|
Kiemelkedő nevezetesség: az első Magyar nyelvű "Károli Gáspár Biblia" egyik eredeti példánya, amely a Református templomban van kiállítva. A templommal szembeni házban nyomtatták az első Magyar nyelvű Károli Bibliát. A Református templom idegenvezetéssel (belépő) látogatható. Fényképezni, videózni tilos.
Református templom
A jelenlegi háromosztatú szentély épült először, mint teljes templom. A terület betelepüléséből és az épület formai kialakításából következtetve a 12. század legvégén, esetleg a 13. század elején kezdhették építeni, de 1220-ban már állnia kellett, mert abban az ezstendőben "Igyházasvisl"-t is említenek az oklevelek.
A történelmi tények azt látszanak bizonyítani, hogy az épület bővítését a 14. század huszas éveire befejezték.
Vizsolyi Biblia (első magyar nyelvre fordítás, 1570, Károlyi Gáspár)
gy ír visszaemlékezésében Károlyi Gáspár, magyar Bibliafordítónk.
E kiemelkedő munkájának célja az volt, hogy minden magyar ember megértse Isten igéjét és így szólíthassa meg imáiban. Maga a fordító Nagykárolyban született (innen a vezetéknév is) később Brassóban, Wittenbergben tanult, majd Göncre került ahol a Kassavölgyi, majd az Abaúji, ezek után pedig Abaúj-Tornai egyházmegye seniora lett.
Itt kezdte meg a fordító munkát az 1570-es évek elején. Több fordító társa volt, de az első magyar nyelvű teljes fordítást ő gondozta, szerkesztette és sajtó alá rendezte.
A fordítás kéziratait Göncről Vizsolyba, egyik fő segédje Szenczi Molnár Albert hordta át, hol gyalogszerrel, hol lovaskocsin.
A nyomdászmester, Matskovit Bálint 1588 második felében költözött Galgócról Vizsolyba, a nyomdájával együtt. Vizsolyra több szempont miatt esett a választás. Egyrészt közel volt Gönchöz, másrészt pedig félreeső és biztonságos helyen volt a nyugodt környezetet igénylő munkához, mely az akkori három részre szakadt ország háborús időszakaiban ez különösen is fontos volt. A biztonságos munkát még az is elősegítette, hogy akkoriban Vizsoly birtokosa Rákóczi Zsigmond fejedelem volt, aki elhivatottsággal támogatta ezt a munkát.
A nyomtatás 1589 Február 18-án kezdődött és 1590 Július 20-án fejeződött be.
Mantskovit Nyomtatástörténeti Múzeum
A Múzeum Magyarország 16.századi nyomdászatába ad betekintést.
Az első teremben egy üvegpadló alatt mutatja be "Nagy Magyarországot", rajta elhelyezve a kor 29 magyarországi helységét, ahol nyomdászatot üzemeltettek. A helyeket kis jelölés, a nyomdára és a helyre jellemző kis képpel illusztrálja a 29 nyomdát működtető települést.
Körbe a tablókon a könyvnyomtatás korai évszázadainak főbb jellemzőit mutatja be.
Idehaza a nyomdatulajdonosok és patrónusok többsége protestáns (lutheránus, kálvinista és unitárius) volt, katoliukus nyomda előszőr 1578-ban létesült.
A második (belső) teremben a Vizsolyi 16.századi nyomdáját a Mantskovit Bálint nyomdáját mutatják be (1589-1599). A tablók körben a falon a vizsolyi könyvnyomtatást mutatja be.
Görög katolikus templom
A helyi görög katolikus templom 1901-ben épült fel a hívek gyűjtötte közadományokból. A teplomhajó hossza 17, szélessége 7 méter. Szentélye nyugatra néz, keramit kockával van kirakva. Tölgyfa ajtaja román stílusú. Tabernákuluma, hat gyertyatartója szép látvány. Oltárán az evangéliumi könyv látható, alatta a textil ereklyetartó a belevarrt ereklyével. Az itt látható egyik olajfestmény Szűz Máriát, Nagyboldogasszonyt - az Ő tiszteletére szentelték fel a templomot - a másik Jézus Krisztus megkeresztelését ábrázolja. Az ikonosztázion 1996-ban készült el
Külsõ hivatkozások:
|
