helyiségeket beboltoztatta és reneszánsz kő-faragványokkal díszítette. Egyidejűleg védőműveket épített a város köré is. Perényi Péter azon kevesek közé tartozott, akik helyesen mérték fel a török veszélyt és megpróbált védekezni ellene. Két alkalommal került török fogságba, így volt alkalma megismerni a valós helyzetet. Az 1530-as években Perényi a reformáció híve lett, birtokain is meghonosította az új vallást. Zápolya János halálát követően, Habsburg Ferdinándhoz pártolt. Próbálta megszervezni a magyar főnemesek török ellenes ligáját. Kísérletét a bécsi udvar felségárulásnak minősítette. Bebörtönözték, ahonnan csak közvetlenül halála előtt szabadult ki. Birtokait fia, Perényi Gábor örökölte. Befejezte az apja által megkezdett palotaszárny építését. 1567-ben, 35 éves korában, utód nélkül halt meg. Birtokai a királyi kamarához kerültek. A következő 40 év során több család kezén ment át az uradalom és a várkastély. Először Dobó István az egri hős várkapitány és családja birtokolta. Ez idő alatt, 1584 karácsonyán történt, hogy a kalandos életű katonaköltő, Balassi Bálint,a pataki templomban titokban házasságot kötött unokatestvérével, Dobó Krisztinával, a pataki birtok egyik tulajdonosával. Embereivel megszállta a kastélyt, az őrséget lefegyverezte. A város lakossága behatolt az épületbe és elűzte a költőt. A hagyomány szerint nem a menyasszony szépsége, inkább tetemes vagyona volt az indíték.

A következő tulajdonos Dobó Ferenc, Felső-Magyarország főkapitánya volt, aki a város lakosságának békés életet és jólétet biztosított. Közben Basta generális elfoglalta a várat és kiürítette a Dobó kincstárat. Ekkor sok értékes dolog került innen Rudolf császár prágai gyűjteményébe. Birtokolta Bocskai István, Székely Jakab, majd Lórántffy Mihály. Az ő lánya, Lórántffy Zsuzsanna 1616-ban ment férjhez Rákóczi Györgyhöz. Ezzel új fejezet kezdődött a pataki várkastély történetében. 1630-ban Rákóczi Györgyöt erdélyi fejedelemmé választották, oda is költöztek. A család kincstára, levéltára és birtokközpontja továbbra is Patak maradt. Nagyszabású építkezések kezdődtek. A védőművek megerősítésén kívül, emeletesre építették ki a korábban földszintes épületrészeket. Ekkor készült a lakótoronyhoz vezető reneszánsz lépcső és loggia. A belső termeket igényesen díszítették. A fejedelem 1648-ban, Erdélyben meghalt. Trónját idősebb fia ll.György örökölte. Özvegye és ifjabb fia Zsigmond Patakra költöztek és folytatták az építkezéseket. Támogatták és fejlesztették a korábban létrehozott református kollégiumot. Rákóczi Zsigmond is fiatalon, örökös nélkül halt meg.

A következő tulajdonos ll. Rákóczi György erdélyi fejedelem özvegye Báthory Zsófia, valamint fia l. Ferenc volt. Rekatolizáltak, nem szívesen tartózkodtak a református Patakon, ezért építkezések sem voltak. A Vörös-toronyban kápolnát alakítottak ki, a városba hittérítői feladattal jezsuita szerzeteseket telepítettek. 1666-ban l.Ferenc feleségül vette Zrinyi Ilonát. Ők már hosszabb időt töltöttek a várkastélyban. Személyükhöz köthető azok a megbeszélések, melyek a nemzeti királyság megteremtése érdekében, a kastély északkeleti sarokerkélyén, a Sub Rosa teremben folytak. A Nádasdy-összeesküvés a Bécsi Udvar tudomására jutott. A szervezkedés vezetőit, köztük Zrinyi Ilona apját és nagybátyját kivégezték. Férjét Rákóczi l.Ferencet anyja, a Habsburg páron lévő Báthory Zsófia mentette meg, kifizetve a tetemes váltságdíjat. Ez időtől kezdve osztrák katonaság állomásozott a várkastélyban. Apjuk halálát követően a kastélyt a „Rákóczi árvák”, ll.Rákóczi Ferenc és Julianna örökölte. 1685-ben a két gyereket és anyjukat Bécsbe vitték, ahol csás

Külsõ hivatkozások:


Az oldalt megnézők hozzászólásai

www.kastlyok.hu  * Start  *