|
Az anyag összeállÃtásában társszerzÅ‘m volt: Nagy Zsolt Imre
A késÅ‘ copfstÃlusú templom 1812-1816 között épült, Vedres István tervei alapján.
A falu elsÅ‘ katolikus templomát a kincstári igazgatóság ösztönzésére 1752-ben épÃtették föl. E kicsiny, fából épült templom helyén 1816. november 25-én szentelték föl a Vedres István tervei szerint épült mai templomot. A környezetébÅ‘l jelentÅ‘sen kiemelkedÅ‘ löszháton áll, csak úgy mint a tÅ‘le keletre található görögkeleti szerb templom. Az egyházi épületek elhelyezkedése megfelel a kétnyelvű község településszerkezetének, amelyet máig megÅ‘rzött az utcák elnevezése: Magyar utca, Szerb utca.
A templom épÃtéséhez 240 000 téglát, 188 darab fenyÅ‘fát használtak föl. A szÅ‘regi uradalom iratai között fönnmaradt följegyzésekbÅ‘l ismert Schwörtz János kÅ‘művesmester, Müller Antal ácsmester, Németh József asztalos, Mirkovits János, Müller Jakab lakatosok, Ergt Ferenc bádogos, Piller Henrik üveges, Spitzl József tetÅ‘fedÅ‘, Joó János bútorasztalos, Kerle Gáspár aranyozó-márványozó mester neve.
A megjelenésében egyszerű, sima falú templom elÅ‘nyös elhelyezkedése miatt mégis megkapó hatású. A bádoggal födött toronysisak négyszögletes gúla alakú. A torony alatt nyÃlik az egyetlen bejárat, fölötte az épÃtkezés befejezésének évszáma található. Az egyhajós templom boltozatát erÅ‘teljes oszlopok tartják, s egyben ritmusosan tagolják a falsÃkokat. Az enyhe Ãvvel záródó, fekvÅ‘ téglalap alakú ablakok magasan, a falsÃkok felsÅ‘ harmadában nyÃlnak. A belül is puritánul egyszerű templomnak szinte egyetlen dÃszei a szÃnes üvegablakok.
A félkörÃves nyújtott szentélyben balról az Angyali üdvözlet, jobbról Jézus megkeresztelése, a hajó bal oldalán a bejárattól indulva Szent Gellért, Szent Imre, Szent István, jobb oldalon Szent Erzsébet, Szent Margit és Szent László király képét találhatjuk.
A klasszicista keretbe foglalt hatalmas fÅ‘oltárkép a templom védÅ‘szentjének Alexandriai Szent Katalinnak eljegyzését ábrázolja. Festette a pesti Schwarz József 1816-ban. A szentélyt elválasztó diadalÃven DicsÅ‘ség a magasságban Istennekés a földön békesség a jóakaratú embereknek fölÃrás van. A diadalÃv egyik oldalán áll a vörös márvány keresztelÅ‘medence, a másik oldalon a korábban sekrestyébÅ‘l megközelÃthetÅ‘, ma már nem használt szószék található.
A torony alatti karzaton klasszicista orgona áll. A templombelsÅ‘t néhány kisebb szobor: Szent Anna, Kis Szent Ferenc, Assziszi Szent Ferenc, Szűz Mária, Jézus SzÃve és egy kis lourdesi barlang dÃszÃti.
A fÅ‘oltárkép elÅ‘tt Szovánitsek Vencel épÃtette (1816) oltár áll, Schwarz József pesti festÅ‘ 1817-ben készült alkotása - Alexandriai Szent Katalint, a templom védÅ‘szentjét ábrázolja, fából faragott szentségtartó fülkével. Újabban készült a nemesen egyszerű, szembe misézÅ‘ márványoltár.
A templombelsÅ‘ világossárga és fehér meszelést, a külsÅ‘ homlokzat sárga, simÃtott kÅ‘poros vakolatot kapott.
Irodalom: Csanád egyházmegye 1980., Hegyi András 1977., Nagy Zoltán 1956., Péter László 19862. Külsõ hivatkozások:
|
